Hiába sütött aznap reggel hétágra a nap, és hiába sertepertéltek már nyitás előtt szomjas atyafiak az Aranysárkány küszöbén, Puszi úr gondolatai egészen másfelé kalandoztak. Keze szórakozottan…

A marossárpataki Vajda János, akit a faluban mindenki Petrics bácsiként ismer, egy rendkívül sokoldalú, értékes, jó humorral megáldott, kiváló szakember. A nyolcvanadik életévét…

Láttál már keringőt járó falevelet?

       Szinte észrevétlenül,

             vált el az ágtól.

A levegővel vagy egy láthatatlan társsal,

          forogva táncol,

         s…

Az emlékek maguk is változnak, saját képünkre és hasonlóságunkra gyúrjuk át őket, nincs két pillanat, amikor ugyanaz ugyanúgy történt volna.

A XX. század hatvanas évei közepén-végén…

           Kriszta  elmosolyodott  azon  ötletén, hogy ő most megeteti a szilvákat  fahéjas cukorral, aztán a tésztát a szilvákkal, majd a szép kerek gombócokat…

Nem sok tája van ma a vén Európának, ahol egy honfiú - legyen az…

Valaki meséli, járt a falumban, látta szülőházamat. Beszélgettek róla társaival. A helybeliek már nem tudnak semmit erről, aki tudna, az meghalt vagy haldoklik, sosem jön már elő a…

Akkoriban apám az egyetemen tanított, anyám meg irodalmat a város jó nevű középiskolájában. Ha lehet egy nagyszájú, büdös lábú kölköt feltétel nélkül szeretni, ők azt tették. A nővéremet korán…

2004. december 5-e a magyar történelemnek Világosnál is sötétebb dátuma, immár…

Z. úr átlag kétnaponta járt el az öreg bérház előtt, ahonnan mindannyiszor istállószag csapta meg. Ló szag, az a finom, édes, pikáns illat, ami a vidéki élet velejárója, és a városi emberben…

Ma reggel a városban akadt dolgom. Amikor kiléptem a kapun, hirtelen nem tudtam, miért van ilyen nyüzsgés... Beletelt pár percbe, mire rájöttem: ma elkezdődött az iskola, özönlik a sok nebuló. A…

Hajnal volt. Mély csendből ébredt a hegy. Lassan virradt, a madarak csicsergése felverte az erdő összes lakóját, de a hajnalt is megelőzte valaki. Az öreg buddhista szerzetes, aki harminc éve…

A férfi kopott kabátban sétált a sírok között. Órák óta. Cipőjét már átáztatta a harmat. Órája nem volt, de pontosan tudta, mindjárt itt a reggel. Hozza magával a bűntudatot. Egy sír mellett…

Nagymama a szokott időben ébresztette a megszokott duruzsolással és puszikkal. Kicsi csillagomnak nevezte és gyengéden vakargatta a hátát. Így szokták minden reggel. Ma tojásfestés lesz, ugrott ki…

 Minden városnak megvannak a maga kövei, épületei, és a fura, néha bolondnak tartott emberei. Ezek közül az emberek közül van aki mindig ugyanott tűnik fel, van aki mindig máshol. Nem…

 Bágyéá Joán szorosabban magára tekerte a subáját és közelebb húzodott a tűzhöz. Már érezni lehetett a tavasz lehelletét, de esténként még foga volt a levegőnek. Lupu, az öreg, fogatlan…

Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett. Mit vigyen magával, mit hagyjon,…

Tíz éves kisgyermek lehettem, amikor unokatestvérem, az akkor…

 Atyánkfia mindig is szeretett vonatozni. Gyermekkorában, odahaza Szatmárban,…