Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Az autonómia joga - mint emberi jog
Az autonómia joga - mint emberi jog
Régóta érlelődik bennem, hogy valami hiányosság van az emberi jogok terén, annak ellenére, hogy szinte mindenre kiterjedően nagyon jól le vannak fektetve azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek.
Mégis, van egy olyan hiányosság, amit csak mi érthetünk meg, - mi akik olyan országban élünk vagy éltünk, ahol őshonos, történelmi nemzeti kisebbségként vagyunk/voltunk nyilvántartva. Ezt sajnos kevesen érthetik meg, Európa lakosságának csak kb. a 15% számít annak.
Az "Autonómia" blogban írtam már arról, hogy abban a tévhitben éltem, hogy az Európai Uniónak van egy jogilag megalapozott és kiforrott kisebbségvédelmi politikája. Aztán a szlovák nyelvtörvény kapcsán tett uniós megnyilatkozások ráébresztettek, hogy erről szó sincs. Az EU honlapján megtaláltam annak a tavalyi-, magyar képviselők által kezdeményezett EU parlamenti vitának a jegyzőkönyvét, amelyben Jacques Barrot úr, a Bizottság alelnöke kijelenti: "Az EU tehát nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy – amint a kérdés sugallja – a kisebbségek védelmének és a felügyeleti eljárások kialakításának normáit lefektető általános jogszabályt alkosson."
Ez világos beszéd, lefordítva ez azt jelenti, hogy az EU nem foglalkozik-, és nem is akar foglalkozni sem az autonómia kérdésével, sem pedig egy egységes kisebbségvédelmi jogszabály megalkotásával, oldják meg az országok saját maguk.
Hadd kérdezzem meg csak így csendben: ha az EU képes volt olyan aprólékos és részletekbe menő jogszabályt kidolgozni, mint pl. a környezetvédelmi termékdíj (tudom, mert magam kellett megtervezzem és leprogramozzam a jogszabály alapján), akkor több millió ember problémája miért nem fontos az EU számára?
Tudni kell azt, hogy a lisszaboni szerződés most-, 2009 decemberében lépett hatályba, miután minden tagállam végre aláírta. Ennek van egy kötelező érvényű jogi melléklete (értsd azt, hogy minden tagállam be kell tartsa), az úgynevezett "EU Alapjogi Charta". Ez tulajdonképpen az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatának egy kibővített-, módosított változata. Érdemes mindenkinek elolvasni, csatolva megtaláljátok, csupán néhány oldal.
Amikor végigolvastam, számomra egyértelművé vált, hogy az autonómia joga és az önrendelkezési jog ugyanolyan emberi joga egy adott történelmi kisebbségnek (ez egy fontos jogi kifejezés), mint amelyek az "EU Alapjogi Charta"-ban vagy az "ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá"-ban le vannak fektetve (pl. a munkához, a szakszervezet alapításához, a sztrájkhoz való jog is benne van). Csakhogy, erről sajnos egy szó sincs benne.
És most jön a lényeg:
1). El kell érni azt, hogy a történelmi kisebbségek autonómiához való joga bekerüljön az EU Alapjogi Chartá-ba, hiszen bárki aki elolvassa azt, láthatja, hogy minden szempontból ott a helye. Ez a jog semmivel sem kisebb mint pl. a szakszervezet alapításához, vagy a spontán gyülekezéshez való jog, még akkor sem, ha csupán a történelmi kisebbségekről szól.
Bálint Máriával már értekeztünk arról az üzenőfalon, hogy ezt melyik európai bíróságon lehetne kezdeményezni, és elsőre úgy tűnik, hogy a strasszburgi bíróság lenne az illetékes.
2). A lisszaboni szerződés ratifikálásával életbe lépett az "EU polgári kezdeményezésről" szóló törvény, amely tömören azt jelenti, hogy több EU-tagország állampolgárai kötelező érvénnyel kérhetik az EU parlamenttől, hogy foglalkozzanak-, alkossanak törvényt valamiről. Ennek feltételei a következők:
A). legalább 1 millió EU állampolgár kell javasolja, akik
B). több tagországból kell legyenek. A törvény viszont annyira friss, hogy még nem döntötték el, hogy hány tagország legyen a minimum.
Az A) pontot figyelembe véve, ha Székelyföldet, Magyarországot és Felvidéket számolom, lazán összejönne akár 4 millió EU-s állampolgár aláírása. De ez még mindig csak 3 tagország, tehát valószínűleg meg kell még keresni jónéhány kisebbséget, íreket, skótokat, baszkokat stb., hogy csatlakozzanak.
Tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy, ha végre az autonómia joga bekerül az emberi jogok közé, akkor a román, szlovák, szerb stb. politika lassan meg fogja érteni, hogy ez nem ellenük szól, sem a szeparatizmusról, sem pedig a gyűlöletkeltésről, hanem arról az emberi normáról, amely méltó az EU szelleméhez és felvilágosult országokban magától értetődő.
Röviden ennyi, lehet agyalni, vitatkozni. Egyébként nekem a 2-ik ponttal kapcsolatban van egy olyan jövőbeli vízióm, hogy az a szép magyarcímeres székely gyors, amely Csíksomlyóra vitte az embereket, egyszer majd befut a brüsszeli pályaudvarra egy-egy székely, magyar, felvidéki, ír, skót, katalán, baszk stb. küldöttséggel, akik átadják az EU parlamentnek azt a több millió aláírást, amely a különböző tagországokban gyűlt össze, hogy végre megszülethessen egy olyan törvény, amely minden tekintetben elősegíti a lisszaboni szerződés I/2 és I/3-as cikkelyeiben megfogalmazott alapelvek érvényre jutását.
Régóta érlelődik bennem, hogy valami hiányosság van az emberi jogok terén, annak ellenére, hogy szinte mindenre kiterjedően nagyon jól le vannak fektetve azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek.
Mégis, van egy olyan hiányosság, amit csak mi érthetünk meg, - mi akik olyan országban élünk vagy éltünk, ahol őshonos, történelmi nemzeti kisebbségként vagyunk/voltunk nyilvántartva. Ezt sajnos kevesen érthetik meg, Európa lakosságának csak kb. a 15% számít annak.
Az "Autonómia" blogban írtam már arról, hogy abban a tévhitben éltem, hogy az Európai Uniónak van egy jogilag megalapozott és kiforrott kisebbségvédelmi politikája. Aztán a szlovák nyelvtörvény kapcsán tett uniós megnyilatkozások ráébresztettek, hogy erről szó sincs. Az EU honlapján megtaláltam annak a tavalyi-, magyar képviselők által kezdeményezett EU parlamenti vitának a jegyzőkönyvét, amelyben Jacques Barrot úr, a Bizottság alelnöke kijelenti: "Az EU tehát nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy – amint a kérdés sugallja – a kisebbségek védelmének és a felügyeleti eljárások kialakításának normáit lefektető általános jogszabályt alkosson."
Ez világos beszéd, lefordítva ez azt jelenti, hogy az EU nem foglalkozik-, és nem is akar foglalkozni sem az autonómia kérdésével, sem pedig egy egységes kisebbségvédelmi jogszabály megalkotásával, oldják meg az országok saját maguk.
Hadd kérdezzem meg csak így csendben: ha az EU képes volt olyan aprólékos és részletekbe menő jogszabályt kidolgozni, mint pl. a környezetvédelmi termékdíj (tudom, mert magam kellett megtervezzem és leprogramozzam a jogszabály alapján), akkor több millió ember problémája miért nem fontos az EU számára?
Tudni kell azt, hogy a lisszaboni szerződés most-, 2009 decemberében lépett hatályba, miután minden tagállam végre aláírta. Ennek van egy kötelező érvényű jogi melléklete (értsd azt, hogy minden tagállam be kell tartsa), az úgynevezett "EU Alapjogi Charta". Ez tulajdonképpen az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatának egy kibővített-, módosított változata. Érdemes mindenkinek elolvasni, csatolva megtaláljátok, csupán néhány oldal.
Amikor végigolvastam, számomra egyértelművé vált, hogy az autonómia joga és az önrendelkezési jog ugyanolyan emberi joga egy adott történelmi kisebbségnek (ez egy fontos jogi kifejezés), mint amelyek az "EU Alapjogi Charta"-ban vagy az "ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá"-ban le vannak fektetve (pl. a munkához, a szakszervezet alapításához, a sztrájkhoz való jog is benne van). Csakhogy, erről sajnos egy szó sincs benne.
És most jön a lényeg:
1). El kell érni azt, hogy a történelmi kisebbségek autonómiához való joga bekerüljön az EU Alapjogi Chartá-ba, hiszen bárki aki elolvassa azt, láthatja, hogy minden szempontból ott a helye. Ez a jog semmivel sem kisebb mint pl. a szakszervezet alapításához, vagy a spontán gyülekezéshez való jog, még akkor sem, ha csupán a történelmi kisebbségekről szól.
Bálint Máriával már értekeztünk arról az üzenőfalon, hogy ezt melyik európai bíróságon lehetne kezdeményezni, és elsőre úgy tűnik, hogy a strasszburgi bíróság lenne az illetékes.
2). A lisszaboni szerződés ratifikálásával életbe lépett az "EU polgári kezdeményezésről" szóló törvény, amely tömören azt jelenti, hogy több EU-tagország állampolgárai kötelező érvénnyel kérhetik az EU parlamenttől, hogy foglalkozzanak-, alkossanak törvényt valamiről. Ennek feltételei a következők:
A). legalább 1 millió EU állampolgár kell javasolja, akik
B). több tagországból kell legyenek. A törvény viszont annyira friss, hogy még nem döntötték el, hogy hány tagország legyen a minimum.
Az A) pontot figyelembe véve, ha Székelyföldet, Magyarországot és Felvidéket számolom, lazán összejönne akár 4 millió EU-s állampolgár aláírása. De ez még mindig csak 3 tagország, tehát valószínűleg meg kell még keresni jónéhány kisebbséget, íreket, skótokat, baszkokat stb., hogy csatlakozzanak.
Tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy, ha végre az autonómia joga bekerül az emberi jogok közé, akkor a román, szlovák, szerb stb. politika lassan meg fogja érteni, hogy ez nem ellenük szól, sem a szeparatizmusról, sem pedig a gyűlöletkeltésről, hanem arról az emberi normáról, amely méltó az EU szelleméhez és felvilágosult országokban magától értetődő.
Röviden ennyi, lehet agyalni, vitatkozni. Egyébként nekem a 2-ik ponttal kapcsolatban van egy olyan jövőbeli vízióm, hogy az a szép magyarcímeres székely gyors, amely Csíksomlyóra vitte az embereket, egyszer majd befut a brüsszeli pályaudvarra egy-egy székely, magyar, felvidéki, ír, skót, katalán, baszk stb. küldöttséggel, akik átadják az EU parlamentnek azt a több millió aláírást, amely a különböző tagországokban gyűlt össze, hogy végre megszülethessen egy olyan törvény, amely minden tekintetben elősegíti a lisszaboni szerződés I/2 és I/3-as cikkelyeiben megfogalmazott alapelvek érvényre jutását.
- Mellékletek:
Válasz erre a beszélgetésre
-
Permalink Bálint Mária válasza. Dátum:
-
<>Előtanulmány:<>
Az Európa Tanácsnak van egy európai chartája a helyi autonómiákról. Ezt a még 1985-ben elfogadott európai megállapodást több ország, így Magyarország is aláírta és 17 állam ratifikálta. E charta szerint helyi autonómián a helyi közösségeknek azt a jogát és tényleges lehetőségét értjük, hogy törvényes keretek között saját felelősségük mellett és népességük érdekében irányítják és intézik a közügyek jelentős részét.
Működő autonómiák Európában
1. Belgium- Németnyelvû közösség Vallónia tagállamon belül (területi elvû); Országos hivatalos nyelvek: flamand, vallon, német
2. Dánia - Grönland (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: dán. REgionális: dán, grönlandi
Feröer-szigetek (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: dán; Regionális hivatalos nyelvek: dán, feröeri
német kisebbség (személyi elvû)
3. Egyesült Királyság - • Skócia (területi elvû), Országos hivatalos nyelvek: angol;
Regionális hivatalos nyelvek: angol, skót, skót kelta (gael)
Wales (területi elvû) - Országos hivatalos nyelvek: angol; Regionális hivatalos nyelvek: angol, walesi
Észak-Írország (területi elvû) - Országos hivatalos nyelvek: angol; Regionális hivatalos nyelvek: (nincs)
4. Észtország - nemzeti és etnikai kisebbségek (személyi elvû) 474834 orosz, 48271 ukrán, 27711 fehérorosz, 16622 finn, tatár,német, lett, lengyel, litván
5. Finnország - Aland-szigetek (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: finn, svéd; Regionális hivatalos nyelvek: svéd
Számik (lappok) (személyi elvû)
6. Franciaország - Korzika (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: francia; Regionális hivatalos nyelvek: francia
7. Magyarország - összes elismert kisebbség (személyi elvû autonómia)
1358 bolgár
2509 görög
15620 horvát
2962 lengyel
62233 német
620 örmény
190046 roma
7995 román
1098 ruszin
3816 szerb
17692 szlovák
5070 ukrán
8. Németország - szorbok (személyi elvű)
9. Olaszország - Bolzano tartomány Trentino-Alto Adige régión belül (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: olasz; Tartományi hivatalos nyelvek: olasz, német, ladin
10. Spanyolország - Baszkföld (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: spanyol; Regionális hivatalos nyelvek: spanyol, baszk
Katalónia (területi elvû) Országos hivatalos nyelvek: spanyol; Regionális hivatalos nyelvek: spanyol, katalán, aráni (okszitán)
11. Szlovénia - olasz és a magyar kisebbség (személyi elvû)
1977 szeptemberében kibocsátott királyi rendelet önkormányzati rendszert vezet be Katalóniában, Baszkföldön, Aragóniában, Valenciában és más régiókban
Teljes önkormányzatisággal Andalúzia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, a. Valenciai Közösség, a Kanári-szigetek és Navarra rendelkezik.
-
Permalink Király István válasza. Dátum:
-
Tisztel Bálint Mária! Úgy látom Olaszország estében kimaradt a Dél-Tiroli autonómia.Ezt mind közismert az osztrák állam határozott kiállásával sikerült megvalósítani, amelyik a anno az ENSZ közgyűlése elé vitte az ügyet.
Az autonómia kivívása óta,Olaszország egyik legfejlettebb vidékévé vált Dél-Tirol és teret hódított az ottani osztrák -német népesség, az olaszok rovására.
-
-
Kedves István!
Először is: tegeződjünk!
Igazad van, Dél-Tirol valószínűleg azért maradt ki, mert nem tudtam hirtelenjében a többihez hasonló adatokat kideríteni, aztán megfeledkeztem róla. Úgy emlékszem, hogy nem egységes a régión belül sem az autonómiájuk. De van! Pedig jártam is ott egy továbbképzésen Bruneckben, amelyet az osztrákok szerveztek a 3 ország számára: Ausztria, Magyaro., Olaszo. A résztvevők pedig: osztrákok, magyarok, dél- tiroli osztrákok és ladinok. Nem fölöslegesen volt a szeminárium címe: Kultúrák dialógusa. Saját bevallásuk szerint mindenki a saját anyanyelvét beszéli a legjobban, és az így van jól. Ha valakit a csekély olasz nyelvtudás akadályoz meg a továbbtanulásban, azt egyéni problémaként fogják fel, nem kollektív ellenállásként, amiként azt Romániában a hatóságok teszik.
A Chartának itt kellene lennie, de tapasztalatom szerint sokminden hiányzik még az oldalról.
http://europa.eu/documentation/official-docs/index_hu.htm
Ha itt nem található, akkor a nagyvárosok Európai Uniós Információs irodáiban lehet kérni, de nekik sincs minden. Majd még kutatok én is utána.
Romániát illetően bővebben itt lehet olvasni:
http://www.hunsor.se/dosszie/romesaregiokeuropaja.pdf
-
-
Kedves Mária! Nem tudja hol érhető el magyar nyelven az említett '85 charta a helyi autonómiakról? Ön szerint ez lehet hivatkozási alap a Székelyföld autonómiája vonatkozásában? Nem tudja Románia csatlakozott ehhez a chartához?
-
-
http://www.nemzetpolitika.gov.hu/id-259-helyi_nkormanyzatok_europai...
Itt van a charta magyar nyelven. :-)
-
Permalink Kálmán Csaba válasza. Dátum:
-
Kedves Mária,
örülök, hogy ezt leírtad, az "Előtanulmány" címből sejtem, hogy lesz folytatás is.
Mindenesetre az adatok azt tükrözik, hogy Európa nyugati felében teljesen normális dolognak számít a területi autonómia, ami megkönnyíti a helyzetet. Ezek a már "kitaposott", működő autonómiák alátámasztják azt, hogy a történelmi kisebbségek autonómiához való jogának helye van úgy az EU Alapjogi Chartá-ba, mint az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában.
Közben az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne, ha a Duna-TV felkeresné ezeket az autonóm területeket és mindegyikről készítene legalább egy-egy félórás filmet sorozat formájában, amelyben beszélnének az adott terület történelméről, népességéről, az autonómia előtti ill. utáni politikai, gazdaság, társadalmi állapotokról stb.
Bóklászás közben találtam egy letölthető könyvet, amely a "Hungarian Human Rights Foundation" honlapján található és ahogy beleolvastam, nagyon komoly tanulmány a témában. Erről a honlapról lehet letölteni: http://www.hhrf.org/autonomia/
-
-
Kedves János,
itt nincs szó királyságokról, hanem ÖN-RENDELKEZÉSRŐL. Egy történelmi kisebbségnek azon joga, hogy saját területének politikai, kulturális, gazdasági identitását úgy irányítsa, hogy az saját népének és a jövő nemzedékeinek a legjobb legyen.
A példád a birodalmi formára teljesen hibás, elég csak felemlegetnem a Rákóczi szabadságharcot, a Martinovics összeesküvést vagy a legnagyobbat, az 1848-as forradalmat. Hogy mennyire lehetetlen volt a birodalmi kormányzás a forradalom után, azt pont az mutatja, hogy az osztrák császárságnak csak a kiegyezés útja maradt, mert addig a magyarság pédát mutatott egész Európának a passzív ellenállásból (bach-korszak).
A lényeg, hogy az EU nem jelenthet olyan birodalmi kormányzást, mint amilyenek voltak a történelem során, hanem államok szövetségét egy közös normarendszeren belül. És ennek a normarendszernek ALAPVETŐ része kell legyen a történelmi kisebbségek autonómiához való joga.
-
-
"jó lenne, ha a Duna-TV felkeresné ezeket az autonóm területeket és mindegyikről készítene legalább egy-egy félórás filmet sorozat formájában, amelyben beszélnének az adott terület történelméről, népességéről, az autonómia előtti ill. utáni politikai, gazdaság, társadalmi állapotokról stb."
Szerintem erről szól a Minoritas mundi c sorozat. A Duna II. Autonómia csatornán.
Letöltöttem a könyvet, majd elolvasom, egyelőre csak vázlatokat olvastam az autonómia elképzelésekről, de nem is az a legfontosabb, azt olyanra alakíthatjuk, amilyenre akarjuk/tudjuk. (Minél többet kérni, mert úgyis lealkusszák majdnem felét.) A HOGYAN? itt a nagy kérdés.
Én az Ailand szigeti (nem lelek legfelelő kezdőbetűt) alkotmányt ismertem alaposabban, mert az le is fordítottam hajdan. Bizony mondom, hogy egy-egy területen előnyt élveztek a többségi néppel szemben, mert nekik nehezebb eredményeket elérni a téren. Pl. kultúra, iskola fenntartás, sűrű hajóközlekedés a befogadó állam dolga, minden jövedelem otthon marad, az állam meg bizonyos területeken kiegészíti 5-15-20 %-kal.
Na de az nem áll benne, hogyan jutottak el idáig. Ám az is lehet, hogy tévedek, az ilyesmire való a preambulum.
-
-
De miért csak a Duna II adja? A fenébe, most szereljek fel újabb lavórt a tetőr?! :-)
Egyébként csalódott vagyok, hogy csak ilyen keveseket érdekel ez a dolog. Végre vannak olyan európai jogok, amelyekkel lehetne élni, és még csak nem is mondhatja senki (sem románok, sem szlovákok stb), hogy ellenük irányulna, hanem egy olyan pótlásról van szó az emberi jogok terén, amely még inkább elősegítené a stabilitást az EU-n belül.
-
-
Mert azt direkt ezért hozta létre CSelényi L. Volt egyszer egy konferencia néhány konzullal, TV-elnökkel, itt volt a román is, Marius Tabacu, stb, úgy vettem észre, azokat gyűjtötte össze, akik már régi szimpatizánsok és senki se ellenezte az autonómiát. Vagy csak ők jöttek el. Meg a Duna II igyekszik a magyarságtudatot is erősíteni és hagyományokat felébreszteni. Ezért sok anyaországi fiatalnak nem tetszik, ócska koncepciójúnak nevezik és vacaknak a technikai eszközeit. Már ha valamit meg kell szüntetni, ezt akarnák meg a Duna TV-t.
Szilágyi Zsolt: Az autonómia megvalósulásához az alábbi három tényezõ feltétlenül szükséges:
– megfogalmazni az igényt,
– meggyõzni a többséget,
– nemzetközileg elfogadtatni a megoldást.
Hol lehet megfogalmazni az igényt? Például itt is.
MI tagadás: nagy konc.
-
-
Kedves Csaba! A Minoritates Mundi-t a Duna Tv már rég leadta. Most csak ismétlik a Duna II csatornán
-
-
Kedves István, köszönöm. Sajnos nem tudtam róla és így lemaradtam róla. Jó lenne, ha ezt megismételnék a Duna Tv-n is, mert a II-est nem fogom.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
