Állok és nézem a várost, amely alattam terül el. Állok és nézem, és eszembe jutnak régmúlt idők... Mennyit jártunk ezeken a köveken! Gyerekként, mikor még nem értettük, mitől is…

            Ott ült Istók a kocsma előtti fapadon és röhögött. De úgy, hogy a levegőt is nehezen vette, hiába is próbált volna csillapodni, arcára ráfagyott a…

Nem tudom a többi férfi társam, hogy van ezzel, csak azt tudom, nincs olyan nő, amely az érdeklődésemet és persze a kíváncsiságomat föl ne keltené.

Még hogy nincs? De bizony van! Édesanyám,…