"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Atyánkfia szereti a temetőket. Fél gyermekkorát egy csónakfejfás, orgonabokros, meg szomorúfüzes sírkert mellett töltötte. Akkor még nem tudta, hogy a szélén, csupán kétháznyira tőlük, miért olyan elhanyagoltak azok a furcsa feliratos, dülöngő sírkövek, számára csak a mindennapos bandázás meg focizás – a kapufát két-két márványkő képezte - helyszíne volt a temető e félreeső, kissé hepehupás része.
Bárhol is jár a világban atyánkfia, szeret kószálni a holtak városában. Mert szinte mindenütt megérinti valami különleges érzés, sétáljon a házsongárdi csöndben, a sokemeletnyi prágai zsidó temetőben, vagy mindenéves zarándoklata helyszínén, Csekében.
Talán ekkor elhunyt szerettei miatt, különösen a késő őszi, kora téli temetőt kedveli. Sajátos fénye, színe, illata, íze van ilyenkor a cinteremnek! Legutóbb, pár éve, Szabó Magda búcsúztatásakor kerítette hatalmába, már-már katartikusan, egy különleges élmény. Éppen pilinkézni kezdett a hó, óalmáriumok illatát, meg télire eltett birsalmák ízét érezte, és akkor, a lelkész ámenjére – túlparti válaszként – váratlanul rázendített egy varjúraj.
Csupán az ősz egy napját, a hivatalos halottünnepet nem kedveli atyánkfia. Zavarja a modernkori, barbár tülekedés, az elüzletiesedett halottkultusz, újgazdagék sírkerti versengése, a rőfnyi mécsesek. Sajnálja, hogy a halottak napja mára sajátos, újmódi piknikké vált: rég nem látott családtagok borulnak össze, tartanak élménybeszámolót az elmúlt év történéseiből, itt-ott vaku villan, bemutatják az unokát meg az új vőt, vagy a leendő arát. Közben némi enni-innivaló is előkerül a szatyorból, hiszen, mondják „messziről jöttünk, megéheztünk, fogyasszatok ti is, szívesen adjuk”, s végül „találkozunk jövőre, ugyanitt”.
Ennyi.
Ha teheti, ilyenkor csak késő este megy ki szeretteihez, mikor a mécscsillagok már szinte összeérnek égi tükreikkel, s csupán az éji madár suhanása hallszik, és ekkor, kissé fázósan összehúzódva, a meredező csillagok alatt, végre csöndben elbeszélget velük.
Szólj hozzá !
Nagyanyánk görögh-katolikus volt, Ő nevelt föl kiskoromban. S míly fura Ő is mindíg este ment ki a temetőbe szeretteihez a görög temetőbe. Mindíg elkísértem, bár ekkor már igen kevesen voltak ott. Nagymamám imádkozott - én pediglen eltűnődtem azon kik is voltak ezek az emberek, akik pici fakeresztes sírhantja előtt áldogálunk. Ma már nem létezik ez a temető - enyészetté lett, csak emlékeimben él még elevenen.
Megható írás volt - mivel az Édesanyánk tavasszal ment el, most először lesz életemben nélküle Mindenszentek napja.
A mi kultúránkban a halottak napja csendes megemlékezés. A vidéken divatozó harsány ünneplést nem ismerem, annál jobban taszít az egyre népszerűbb Halloween karneváli hangulata. Idegen ünnep, nem a miénk, távol áll a mi érzelem- és gondolatvilágunktól. Különösebben nem érdemes a figyelmünkre.
Sajnos, eredményesen igyekeznek meghonosítani nálunk, elsősorban iskolákban (ugyan, hol másutt, hadd szokjanak hozzá időben), pedagógusok, lelkes szülők közreműködésével. Milyen jó kis buli-lehetőség... miközben a magyar gyerekek nem ismerik saját hagyományaikat! Hasonló a helyzet, mint magyar áru helyett külföldi szemetet venni a teszkóban.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz