A Tisza egyik kanyarulatában fekszik egy kis falu. Alig pár százan lakják. Nádtetős, vert vályogból épült házikók bújnak meg a modernebb, emeletes házak között, melyeknek gazdái a városon élnek,…

Szinte nesztelenül siklott a vonat a síneken. Hegynek fel, völgybe le. A kora nyári estében szépséges táj tárult elé. Csak lassabban haladna a vonat… Hogy csodálhassa. Hogy a tekintélyt…

Szállongó pillangó lelkem…

.

. és mondom én nektek! Megyek az utcán és nem emberekkel találkozom,…

A pitymallat még éppen csak csibészkedett a közeli bükkösök felett,…

Nem tudom a többi férfi társam, hogy van ezzel, csak azt tudom, nincs olyan nő, amely az érdeklődésemet és persze a kíváncsiságomat föl ne keltené.

Még hogy nincs? De bizony van! Édesanyám,…

Jártam az erdőt, na nem a nagyon veszélyes részét mert egyedül nem szokásom messzire csatangolni, főleg a vadonba. Szép idő volt, a Nap szebben sütött mint általában és…

Színem sötétségben derengő partfal

szürkébe

hasított arany fonallal…

Negyven éve foglalkozom beszédtanítással. Nagy-nagy hálával gondolok egykori mestereimre, Fischer Sándor és Montágh Imre tanár urakra, az utolsó mohikánok közül pedig Wacha Imrére, de a minap…

Valaki meséli, járt a falumban, látta szülőházamat. Beszélgettek róla társaival. A helybeliek már nem tudnak semmit erről, aki tudna, az meghalt vagy haldoklik, sosem jön már elő a…

Z. úr átlag kétnaponta járt el az öreg bérház előtt, ahonnan mindannyiszor istállószag csapta meg. Ló szag, az a finom, édes, pikáns illat, ami a vidéki élet velejárója, és a városi emberben…

- Ősi fejfák nyomában a Partiumban…

Harmatos reggel. Friss levegő, a nap még álmosan bujkál. Az Öreg felkel. Frissen, ahogyan azt hosszú évtizedek óta teszi. Nem olyan fürgén, mint egykor, kopnak a zsanérok, roppannak már az…

Még maga Madame Berta sem sejtette, mikor megnyitotta nyilvánosházát Nagyváradon, hogy műintézménye rövid időn belül maga mögé utasítja a vetélytársakat. A hat válogatottan gyönyörű teremtés, a…

Kétsaroknyira a templomtól, ott volt a bolt egy sarki sárga házban. Két ajtaja várta a vevőket, egy díszes kis portál, kovácsoltvas ráccsal, és egy hátsó kijárat, ajtaján rozsdás vasredőnnyel.…

Azon, hogy mennyit változott szülővárosa, mióta pár esztendeje egy tavaszi hajnalon felszállt a fiumei gyorsra, maga a Madame csodálkozott el legjobban. Midőn a nagyállomás szép, új épületéből…

Virágot kellene venni, ma nőnap van, elvárható, hogy mindegyik kapjon egy szál virágot, anyám, feleségem, léányom, néném, esetleg még a szomszédasszony is, hogy is legyen, ma nagyon drága, na de…

         Mese, mese, mátka, mondom én nektek, hogy vannak kincseink, amelyeket elődeinktől örököltünk és ezek a kincsek csak akkor maradnak örökéletűek, ha azokat épségben-szépségben örökségül…