Marika csinos leány volt. Enyhe kancsalsága csak növelte báját, sápadt arcbőre már-már úri finomságra vallott. Suttogták is az emberek, hogy a gróf vonásait örökölte. Finom kis keze a kapálás,…

VÁR-LAKI BEÜTÉSEK 

A vár-laki beütések…

„A sors bizarr magyarellenes iróniájának tartom, hogy az elmúlt félévszázad alatt, többször is, ahányszor valahány túlbuzgó és szadista magyar újságíró a helyi lapokban gúnyos jegyzetsorozatban…

A LÁTÓEMBER

A látóember megrendelte, kezembe adta

és figyelmeztetett, hogy eldöntötték a tér

közepét. Perverz megmérettetés, akár a film,

lényegtelen, pár szavas…

Bevezetésként hadd idézzek egy katolikus könyvből:

"  (...) A tizenharmadik század elején az egész nyugati egyházat végveszély fenyegette az albigensek…

Kapkodva keresgélte kulcsait. Majdnem elkésett, mert a nyár ezer ízével kecsegtető piacnak nem bírt ellenállni. Két szál házikolbászt vett a hentesnél, megfejelve egy kis füstölt májassal, halvány…

Sajnos Puszi úr portási pályafutásának csillaga hamar…

Jó negyedszázada szelíd kocogással kezdődött, még az átkosban. Megérezve a Lakitelek felől fúvó új szeleket (egyesek már Monorierdőnél szagot fogtak!), kis vámszedőink életútján sajátos…

Álmaimban néha visszajárok.…

Megremegő céltalan idő

zsongó páradús levegő

a szolid neszeket elnyomja

egy mellúszó ütemes csobaja

Bennem hatalmas a csend

bánatból komponált rend

izmaimban zavart…

A szagok miatt. Ilyenkor égre bomlik a virágok teljes tüze, a színek mámora kavarog az illattal és lüktet a lengén öltözött nők nyakán az olcsó parfüm, teljessé varázsolva az illúziót. Rózsaillat…

Ahogy én emlékezem …

Ott állt a homályos éléskamra…

                                         …

Engedtessék meg, hogy egyszer-kétszer az életben idegen tollal is ékeskedjem. Illetve nem is annyira idegen tollal, hiszen akit idézek, személyesen ismerem, a falujáról írott könyvét is olvastam.…

ej te lány ej te habos hajú lány

mily sokat vonaglik a tested

úgy kalimpál szíved akár e táj

melyben otthonra lelt a lelked

viharok dúlnak olcsó matracon…

Kedves barátaim!

Még most is azon tanakodok,hogy mit írhatnék nektek.Két dolog is írásra késztetett.Az egyikről bővebben szeretnék írni.Tudom,sokunk szívén viseli Erdély és az Erdélyi…

Van úgy, hogy az ember halad, csak halad a kis szürke útján. Minden nap, semmi nem zökkenti ki a szürkeségből. Csak halad. Fakulnak a színek, halkulnak a hangok, erősödnek az érzések, hogy valami…

Csak ült a Duna partján. A bágyadt tavaszi nap próbálgatta erejét, néha megcsillant a lassú víztömeg millió taréján. Ő meg csak ült, révedezve nézte. Pislogni is elfelejtett. A ráncok közepén ülő…