Boldogult legénykoromban a templom tornyából búcsúztattuk az óévet. Egyik szilveszterkor a kántorunk idő előtt lebetegedvén nekem jutott a tisztesség, hogy a hangot megadjam és a kórus énekét…

Szilveszter este volt és megőrült a világ. A máskor oly csendes falusi utca háborús övezethez hasonlított. Szabálytalan időközönként robbanások és sivítások követték egymást. Mi lesz itt éjfélkor,…

Szédelegve, kissé bepánikolva állok a nagy áruházban, ötvenbanissal szerzett, kissé rozsdás vas-kocsinak támaszkodva. Jó szolgálatot tesz a csúnya szerkezet, lágyuló térdeim nem biztos, hogy…

Ugyanolyan egyhangúan szállt alá az est Aranka néninél, mint általában bármikor, télen. Odakint az idő is csak az a rongyos semmilyen, se hó, se fagy nem uralkodott, de cserében annál…

Az első karácsonyomra nem emlékszem. Ártatlan kisbaba voltam, szerető szülőkkel és egy testvérrel. Ha jól tudom, Marosvásárhelyen, a Kárpátok sétányának egyik tömbházlakásában jött az…

              Haikuk – gipszben

              Bíbor a május,

              tavasz ölében vágyak

              lángja piroslik.

     …

Rendhagyó megemlékezés nagy zeneszerzőnk születésének 130. évfordulóján



Kitűnő zeneszerzőnkről ma már kevesen tudják, hogy szenvedélyes beszédművelő volt.…

A szája körül ráncokat húzott hetvenöt évnyi érzelem, barázdált szép arca kipirulva. A rózsaszín rúzs csomóban ül a száj sarkaiban. Ránc a homlokán is, de az a dühtől van. - Csak töltöm az időt…

Ez szép. Ez a délután.

Estébe hajló kék

ég dereng át a fán.

Pisla fények épp csak

kacsintanak, örök vándorai

 végtelen utaknak, mik

 semmibe visznek…