Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Valahol hiba történt.

Régen történt, valamikor az 1970-es évek elején, mikor először jártam Magyarországon, amit azonban soha nem felejtek el. Ronániából autóval mentünk és az egyik falu végén két fiatal fiú integetett, vegyük fel őket. Kicsit későn vettem észre az integetésüket, és mire sikerült megállnom, 25-30 méterre voltam tőlük. A két fiú néhány métert szaladt, majd megálltak.

Nem tudtam mire vélni a dolgot, így visszatolattam hozzájuk és mgkérdeztem, miért álltak meg? Kicsit csodálkoztak, de hamarosan “magukhoz tértek”, modván meglátták a rendszámtáblán az R betüt, ami azt jelentette, hogy Romániából jöttünk. Nem tudták hogy ott magyarul is beszélnek az emberek!

Elvittük őket a következő faluig, és útközben elmondtuk nekik, hogy Romániában, főleg Erdélyben és Bánságban sokan beszélnek magyarul, mert ez az anyanyelvünk. Megemlitettük, hogy Erdély nagy része magyar. Legalábbis az 1970-es években még az volt. Láthatólag kissé hitetlenkedve hallgattak bennünket – ezért kissé keserü szájizzal mentünk tovább.

A következö magyarországi látogatásaim alkalmából többször megesett, hogy valaki csodálkozott: Romániából jöttem és tudok magyarul, meg hogy ott magyarok is laknak?!

Ez régen volt, a “dicsőséges, sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” idején, mikor Romániában arra tanitottak, hogy Erdély valamikor román volt, csak a magyarok aztán elfoglalták. Hogy Hunyadi János (Ioan de Hunedoara) román volt, s úgyszintén Dózsa György is (Gheorghe Doja) – tehát sok valótlanságot kellet tanulnunk.

A nagyszüleinktöl, szüleinktöl, idősebb rokonainktól – ha szerencsések voltunk!- természetesen megismerhettük a történelmi tényeket. Mi tehát két történelmet tanultunk gyerekkorunkban: a hivatalosat, vagyis a román verziót és azt, amit családunk tagjaitól hallottunk otthon.

A helyzet fonákságára – avagy nevetségességére – jellemzö eset, ami az én osztályomban történt. Történelemböl kellett szabad témájú dolgozatot irnunk. Amikor kihirdették az eredményeket, István nevü osztálytársam nagyon méges lett, mert 4-est, vagyis akkor elégtelennek számitó jegyet kapott.

Szó szót követett, s végül István azt mondta, hogy: ez nem igazságos tanár elvtárs, mert én szó szerint másoltam a könyvből!

Ez meg is felelt a valóságnak, csakhogy a történelemkönyv, melyből István kimásolta a dolgozatát, két évvel régebbi kiadás volt. A hivatalos történelem magyarázat pedig megváltozott ezen évek alatt Romániában.

Az eset óta több mint 40 év eltelt, s az utóbbi két évtized alatt úgy Románia mind Magyarország felszámolta a szocializmust, és a piacgazdálkodás fele fordultak.

A minap olvastam egy négy éve megjelent írást, melyben nyugat-magyarországi kiránduló beszámolt egy erdélyi útjának élményeiröl. Többször is elolvastam, hogy jól étettem-e? Az iró meglepőnek találta, hogy Erdélyben, főként Székelykeresztúron mindenki beszél magyarul! Ez valahogy olyannak tünik nekem, mintha valaki bécsi látogatásából hazatérve csodálkozva mesélné, hogy ott németül beszélnek az emberek!

Az talán megokolható, hogy a románok miért hamisitották meg nekünk – és a világnak – Erdély történelmét. Magyarországon azonban vajon miért nem tanitották – és tanitják?! – az iskolákban, hogy létezik egy Erdélynek nevezett tájegység, ahol (sajnos egyre kevesebben) magyarok élnek.

Magyarok, akik székelyeknek nevezik magukat és évszázados elnyomás ellenére megtartották nyelvüket és magyarságukat. Magyarországon miért nem tanitják ezt az iskolákban?!

A sógornőm elszomoritó történetet mesélt néhány éve, miután érettségi bizottság tagja volt Magyarországon. Az egyik vizsgázó leánykát megkédezték, ha székely emberrel találkozna, milyen nyelven beszélne vele? A kislány nem tudta a választ.

Tudatlansága szerintem nemcsak elszomoritó hanem szégyenletes is.

Fodor Lajos.

Megtekintések: 753

Tetszik

27 tagnak tetszett

Következő bejegyzés >

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Szaka'cs Endre Március 11, 2014, 8:12pm: Minél több kezet kell megfogni és egyre több fülnek mondani. Az igazakat, a hamisságokat, fájdalmainkat, reményeinket. Egyszer csak lesz foganata ha mindenikünk mond egyszer egy kicsike fohászt.

Nemrég emlékeztünk Nagy Ferenc karnagyunkra ki kopott táskájával megjárt-bejárt szinte ezernyi magyar települést az igazi magyar honban ha csak egy szemernyi kis korusra lelt. Mert énekelni zenélni egyformán tudunk. Alig van benne tájszólás. Öszekötöt száz meg száz falut és ezernél több dalost Legalább a hibára kis javítást tegyen a maga módján. Ebben mindenkinek van feladata. Hangai.

Hozzászólt Szanto Geza Március 11, 2014, 2:59am: Nagyon sajnalatos amit itt olvasok, de sajnos van benne igazsag. En is Erdelyben szulettem es Sopronban nevelkedtem . Elhagytuk csonka magyarorszagunkat 1956 ban, mely szerintem a legjobb hatarozat volt.

Valami 10 evet toltottem a vilag halon melyet ugyhivnak, hogy PALTALK, es mult ev Oktobereben anyira megcsomoltem a magyarorszagi tarsasagtol, kulonosen egy nyugalmazott Rendor Ornagytol, es egy magan kimondott Geniusz Taxist, hogy ezeket is otthagytam. A meglevo idomet es eromet inkabb sajat ugyeimre aldozom.

Szanto Geza

Hozzászólt Veress Gáspár Március 10, 2014, 7:49pm: Látogatás Szülőföldemre

Behunyom szemeimet és már otthon is vagyok,

A Görgényi Havasok lábainál az erdőben sétálok.

A hólepte fehér táj élő templomában madárhang fogad,

S a szikrázó napsütésben körbe – körbe vígan megforgat.

Az erdő csókja porhóként hullik homlokomra,

Lassan, a szívemen át, kitárúl lelkem ablaka.

Széttárt karokkal repülök és beszívom az erdő illatát,

Miközben a Szeretet hatja át testem pergő táncát.

Jóság, Békesség és Erő fakad szívemből elő,

Míg az alvó erdő csendjében a lelkem bolyong,

Jó itthon, otthon lenni s emlékeimben feleszmélni,

Hiszen bennem Szülőföldem Szíve örökké dobog.

(Sopron 2013 Álom hava 18 – án, Turul fia Gáspár)

Hozzászólt Veress Gáspár Március 10, 2014, 7:47pm: Hazámért vagyok

Testembe fogadom székely földem lelkét,

Hordozom szívemben hazám szeretetét,

Féltön vigyázok minden székely rögre,

Mely befogad majd engem is, egyszer mindörökre.

( Sopron 2012 Kikelet havának 3-ik napján. Turul fia. )

Csak így lehet !

Hitünk legyen erős, igaz úton járó,

Szeretetünk útmutató, napsugarat hozó,

Ítéletünk méltányos, szívből fakadó,

Igazságunk, pártatlanúl, legyen mélyreható.

(Sopron, 2008.12.21, Turul Fia Gáspár)

Hozzászólt Szabó katalin Jolán Március 7, 2014, 8:34pm: Sajnos ez még sok esetben igy van, hogy nem tudják hol élnek a székelyek és milyen nemzet része.

Hozzászólt Kalamár Márta Március 7, 2014, 9:21am: Én ilyenkor azt a kérdést szoktam feltenni azoknak, akik csodálkoznak azon hogy mi tudunk magyarul, hogy - szerintetek Arany János, Apáczai, Kölcsey, Dsida Jenő, Tamási Áron, Benedek Elek és még nagyon sok híres ember, aki Erdélyben született azok románok?

Hozzászólt Győrffy János Március 6, 2014, 8:56pm: Véleményt cserélni jó és szabad de egymásba ,,harapni" nem...o))Van bennünk, bennem,egy kis lokálpatriotizmus,ezt hozta felnagyitva a megmaradás harca...megérteni valakit csak úgy lehet ha átéled,vagy megélted az ő élethelyzetét.Azért legyen megbocsátva nekem büszkeségem,amit ,,Máté a Hargitán" szép vers tükröz.......EZ nem jelenti,csak azt hogy nem érzem magam feljebbvalónak....

Hogy is van a nóta??? ,,Szeressük egymás gyerekek"...o))

Tisztelettel minden embertársam iránt.....

Hozzászólt Győrffy János Március 6, 2014, 8:42pm: Kedves Lajos...Amit leírt,hasonlit az én élményemhez is. De az enyém,két éve történt Szegeden....Egy gyógyszertárban egy aszisztensnő megdícsért milyen szépen beszélek magyarul..o)) Nem volt éppen fiatal oly középkorú..Csak annyit mondtam magyarázat helyett,valószínűleg ő és történelemtanára,MÁR ELNÉZÉST, nem szerették a történelmet...o)) Nem is oly messze onnan a RO határ,ha már nem jártak itt nálunk,másoktól és a TV-ből hallani kellett volna rólunk,persze ...ez is olyan ,mint nézni nem ugyanaz mint LÁTNI IS...o)) Szerencsére ,,odahaza" csak kevesen vannak olyanok,de gondolom mi ,,idehaza "többet tudunk a közös múltból.

Üdvözlettel

Hozzászólt Bóna László-István Március 6, 2014, 7:58pm: 1945 után, az összes volt "szocialista kommunista" államokban azt tanitották a történelem tanárok, amit a moszkvai zsidó terror megengedett !!!!!!!!!!!!

Egyszóval hazudtak, ha nem akartak börtönbe kerülni !!!!!!!!!!!

Bóna László-István

Hozzászólt Beke Ernő Március 6, 2014, 3:41pm: Megvagyok gyöződve, hogy telyesen őszinte, valóságot átélt eseményt olvastam. Sajnos nekem is volt hasonló esetem, és nem is egyszer fordúlt elő még a közel múltba is! A pro és kontra kommenteket is elolvastam.Hát mit is mondhatnék? Mindenki a maga véleményét írta le, én meg azzal tódanám meg, hogy a magyar tanűgy sokat kell pótolyon, amig megvilágítja azt a sötétséget amit az elszakasztott honi részek felé vetített sok évtizedeken keresztül. Legyünk segítségükre, s akkor majd könnyebb lesz, a valóságot tudatni, mert,hogy az erdélyi székelyt még a mai nap is sokan le románozzák az anyaországban.