Vénember dala
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)
Köveken fürgén lépeget,
feje fölött a Hold integet,
apró fények arcát nézik,
álmait vidámabbra festik
Nem fél,nincs egyedül,
igaz,haja már őszül,
s néha térde meginog,
de ragyognak a csillagok.
Aki látja mosolyog,
néha magában motyog,
szerelmes szavakat
mormog,nem varázslatokat.
Zárda kapujához mikor elért
hirtelen dalba fog. Miért?
A kőangyalok élednek
a dalból szerelem cseng.
Vén szíve megremeg,
köveken érmék csilingelnek.
a pénz neki nem érték,
énekel a szerelmének.
Egyedül van,kihalt az utca,
nem koldult,érmék a kútba.
Kőangyalok felemelik,
messze,messze viszik.
------------------------------------
Zárda falán egy réztábla
vén ember dala áll rajta.
Lelke békére talált,
szerelmével van talán ...
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz