A város 1692-es töröktől való visszafoglalása után a római katolikus püspökség egy szerény, Szent Brigittának szentelt templom épületébe húzódott a felégetett, romos településen.
Azonban a hívek összefogásának köszönhetően 1720-ban alapkőletétellel elindult egy építkezés, majd viszonylag rövid idő múltán, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok, váradi püspök 1723. január 10-én fényes ünnepség közepette beköltözhetett a Sebes Körös partján épült, a város védőszentjének tiszteletére Szent Lászlónak ajánlott székesegyház épületébe, amit gróf Forgách Pál püspök szentelt fel.
A templom működéséhez és folyamatos építéséhez további püspökök nevei kötődnek, Okolicsányi János és Csányi Miklós személyében.
A viszonylag dísztelen, formájában eklektikus épület számos átalakításon, toldáson esett át, tornya 1790-ben készült el, belső berendezése a 18-19. századot idézi, oltárképén, ami Friedrich Silcher munkája, Szent László király látható, falképeit Thury Gyula készítette 1908. körül.
Túl két háborún, amelyek közül az elsőnek áldozatul esett négy harangja és a haldoklókat búcsúztató kis lélekharang, valamint impériumváltáson, büszkén emelte tornyát az égnek és hirdette, városa polgárai a hit parancsai szerint élnek, nem feledve a szent lovagkirály törvényeit.
1964. pünkösdjének vasárnapján a hívek nagy megdöbbenésére kihirdették, pártutasítás alapján másnap délután, a hat órás mise után végleg bezár a templom, aztán következő reggel elkezdődik a 241-ik évét betöltött épület bontása, ugyanis a gépjármű forgalom akadályoztatása miatt lerombolják. A hitetlenkedő és síró hívek kezdeti elkeseredését csendes ellenállás váltotta fel, égő gyertyákkal, egyházi énekeket énekelve és fohászkodva őrizték templomukat.
Ópalotai János apátplébános mindent elkövetett, hogy a román kommunista városvezetést észérvekkel meggyőzze, ám a város vezetőit zavarta a magyar műemléktemplom harangzúgása, ami a városháza közvetlen szomszédságában feküdt, de a szintén a közelben elhelyezkedő ortodox templom harangjai már nem okoztak gondot.
A sikertelen próbálkozásokat követően az apátplébános híveivel és a város polgárainak segítségével, mintegy ezerötszáz fővel éjjel-nappal élőlánccal vette körül a templom épületét, megakadályozva ezzel a bontás elkezdését. Mivel a városban nem akadt ember a munkálatok elvégzéséhez, a környékbeli településekről igyekeztek munkásokat toborozni, ám sem kérésre, sem fenyegetésre nem akadt kivitelező a templomromboláshoz.
A román titkosszolgálat állandó terrorban tartotta, többször is kihallgatásra vitte Ópalotai Jánost és a templom őrzésében egymást váltó híveket, akikhez többen csatlakoztak más vallásúak, ám ellenállásukat megtörni nem tudván, feladták a templom lerombolásának tervét.
Bukarestben csak az ortodox püspök közbenjárására értesültek a váradi városvezetők túlkapásáról és leállították a templom bontását.
A megtorlás azonban nem maradt el, sokakat, kiknek személyazonossága máig sem derült ki, hosszú börtönévekre ítéltek, Ópalotai János apátplébánost is áthelyezték.
A fennállásának idén 289-ik évfordulóját ünneplő Szent László templom immár felújítva, teljes pompájában dicséri a hit és összetartozás erejét.
forrás: wikipédia
Duna TV.
Hozzászólt Milea Miklos Június 3, 2012, 8:46am
Hozzászólt Fodor Rozalia Június 2, 2012, 11:35am
Hozzászólt Kenesei Aurélia Május 31, 2012, 11:57pm
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz