Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Népi bölcsességek, hagyományok, szólások, mondások...
Annyi fele szóródtunk a nagyvilágban, sok népi bölcsesség tudatában lehetnek sokan közülünk. Erről is beszélgethetünk, egymást gazdagítva.
A retek meséjét mindenki ismeri, de azt hogyan fogyasztható azt tapasztalom nem mindenki tudja. Ezzel kezdem, mivel most a retek az egyik első tavaszi zöldségünk. Reggel méreg, délben étek, este orvosság. Tartja a mondás, és ez így nagyon is igaz. Aki szereti tartsa be, és egészségére fog válni.
Válasz erre a beszélgetésre
-
Permalink Bálint Mária válasza. Dátum:
-
Gondolom. ezt mindenki úgy variálja, ahogy reá illik. Az én környezetemben is így használta a falusi ember: A vannal baj van, de a ninccsel még több.
-
Permalink Nagy Magdolna válasza. Dátum:
-
Annyi dolgom van, mint szép Katinak, - szokták mondani, amikor sok dola van az embernek. Nekem most nagyon összegyűlt, nem győzöm. Így jár, aki sokat nyaral...
-
Permalink Dezső János válasza. Dátum:
-
Azt is szokták mondani , hogy annyi a dolgom , nem látszom ki belőle . Ezért fordulhat az is elő , hogy valaki a munkájába temetkezett . Mert ugyebár a munkával es dolog van . :-)
-
-
János, újra olvastam humoros megjegyzésedet,...dolog biza.
-
-
"A dologgal meg baj van, na."
-
-
Kedves Levente, köszönöm a tetszésnyilvánításodat!
Ma elmentem a szomszéd faluba házi tojást beszerezni. A néni, akihez szoktam járni most keveset tudott adni, én pedig panaszkodtam, hogy bezzeg ilyenkor kapós otthon a tojás. Ő bölcsen megjegyezte:
-Ja, nyáron még annak is tojik a tyúkja, akinek nincs.
Jót mosolyogtam ezen.
-
-
Azt mondják a Katalinok: ha Katalin kopog, karácsony locsog és fordítva. Ezt hellyel-közzel mindannyian tudjuk, de azt is tartja a népi megfigyelés, hogy amilyen nap van ma, olyan lesz a január és amilyen holnap, olyan a február. A holnapi napért még drukkolhatunk! A mai inkább a kopogós fele hajlik...
-
-
Április 1-én lesz Virágvasárnap
Virágvasárnapon – az idén április 1-én – kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét.
Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes helyeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik a fűzfabarkát. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisében ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. A megszentelt barkát elégetik a következő év hamvazószerdája előtt, és ezzel hamvazza a pap a híveket.
A szentelt barkához országszerte számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban, azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lenagyhét.
Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes helyeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik a fűzfabarkát. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisében ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. A megszentelt barkát elégetik a következő év hamvazószerdája előtt, és ezzel hamvazza a pap a híveket.
A szentelt barkához országszerte számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban, azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
-
-
Holnap lesz április 1, ez nem vicc :) és virágvasárnap, olvasgassatok bele a fentiekbe, érdemes!
-
-
Barkát nálunk is mindig szedtek a konfirmándusok. (ref. 14 évesek) CSak díszítették vele a templomot.
-
-
Az asszony mutatóujja.
Eszembe jutott nemrég tortasütéskor: egyik tehetősebb embertől a falunkban megkérdezte valaki, hogy tudta ennyire vinni. Tudvalevő volt, hogy se ő, se a felesége nem származott nagygazda családból. Erre ő azt válaszolta, hogy drága az asszony mutatóujja. Meg is magyarázta: takarékos asszony nem hagyja az edényekben, tojáshéjban, stb a maradékot, hanem a mutatóujjával - hiszen azzal lehet a legjobban - addig kapargatja, amíg szinte semmi sem vész kárba. Még azt is kifejtette röviden, hogy ez amolyan szimbolikus megállapítás, de igaz, követni kell a példát.
-
Permalink dr. Szabó Dániel válasza. Dátum:
-
Papókám ! Miért tanitatta a fiát orvosnak? Azért fiam mert a tüz és viz elől el lehet futni,a háború elöl el lehet bújni de a betegség elől nem, azzal meg kell vivni,amihez segitség kell.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
