Viszonzatlan szerelem
Írta:Attila-benczi

Megdöbbentette szépsége,
Arcvonásainak tökéletessége.
A hold fénye lassan halványult
Alatta a látóhatár kitisztult.
Egy pillanatra még ránézett,
Látta szemében a szerelem tüzét.
Mély levegőt vett,mosolygott.
A zuhanás nem volt félelmetes,
Mert tudta,amikor véget ér,
Végleg visszatér kedveséhez.
............................
A hegycsúcson, sír egy földiangyal
Kék szemében gyémántként csillognak
Könnyei,amint a sziklákra hullnak
Fehér galambként szállnak az ég felé
Hirül viszik bánatát.Szerette őt.

Most érzi igazán.