Ungarn-Kreuz, vagy Ungarnkreuz?*

A címbeli kérdés mögött egy, az összetett szavak írásmódjával foglalkozó vitacikket lehet
gyanítani, pedig nem erről van szó, hanem a Németországban fellelhető Magyar
keresztekről, melyekből négy is található, egy az első, és másik három a második írásmód
szerint.
Az „Ungarn-Kreuz” a donaueschingeni Fürstenberg hercegi parkban található a Brigach
baloldali sétánya mellett, az u.n. Duna-forrástól mintegy 400-500 méterre.
A keresztet a zombori származású Ferencz von Rónay kezdeményezésére és Max zu
Fürstemberg herceg támogatásával állították a magyarok Dunaforrás-vidéki képviselői.
Felszentelésére 1956. július 22-én került sor.
Eredetileg a kereszt a déli harangszót és Hunyadi János grandiózus nándorfehérvári győzelmét
idézte, de közben – a kereszt előtt olvasható információs tábla szerint - ma már az 1956-os
magyar népfelkelésre, illetve az 1989-es hatalomváltásra is emlékeztet.
Fennállása óta a kereszt kétszer lett felújítva. A keresztet ma is rendszeresen ápolják
Donaueschingen városa, a Fürstenberg-ház, valamint a Váci Baráti Társaság.

„Ungarnkreuz” megjelöléssel három keresztről tudunk. Az első Andernachban található, a
Maria Himmelfahrt plébániatemplomban (nevezik még Liebfrauenkirchenek és
Mariendomnak is). Ez a templom a 11. századból származik és a déli Rajna-vidék egyik jelentős
román stílusú temploma. Tagolását tekintve egy háromhajós bazilika. Nos ebben a
templomban található egy „Ungarnkreuz”, amiről Joachim Glatz ezt írja:
„Művészi rangja miatt különös érték a főoltár térségében az u.n. Ungarnkreuz. A
kifejezésgazdag feszület a 14. sz. első felében keletkezett és a pestiskeresztek csoportjába
tartozik. Krisztus elgyötört teste egy háromrészes ágkereszten feszül.”
Azt, hogy a kereszt miért viseli az „Ungarnkreuz” nevet biztosan nem lehet tudni. Tény
azonban, hogy keletkezésekor már nagyon hosszú tradíciója volt a magyar keresztények
körében az aacheni zarándoklatnak. Aachenbe minden hetedik évben keltek útra a zarándokok.
Úgy indultak, hogy Péter és Pál apostolok ünnepén ott legyenek és láthassák a híres ereklyéket.
Aachen annyira központi hellyé vált a magyarok számára, hogy Nagy Lajos már 1367-ben külön
magyar kápolnát építtetett a városban.
Az aacheni zarándoklatok tárgyi bizonyítékai még Erdélyben is fellelhetőek az u.n.
zarándokjelvények formájában, melyeket egyik-másik erdélyi falú harangján találhatunk
(Algyógy, Kalotaszentkirály, stb.).

Az is ismert tény, hogy a magyar zarándokok (és mások is) a jól ismert útvonalon
zarándokoltak, ami a Rajna-vidéki szakaszon Koblenz – Andernach – Bonn – Köln –
Bergheim – Aachen volt.
Az egyik stáció tehát Andernach volt. Így majdnem biztos, hogy az andernachi
„Ungarnkreuz” mint olyan, és mint elnevezés is ezekkel a zarándoklatokkal áll kapcsolatban.
Kizárni még azt sem lehet, hogy ezt esetleg pont a magyarok hozták Andernachba magukkal.

A második „Ungarnkreuz” a beierbrunni (egészen közel München déli kerületéhez) Péter és
Pál templomban található. A Kereszten bizánci stílusban festett krisztusábrázolás található, a
keresztvégeken az evangélisták szimbólumai, a kereszt aljában pedig piros alapon egy
városlátkép látható. Oldalt, külön faragott táblákon Mária és Szent János festett alakja látható.
A kereszten fejmagasságban, bal és jobb oldalt az IC, illetve XC betűk olvashatók, (akárcsak a
Szent koronán is) Jézus Krisztus görög nevének rövidítése. Az alsó táblarész minden bizonnyal
később került a kereszthez és a rajta olvasható, 1725-ös szöveg szerint Budáról származik, ahol
a török megszállás idején a földbe volt rejtve, mielőtt Münchenbe került, ahol a kapucinusok
tiszteletének örvendett.
Sajnos a kalandos múltja miatt is nagyon érdekes keresztről szinte semmit sem lehet megtudni, azon kívül, mint ami az alsó táblarészen olvasható. A világhálón semmi idevágó adatot nem találtam. Telefonon megkerestem a baierbrunni Szent Pál és Péter plébániát, valamint Hutterer urat, a helyi krónikást, de senki nem tudott érdemleges információkkal szolgálni. Sajnos a keresztet még nem volt módomban személyesen megtekintenem, nem mintha, az megoldana valamit, de legalább részleteiben is lefényképezhetném. Némi felvilágosítást csak Kucsera János úrtól, a müncheni Széchenyi Kör elnökétől kaptam, aki elmondta, hogy a Buda ostromában derekasan résztvevő Miksa Emánuel bajor választófejedelem egyik tisztje hozta a feszületet Bajorországba. Nagyon remélem, hogy a bajorországi magyar emlékekről készülő könyve belátható időn belül elkészül és majd abból többet is megtudhatunk erről a keresztről.
Végül még egy „Ungarnkreuz”, ezúttal a kis kreichgaui Neuenbürg nevű faluból.

Hogyan kerül egy magyar kereszt egy Isten háta mögötti, alig 500 lelket számláló faluba? Az első utalást erre a kereszt talapzatán olvasható felírat adja, ami magyarul így hangzik:
Ezen keresztet Gutsch Mátyás és Anna Mária, született Mai, schadaliai
magyar (állam)polgárok állították 1767 évében.
Hugo Hagn helytörténész kiderítette, hogy a kereszten olvasható „Schadalia” nem más, mint a bácskai Csátalja. Ennek német neve ma Tschatali.
Sokkal többet ott jártamkor nem tudtam meg a kivándorló házaspárról, de az bizonyos, hogy a név nem ismeretlen a korabeli Csátalján, még ha nem is Gutsch, hanem Kutsch, illetve Kucs formában.
Aztán váratlanul postát kaptam a neuenbürgi Hubbuch házaspártól, akik a helyi honismereti egyesületet vezetik. A keresztet állító Gutsch Mihály (Michael Gutsch) egyik leszármazottjától, Josef Kutschtól származó dokumentumok másolatát küldték el, amiből érdekes dolgok derülnek ki. Az, hogy Gutsch Mihály mikor határozta el a
Magyarországra való kitelepülést, az nem derül ki, de kiderül, hogy ő jobbágy volt és ahhoz, hogy egyáltalán kivándorolhasson, előbb fel kellett szabaduljon a jobbágyság alól. Már 1725-ben megtette az ehhez szükséges lépéseket, de csak 1730 július 14-én vált szabad polgárrá. Az nem világos, hogy mikor is sikerült családjával együtt Magyarországra költöznie, de azt dokumentumok igazolják, hogy 1753-ban már Csátalján, mint esküvői tanú szerepel.
Közismert, hogy főleg Mária Terézia alatt a törökök és a kuruc-labanc harcok alatt elnéptelenedett vidékekre sok német (elő ausztriai) telepes érkezett. Bizonyított például, hogy az Arad megyei Szentannára nagyon sok telepes érkezett Kraichgauból, abból a tájegységből, ahova Neuenbürg is tartozik.
A sok strapával és megrázkódtatással járó honváltás oka minden bizonnyal az volt, hogy a betelepülök ott házhelyet és szántóföldet kaptak, így egy nincstelen volt jobbágynak, mint Michael Gutsch jó alternatíva volt a kivándorlás.
Michael Gutsch=Gutsch, vagy Kutsch, vagy Kucs Mihály az új hazában sem feledkezett meg régi otthonáról, 1767-ben Neuenbürgben keresztet állított (vagy állíttatott) amit csak néhány hónappal élt túl, 1767 augusztus 29-én, 76 éves korában meghalt.
Megható, ahogyan ez a kis neuenbürgi közösség ápolja az eredetileg a templomkertben felállított, ma a temetőben található „Magyar keresztet”. 2009-ben
nem kis költséggel és sok munkával, egy hivatásos restaurátor bevonásával teljesen felújították a keresztet.
Íme négy németországi magyar kereszt, különböző időből és más-más történettel. Valami azért közös bennük: mind a négy hitünk szimbóluma, összeköt németeket és magyarokat Donaueschingenben és Vácott, Münchenben és Budapesten, Neuenbürgben és Csátalján. Isten oltalmazd Magyarországot, Németországot, Európát!
Schneider Alfréd
* Magyar-kereszt ill. Magyarkereszt