Z. úr átlag kétnaponta járt el az öreg bérház előtt, ahonnan mindannyiszor istállószag csapta meg. Ló szag, az a finom, édes, pikáns illat, ami a vidéki élet velejárója, és a városi emberben…

Az emlékek maguk is változnak, saját képünkre és hasonlóságunkra gyúrjuk át őket, nincs két pillanat, amikor ugyanaz ugyanúgy történt volna.

A XX. század hatvanas évei közepén-végén…

Ma reggel a városban akadt dolgom. Amikor kiléptem a kapun, hirtelen nem tudtam, miért van ilyen nyüzsgés... Beletelt pár percbe, mire rájöttem: ma elkezdődött az iskola, özönlik a sok nebuló. A…

Havasi levegő

A határok megnyitásának boldogságában történt, a kilencvenes évek elején, a metró mozgólépcsőjén, a váróban vagy éppen a kocsiban. Hazatérő, nem tékozló, inkább eltékozolt…

Ahogy én emlékezem …

Ott állt a homályos éléskamra…

- Ősi fejfák nyomában a Partiumban…

  Hol a nájlon ingem s a rakott szoknyám, a  pionír nyakkendőmön a trikolor kirongyosodott, de sebaj, van olló, s levágjuk a cérnaszálakat, amit meg nem lehet eltakarja a nyakkendőgyűrű,…

Harmatos reggel. Friss levegő, a nap még álmosan bujkál. Az Öreg felkel. Frissen, ahogyan azt hosszú évtizedek óta teszi. Nem olyan fürgén, mint egykor, kopnak a zsanérok, roppannak már az…

Még maga Madame Berta sem sejtette, mikor megnyitotta nyilvánosházát Nagyváradon, hogy műintézménye rövid időn belül maga mögé utasítja a vetélytársakat. A hat válogatottan gyönyörű teremtés, a…

A férfi kopott kabátban sétált a sírok között. Órák óta. Cipőjét már átáztatta a harmat. Órája nem volt, de pontosan tudta, mindjárt itt a reggel. Hozza magával a bűntudatot. Egy sír mellett…

     Nagy divat ám a kutyaélet mostanában. Úri dolga van a kegyetlen embernek, viszont az annál szerényebb mulatság, a…

 Minden városnak megvannak a maga kövei, épületei, és a fura, néha bolondnak tartott emberei. Ezek közül az emberek közül van aki mindig ugyanott tűnik fel, van aki mindig máshol. Nem…

Kétsaroknyira a templomtól, ott volt a bolt egy sarki sárga házban. Két ajtaja várta a vevőket, egy díszes kis portál, kovácsoltvas ráccsal, és egy hátsó kijárat, ajtaján rozsdás vasredőnnyel.…

Csak állt az apró kis test a nagy épület mellett. Régi bérház. A máladozó vakolat szomorúan csüngött apró, göndör kis lapokba hajolva. Ő meg csak állt. Tanácstalanul. Kérges, köszvénygyűrte kis…

Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett. Mit vigyen magával, mit hagyjon,…

Igen, a magyar nagyon pontosan fogalmaz: A szem a lélek tükre! Szinte minden kiolvasható…

A könyvek illatához nincs fogható. A hosszasan forgatott, lapozott könyvek, a padon, a tűző napon felejtett, az esőben a párkányon hagyott, ázott, majd megszáradt kötetek illata gyönyörű.…

Március száguld ifjonti hévvel:

kér, követel, vágyat ont,

de bimbót csak szépszerével,

- a tavaszban - lassan, lágyan bont.

 …