Izgulva várom a „haza” indulás és érkezés élményét! Minden utazás „haza”, tervekkel és talányos élményekkel kezdődik. Igen, vannak tervek, de úgy mond elvárásaim! A tervek száraz egyszerű program…

Amint közeledett a befőzés ideje, úgy váltak egyre nyugtalanabbá…

Édenteremtés 

 A közösségből…

          Bizony, napjainkban az elektronikus készülékek átvették az uralmat a konyhában. Talán leghíresebb konyhai eszközünk jelenleg, a mobiltelefon. Egy gombnyomás,…

A téli időszak e táján, Erdély valamennyi falujában az állattartó emberek már gondjaikba veszik a nyári teendőket. Összegyűlve a…

Azóta sem láttam senkit úgy mulatni…

Karácsony szombatján is a szokásos ébresztőóra csilingelésre ébredt. Hét óra körül lehetett, akkor kapcsolták le az utcai világítást. Az ablakhoz lépett, elhúzta a bíborvörös sötétítőt. Az ablakot…

   Nagyanyó gyakran mesél az életéről. A legtöbb történetet már ezerszer hallottam, mégis örömmel kuporodok a kandallója elé,…

     Több mint nosztalgia: Küküllő menti krónika

                             …

Úgy hasított bele a kasza éle a harmatos sarjúba, jó volt hallani a korai virradatban. Ásított még a völgy a fennsík alatt, érezni lehetett, biztos jót…

Pillanatképek

I.

                Matatok a kiskertben, fel se nézek, amikor hallom, hogy lóval vágtázik az úton valaki, mert tudom, hogy…

Húsvétra járt az idő, és Szent László városa virágdíszbe öltözött. Szokatlanul meleg tavaszt jegyeztek akkor, a nagy háború harmadik esztendejében. Korán nyílt a nárcisz, a színes jácintok…

                Beteg volt egy lófalvi vén paraszt, olyan beteg, hogy majd’ belepusztult. Az orvosok alig tudták helyreműteni a sok nyavalyáját. Amikor már lábadozott,…

   Veteményes kertnek használták nagyapámék, csak az alja táján mindig tele volt kővel. Arra ment a római út fiam, mondta nagyapám, tudod egész régen még a római időkben is bányásztak sót, itt a…

           Az egyik novemberi nap, a szokottnál korábban ébresztett…

   Kisgyerek koromban sokszor aludtam nagytatáméknál, mert szerettem, ahogy a nagyiék meséltek. Ösztönösen hajtott az…

-Aztán hallották-e, hogy Berger Samu megvette a tenyésznyulat a gazdaságnak- pumpált még egyet lágyan Puszi úr a sörcsapon, az Aranysárkányban. A kicsorduló sörhab mélán csusszant a pohár párás…

   Kicsi süppedő félben levő ház, oldala tapasztott. Az udvar sáros, meglehetősen lejtős. Sánta Ferkóék laknak ott. Csak úgy hitelbe, mondja Ferike az iskolába. Távoli rokon Rózsika néni,…

   Mikor odakerültem a környékre még számosan laktak a dombok…

 Akinek sosem volt ideje unatkozni

Irodalmunkban fehér hollónak számít a…

Gyerekkorom kedves, jó barátja volt Danika…