Tréfás névnapi köszöntő
Ravabéli Kedei Zoltánnak
Az Isten is úgy rendeli:
"Éljen Zoltán, a Kedei!"
Oké, Uram, rendelj:
de ki ez az ember?
Aki nem is tavalyi,
miként lehet ravai?!
(Odalettek javai,
ő már alig-ravai...)
Kiskede, Nagykede,
ott csírázik gyökere.
Dehát mégsem kedei;
s: hogy' lehet vásárhelyi?!
A titok felbátorít:
írnak majd róla doktorit!
Megjósolták jó előre:
festőművész lesz belőle.
Naponta feljár a Várba,
készülő műhelye várja.
Csak látszat, hogy pepecsel:
beszélget az ecsettel.
Tolla is serényen forog:
szaporodnak szerény sorok.
Zolti bátyó jó szívű,
lelke szivárvány színű.
Áldás minden léptére,
vevőt minden képére!
Egy percet se mulasszunk,
Együnk, igyunk, mulassunk!
Van jó borom, tüzes szilvám,
élj soká, öreg transzszilván!
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz