Kopp-kopp, szép jó napot, ugye jó helyen járok? Bocsánat, ez buta kérdés volt, hiszen megbámultam a díszes cégtáblát, ezért tértem be. „Vágyak boltja”! Ez csodálatos! És éjjel-nappal nyitva tartás! Egy kis türelmét kérem, míg összeszedem magam és a gondolataimat. Még a látvány és a felfedezés hatása alatt vagyok. Elnézést, de nem készültem otthoni listával. Mentségemül szolgáljon, nem tudtam, hogy ilyen létezik. De sebaj, amire én vágyom, az egy rövid kis lista, egyik kezem elég hozzá, hogy összeszámoljam.

Szeretetből kérnék egy jó nagy adagot, remélem nem hiánycikk. Manapság nagy a kereslet erre. Barátságból is kérek, amott az „őszinte” címkézéssel jelöltből, tegyen hozzá, kérem, egy kis megértést, egy kis együttérzést, csak úgy díszítésként, én otthon majd összeillesztgetem a darabkákat, hogy mindenhez jusson egy kicsi. Emlékek tartósítására tudna ajánlani valamit? Tudja, múlnak az évek, nagy szükségem lenne rá.Köszönöm! Nagyon kedves!

Mondja, kérem, egészségből is itt kérhetek, ennél a pultnál? Hogy amott, a belső helyiségben? Igen, ezt gondolhattam volna. Az izgalomtól nem vettem észre az irányjelző nyilat.

Kérem uram, nézze itt ez a sok kincs, amit vásároltam, csomagoljuk be mindezt egy szép, tartós adag egészségbe. Egy szalagnyi mértékletességgel kössük át szépen. Vigyázni szeretnék mindenre, az út bizony igencsak göröngyös néhol. Majd elfelejtettem, ha kérhetem, éppen ezért a látásból még szórjon rá egy keveset. Ó, igazán nagyon kedves, hogy ezt ráadásként, ajándékként megkaphatom! És a többi, mondja, kérem, hogyan fizethetek?

Vagy úgy! A saját érzelmeimmel. Örömmel! Itt van, kérem mindenem, lelkem kincseskamrája! Ez méltányos alku!

Nahát, csomagküldő szolgálat is van! Ennek felettébb örülök. Rohanok, máris papírt, tollat ragadok, mert a listám,akiknek küldeni szeretnék, igencsak terjedelmes …Volt szerencsém és a viszontlátásra! (És bocsánat, mégsem volt elég az egyik kezem. de ez még nem mohóság, ugye?)