Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

 

 

Atyánkfia szereti a temetőket. Fél gyermekkorát egy csónakfejfás, orgonabokros, meg szomorúfüzes sírkert mellett töltötte. Akkor még nem tudta, hogy a szélén, csupán kétháznyira tőlük, miért olyan elhanyagoltak azok a furcsa feliratos, dülöngő sírkövek, számára csak a mindennapos bandázás meg focizás – a kapufát két-két márványkő képezte - helyszíne volt a temető e félreeső, kissé hepehupás része.

 Bárhol is jár a világban atyánkfia, szeret kószálni a holtak városában. Mert szinte mindenütt megérinti valami különleges érzés, sétáljon a házsongárdi csöndben, a sokemeletnyi prágai zsidó temetőben, vagy mindenéves zarándoklata helyszínén, Csekében.

Talán ekkor elhunyt szerettei miatt, különösen a késő őszi, kora téli temetőt kedveli.  Sajátos fénye, színe, illata, íze van ilyenkor a cinteremnek! Legutóbb, pár éve, Szabó Magda búcsúztatásakor kerítette hatalmába, már-már katartikusan, egy különleges élmény. Éppen pilinkézni kezdett a hó, óalmáriumok illatát, meg télire eltett birsalmák ízét érezte, és akkor, a lelkész ámenjére – túlparti válaszként – váratlanul rázendített egy varjúraj.

Csupán az ősz egy napját, a hivatalos halottünnepet nem kedveli atyánkfia. Zavarja a modernkori, barbár tülekedés, az elüzletiesedett halottkultusz, újgazdagék sírkerti versengése, a rőfnyi mécsesek.  Sajnálja, hogy a halottak napja mára sajátos, újmódi piknikké vált: rég nem látott családtagok borulnak össze, tartanak élménybeszámolót az elmúlt év történéseiből, itt-ott vaku villan, bemutatják az unokát meg az új vőt, vagy a leendő arát.  Közben némi enni-innivaló is előkerül a szatyorból, hiszen, mondják „messziről jöttünk, megéheztünk, fogyasszatok ti is, szívesen adjuk”, s végül „találkozunk jövőre, ugyanitt”.

Ennyi.

Ha teheti, ilyenkor csak késő este megy ki szeretteihez, mikor a mécscsillagok már szinte összeérnek égi tükreikkel, s csupán az éji madár suhanása hallszik, és ekkor, kissé fázósan összehúzódva, a meredező csillagok alatt, végre csöndben elbeszélget velük.

 

                                                                                                                                              

Megtekintések: 797

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Kacsó Márton Október 28, 2011, 10:30am

Nagyanyánk görögh-katolikus volt, Ő nevelt föl kiskoromban. S míly fura Ő is mindíg este ment ki a temetőbe szeretteihez a görög temetőbe. Mindíg elkísértem, bár ekkor már igen kevesen voltak ott. Nagymamám imádkozott - én pediglen eltűnődtem azon kik is voltak ezek az emberek, akik pici fakeresztes sírhantja előtt áldogálunk. Ma már nem létezik ez a temető - enyészetté lett, csak emlékeimben él még elevenen.

Megható írás volt - mivel az Édesanyánk tavasszal ment el, most először lesz életemben nélküle Mindenszentek napja.

Hozzászólt v.lvg.Márk Gábor Viktor Október 28, 2011, 9:31am
A halottakról való megemlékezés magánügy, nem az aminek rendeltetett már régen. Kitud több, cifrább mécsest állítani a márványból, egy lakás árába kerülő több négyzetméteres emlékműre. Láttam olyan kovácsoltvas díszkerítést sír körül, egy kastélynál is megtette volna.  Hivalkodás, a szegény lenézése uralkodik a holtak városában is. Holott az elhunyt erről semmit nem tud, neki már mindegy.  Nem pofavizit, az ujabbnál ujabb ruha bemutatása a cél,   gyászolni lélekben kell.    Gabipapa
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Október 27, 2011, 9:51am

A mi kultúránkban a halottak napja csendes megemlékezés. A vidéken divatozó harsány ünneplést nem ismerem, annál jobban taszít az egyre népszerűbb Halloween karneváli hangulata. Idegen ünnep, nem a miénk, távol áll a mi érzelem- és gondolatvilágunktól. Különösebben nem érdemes a figyelmünkre.

Sajnos, eredményesen igyekeznek meghonosítani nálunk, elsősorban iskolákban (ugyan, hol másutt, hadd szokjanak hozzá időben), pedagógusok, lelkes szülők közreműködésével. Milyen jó kis buli-lehetőség... miközben a magyar gyerekek nem ismerik saját hagyományaikat! Hasonló a helyzet, mint magyar áru helyett külföldi szemetet venni a teszkóban.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Halloween

Hozzászólt Ozsváth Sándor Október 27, 2011, 7:43am
Kedves Magdi! Köszönöm a szép felvételt!
Hozzászólt Nagy Magdolna Október 26, 2011, 8:13pm
Ezt a koszorút találtam séta közben, picit segítettem csak rajta. Ezzel gondolok szeretteimre, mert menni nem megyek idén.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek