Tárgy : amerikai katonai vizsgaanyag. Te tudtad?



907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs
akkor még nem létezett).

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német
király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... decretum..Ugros
eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani
mai szóval élve, "biztosra mentek".

Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő
körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.

Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen
létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult
előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40ezres
szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg
az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő
hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról.

A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre
osztotta.

Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény
régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit
pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett
természetesen az egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására
elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel
tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os,
élőerőben kb. 95%os veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú
lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/
A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát
átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg 'orra
előtt' , éjszaka,tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit
jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi
öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból
záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét
két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony
körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben
próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg
váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló
magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt
visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a
környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is
legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét
/még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a
flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns
- innen a meséink 'Óperenciás tengere'/ valamint hogy idegen
sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején
először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /

Árpád fejedelem két (három) fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet
kapott és pár hét múlva meghalt - a hazáért.

Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai
Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok
összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on.
Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.