"Felvilágosodás -a könyv aranykora.

Módosult ekkor a könyv és funkciója".

Kosáry Domokos írta még "nyolcvanban,

De nézzük, mi volt a fénynek századában?

Mit tett Erdély nemes, jeles könyvgyűjtője,

Teleki- a könyvek tudós szakértője?

Köztudott, tékáját közkönyvtárnak szánta,

És az mindenkoron a népét szolgálta!

Külföldön kezdett a fontos könyvgyűjtésnek,

Szemlélője ott a közgyűjteményeknek.

Útinapló jelzi az érdeklődését,

Bibliofil -munka szép elmélyülését.

Az ösztönzést Becktől, tanárától kapta,

Ki tapasztalását grófunknak átadta.

De látta Svájcban a köz-"bibliothecat",

Bázeli tudósok komoly hagyatékát!

Szívesen emlékszik a svájci évekre,

Hol "ezer forintot adott ki könyvekre".

Haza utazáskor "vágott" a cenzúra,

Ezt is elviselte a könyvek nagy ura!

Átfésülik "szorgalmasan" szállítmányát,

Több kötettel csonkítják meg állományát.

Pedig próbált Bécsben több időt tölteni,

Hátha sikerül a könyveit menteni.

'Hétszázhetvennégynek április havában,

Jegyezte, s mi bízzunk a grófunk szavában!

Bármit tett a cenzor dühödt ébersége,

Nem szenvedett csorbát a gróf tekintélye!

Leltára említi a svájci könyveket,

Mit ládákba rakott, s megszámozta őket.

Majd az Utrechtben vett sok könyv következik,

Párizsi könyvekről is itt rendelkezik.

Tudósít szerzőkről, marketing-helyekről,

Szállítás módjáról, s így tudunk ezekről!

Bibliofilként a könyvet "jegyzeteli",

Szép bejegyzésekkel vannak azok teli!

"Ritka editiók", melyekre törekszik,

Ilyen példányokkal szívesen dicsekszik.

Jegyzékben írja fel egyes művek árát,

Mindez dicséri a könyvgyűjtő-munkáját!

Több ezer forintot költött a könyvekre,

S figyelt a piaci lehetőségekre.

Keres Erdélyre is utaló  anyagot,

Régtől bírja már ő, ezt a "tananyagot"!

Kifejezi, köznek szánja gyűjteményét,

Így hát nem sajnálja idejét, s erszényét!

Szakértelem terén egyre feljebb vitte,

S hogy jól fektetett be- grófunk szentül hitte!

"Históriánk könyvit" feljegyzi magának,

Hogy azt megszerezze a magyar hazának.

"Kevés itt a jó könyv",-így - professzorának,

S elszántan nekilát a gyűjtő munkának.

Levéllel keresi meg a diákokat,

Hogy vennének neki szép nyomtatványokat.

Így vesz Zilahi is neki szép könyveket,

Teleki levélben köszöni ezeket.

"Könyvet vásárolni is -nagy gyönyörűség",

Így írta Zilahi, s tőle ez tisztesség!

Ő szerzi meg Dumont híres, szép munkáját,

És tájékoztatja patrónus gazdáját.

Bodola is segít a szép könyv-szerzésben,

Diákságának az utolsó évében.

Volt tanárai is jól tájékoztatják,

Esetenként a kért könyvet másoltatják!

Nem létezett akkor még a fénymásoló,

Kifáradt a "lovas" és kifáradt a "ló"!

Aki papír fölött igencsak görnyedett,

A másoló diák igen megszenvedett!

Ágensei révén, tud a könyvlistákról,

Mégis ő maga dönt a könyvvásárlásról,

Huszonöt városnak könyvkínálatából,

Így tudunk a Téka gyarapításáról.

Bosszús grófunk, ha a szállítók hanyagok,

Felelőtlenek és megbízhatatlanok.

Sorol még akadályt: háborús zavargást,

Könyvterjesztő cégek okozta csalódást.

Bécsben végképp eljut a Könyv közelébe,

Igen sok könyv "hullott" ekkor az ölébe!

Erről ír levélben is Aranka Györgynek,

"Hatvan ezer érőt" gyűjtöttem Erdélynek!

Bécsben Müllerrel van szoros barátságban,

S kapcsolatba kerül Bodoni nyomdásszal,

Aki informálja igen nagy tudással,

Teleki még beszél számos könyvmunkással.

Grófunk megőrizte Bodoni levelét,

Melyben az leírta pármai műhelyét.

Már meg volt a Téka lelkes megnyitása,

De még tart a könyvek ajándékozása.

Diétai Múzsát küldi Csokonai,

"Fölös könyveivel" áll elő Kazinczy.

Meg is látogatja az új könyvesházat,

Hogy ahhoz viszonyul, az már-már alázat!

Levélfogalmazvány -Kelemen Mártontól

Íratott a grófnak -a könyvtárosától.

Ebben arra kéri patrónus gazdáját,

Köszönje meg Tétsi és Szász adományát!

Mértan könyvet küldött Gauss Bolyainak,

Aki ezt átadta nyomban a Tékának!

Sorolom a Téka néhány ritkaságát,

Teleki Sámuel élő hagyatékát.

Itt van a Koncz-kódex, pergamenre írták,

Kéziratként készült, jó, hogy megtalálták!

A tizenegyedik században elkészült-

Benne van hatodik, magyar nyelvemlékünk!

Marosvásárhelyi sorok- néven tudjuk,

Hírnevét és rangját, mi neki megadjuk!

Itt az Ars Medica híres irománya,

De itt van Lencsés György orvosi munkája.

Nagy Szabó Ferencnek írott krónikája,

Kinek Vásárhelyről tudósít pennája!

Közel ötszáz éves asztrológus munkát,

S látsz háromszáz éves bölcs, tekercses tórát.

Galeottótól a Liber de Homine,

'Négyszázhetvenöt - a könyvnyomtatás éve!

Szólok Székely István híres munkájáról,

Chrónika ez világnak yeles dolgáról.

S egy régi Szentírás, nyomtatták Bázelban,

'Ötszázkilencvenes Vizsolyi biblia,

Akár Janssonius szép Atlas Major-ja.

'Hatszázötvenhéttől szépen készítgették,

Amszterdámban és ott kézileg színezték!

Megragadják szemünk ritka könyvkötések,

De vannak itt gazdag és szép ex librisek.

Épp csak ízelítőt adtam néhány sorban,

Számos élmény vár még rád e közkönyvtárban!

Összegezve grófunk szép gyűjtőmunkáját,

Negyvenezer kötet alkotja Tékáját,

Melyet állított a köz szolgálatába,

Amint meg van írva Testamentumában.

Teleki élete példás pályafutás,

A köz érdekében végzett munkálkodás!