Valaki meséli, járt a falumban, látta szülőházamat. Beszélgettek róla társaival. A helybeliek már nem tudnak semmit erről, aki tudna, az meghalt vagy haldoklik, sosem jön már elő a…

Akkoriban apám az egyetemen tanított, anyám meg irodalmat a város jó nevű középiskolájában. Ha lehet egy nagyszájú, büdös lábú kölköt feltétel nélkül szeretni, ők azt tették. A nővéremet korán…

2004. december 5-e a magyar történelemnek Világosnál is sötétebb dátuma, immár…

Z. úr átlag kétnaponta járt el az öreg bérház előtt, ahonnan mindannyiszor istállószag csapta meg. Ló szag, az a finom, édes, pikáns illat, ami a vidéki élet velejárója, és a városi emberben…

Ma reggel a városban akadt dolgom. Amikor kiléptem a kapun, hirtelen nem tudtam, miért van ilyen nyüzsgés... Beletelt pár percbe, mire rájöttem: ma elkezdődött az iskola, özönlik a sok nebuló. A…

Hajnal volt. Mély csendből ébredt a hegy. Lassan virradt, a madarak csicsergése felverte az erdő összes lakóját, de a hajnalt is megelőzte valaki. Az öreg buddhista szerzetes, aki harminc éve…

A férfi kopott kabátban sétált a sírok között. Órák óta. Cipőjét már átáztatta a harmat. Órája nem volt, de pontosan tudta, mindjárt itt a reggel. Hozza magával a bűntudatot. Egy sír mellett…

Nagymama a szokott időben ébresztette a megszokott duruzsolással és puszikkal. Kicsi csillagomnak nevezte és gyengéden vakargatta a hátát. Így szokták minden reggel. Ma tojásfestés lesz, ugrott ki…

 Minden városnak megvannak a maga kövei, épületei, és a fura, néha bolondnak tartott emberei. Ezek közül az emberek közül van aki mindig ugyanott tűnik fel, van aki mindig máshol. Nem…

 Bágyéá Joán szorosabban magára tekerte a subáját és közelebb húzodott a tűzhöz. Már érezni lehetett a tavasz lehelletét, de esténként még foga volt a levegőnek. Lupu, az öreg, fogatlan…

Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett. Mit vigyen magával, mit hagyjon,…

Tíz éves kisgyermek lehettem, amikor unokatestvérem, az akkor…

 Atyánkfia mindig is szeretett vonatozni. Gyermekkorában, odahaza Szatmárban,…

Fény öntötte el az utcát. Csillogott az esőtől még nedves…

Amikor a fák az égig nőttek…

            Ott ült Istók a kocsma előtti fapadon és röhögött. De úgy, hogy a levegőt is nehezen vette, hiába is próbált volna csillapodni, arcára ráfagyott a…

Amikor kimész éjjel a csillagok alá, érzed-e, milyen apró vagy? Amikor leülsz a nedves fűbe, érzed-e, milyen gyenge vagy? Amikor szétfújja a szél a hajad, érzed-e, milyen kiszolgáltatott vagy? Ha…

Azon, hogy mennyit változott szülővárosa, mióta pár esztendeje egy tavaszi hajnalon felszállt a fiumei gyorsra, maga a Madame csodálkozott el legjobban. Midőn a nagyállomás szép, új épületéből…

A tél nem a csillogó arcát mutatta. Vad volt és harapós. Konok és alattomos felhők jöttek, aztán fehérbe fullasztották a világot. Az ég piszkos szürkéje egybefakult a háztetők ívével. Összefolyt…