Meghatározó belső lelki élmény volt számomra a Brandenburgi kapuhoz való érkezésem. Csak ámultam és bámultam, hogy a madarak csak egyszerűen átrepülnek a számunkra tiltott területre a, szellő is csak úgy lengedezik ide meg oda. Túloldalon az emberek csak úgy egy kilátón csevegnek és nézdegélnek, ránk csodálkoznak. Lehet, hogy egy kicsit későn ébredtem fel, hogy Én ott ezen a helyen fegyveres őrizetbe vagyok(lásd mellékelt képen)!!! Gondolataim csak úgy cikáztak a fejembe:senkiházi bűnös vagyok, akit bezárva kell tartani???? Vagy csak egyszerűen a rabságba bele születtem?Megdöbbentő élmény volt számomra,csak ott úgy ácsorogva, álldogálva éreztem, hogy valami nincsen rendjén Énközöttem és a fal mögötti  és a fal előtti élet között!Mintha természet ellenes lenne a létem,létünk!

Édesapám, kiküldetései alkalmából többször magával vitt, már kis gyerekkoromba. Románia összes zegzugát bejártam, későbbiekben a haverok és barátok társaságában utazgatva tekeregtünk. A csodálatos tájakon kívül rengeteg típusú és fajtájú emberrel találkoztam, ami még érdekesebbé tette életélményeimet. Számomra, a mai napig meghatározó társasági találkozásakor olyan emberek közé keveredtem, akik nagy hatalmú, de képzettség nélküli hatalmi nomenklatúrába tartoztak, de voltak közöttük kegyvesztett, akkor az úgynevezett burzsujok is. A társasági beszélgetések alkalmával volt ott érték egyveleg, amibe nehezen tudtam eligazodni. Csak figyeltem és kapkodtam a fejemet, eszemet, hogy milyen is az a világ, amibe létezem, vagy inkább, amibe bele születtem. Én azért tovább éltem a serdülő kamasz majd a felnőttnek tűnő boldog életemet. 

Nagytatám nyomos intelmei alapján, elvégeztem az iskoláimat és egy olyan hivatást választottam, ami nekem nagyon tetszett. Annak az akkori rendje és módja szerint belekerültem a valós élet munkavilágába. Ott, már olyan elöljáró emberkékkel is összehozott a sors, hogy a szakma műkedvelőiként próbálták meghatározni a munkám szellemiségét gondolkodás módját valamint létemet, hiszen Ők voltak hatalmi élethelyzetbe, minden téren. Nehezen viseltem de többször, enyhe iróniával, azért csak próbálkoztam a szakmai valamint lét-élet viták generálásával, aztán jöttek a már sokak számára ismert és megtapasztalt zaklatások,tiltások. Hála a teremtőnek, hogy a föld kerek és gömbölyű, aminek következtében megváltozhat létünk is. 1989. november 9- én megtörtént a berlini fal ledöntése, aminek akkor igazából szimbolikus értéke volt. De éreztem,hogy egy új világ kezdődik, lassan és hosszasan de a helyére kerülnek az élet dolgainak természetes menetei. Az akkori környezetembe a kiválasztott ostobák nagyon izgatottak voltak, hiszen érezték, hogy a létük forog kockán. Szervezkedtek, intézkedtek, hogy mentsék azt a menthető értéket, amit vallottak! Nyájasak, kedvesek és jó pofizók lettek, gondolom azzal a szándékkal, hogy relatívizálják a gonoszságukat, hátha elfelejtődik a bűn. A mai új világunkban ha mégis megtörténik az esetleges bűn elkövetése, akkor a bűn büntetlenül nem maradhat.,hiszen a bűnbe nem lehet elévülés.

Mindenkori emlékezés és az erőszak nélküli választás lehetősége segíti azt, hogy lehetőleg soha ne kerüljenek nyeregbe a gonosz-ostobák akiknek elállítódott az erkölcsük és szemmértékük.Végül is Édesapám jóvoltából a mai napig szeretek társalgóan utazva „tekeregni” az emberek között, csodálatos tájakon! Érdemes, gondolom!