"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Címkék:
Valóban nem lehet ezt a dátumot elfelejteni egyetlen egy magyar embernek, főleg azoknak akik Marosvásárhelyen éltek ebben az időszakban. Én ebben az időpontban Katona voltam a Csíkszeredai erdő alja laktanyában mint hegyi vadász. Éppen otthon voltam az eseményeket megelőző napokon, de igazán az ominozus napon nem vehettem részt a csattanó eseményen, mert előző nap telefonáltak az egységtől, hogy azonnal vissza kell mennem az egységben, mivel ABC hirdetett a román hadsereg. Pontosabban szükség állapotot ( ABC atentie Bucurest Comunica ) mert a székely legények készen álltak, hogy vonaton Vásárhelyre jöjjenek és rendet tegyenek. Nekünk volt kiosztva a feladat, hogy megakadályozzuk a vonat elindulását az Csíkszeredai állomásról. De a testvérem részt vett a tüntetésben és éppen a főtér közepén volt, amikor a kocsi bele hajtott a tömegbe. A magyar emberek szétszéledtek a várom felső részeire, mindenki oda szaladt amerre csak tudott, de nagyon hamar újra gyülekezni kezdtek és ami a kezükbe került, mint deszkák az ülő padokról és kövek az út széléről, mindent felkaptak és ellen támadást hajtottak végre. Azt is érdemes leírni, hogy a Katangai cigányok jöttek a segítségükre, a kombinát felöl, így a aromán lázadókat a Román templom közelében satuba szorították a magyarok és a Katangai cigányok. Innen indult el aztán a véres csatározás, aminek nagyon sok sebesültje volt, és sajnos halálos esete is: A főtér lakói is aktívan részt vettek a harcban, még akkor is ha az erkélyről szemlélték az eseményeket, mert mindenki dobált lefele mindent ami a kezébe került:
Hát igen ezt a Márciust én sem tudom el felejteni én is afféle nagyszájú nagy magyar legény voltam, amit azért most se bánok.A Bolyai iskolások sztrájkja alatt az iskola oldalsó kapuja előtt össze gyűlt ellen tüntetők között szóváltásba kerültem
egy pár katona tisztel akik minket magyarokat haza akartak kergetni Magyarországba én pedig meg kérdeztem,hogy tudnak valamit mondani magyarul ők kinevettek és kijelentették Romániába élünk és nem kell tudniuk magyarul ekkor én meg mondtam hogy ők is menjenek haza mert minden Erdélyi román ember ismeri ami nyelvünket ők meg Moldvából és Olténiából jöttek.Ezt egy rádiós riporter is rögzítette.
Eljött Március 18. délben Sándor napi köszöntőre készülve még egykét dolgot megkellet vennem az üzletbe és útban a Fortuna üzletbe (az események Tudor negyedben törtnétek) láttam hogy a buszmegálló környékén nagy gyülekezet és morgolódás először azt gondoltam megint kimaradt egy buszjárat és az emberek késnek a munkából,de majd csak román szót hallatom amik gyalázták a magyart.Kíváncsi lettem és be mentem a közép pontba ami gyógyszertár előtt volt már már lincs hangulat volt bent a személyzet egy férfi és talán két nő erre nem emlékszem tisztán nagyon féltek , mivel engem a kintiek közül ismertek egy jó páran a minifociból meg hallgattak hogy egy komisszió menjen be és tisztázza a helyzetet(a vád az volt, hogy egy román nő vattát kért és válasz az volt,hogy nincs ekkor bejött egy magyar nő ugyan azt kért és őt kiszolgálták.)ezt bentiek tagadták mivel tényleg nem volt.Ezt meg hallgatván a kintieknek is el mondtuk ezt,de a helyzet már túl volt forrósodva.Én bementem és szóltam személyzetnek hogy távozzanak a hátsó ajtón én az első ajtóra rá akasztottam a lakatot. A románok észrevették hogy az üzlet bezárt és kerestek valami új elfoglaltságot ahol már én lettem előtérben ekkor hallatom ,hogy (azsta afoszt si la BOLYALJI )ez volt a Bolyainál is ,ekkor már körbe fogtak és zuhogtak az ütések szerencsémre az utcán töltött gyerek kor és a nagy fizikumom miatt nem sikerült nekik a földre gyűrniük de egy két fogam meg asebes ábrázatom bánta.Szerencsémre egy régi barát kiáltott jövök Sanyi segítek (amit ez úton most is köszönöm)de reménytelen helyzet volt körülöttem lehettek vagy 60-70-nen de annyira elég volt, hogy lazult a kör és én buldózerként ki tudtam törni.A patak medrén át lépcsőházakon keresztül sikerült lerázni az üldözőimet haza érve felhívtam a R.T.V-t hogy jöjjenek most nézzék hogyan verik románok a magyarokat .Ez lett a vesztem már másnap kerestek a szervek.Nem szeretnék életrajzot írni még elég sok dolog történt Április 3.ig mikor elhagytam szülő városomat, ez még fáj de nem bánom.Kívánom az okhoniaknak sose keljen elhagyniuk kedvenc városukat és feladni életmódjukat ilyen körülmények között.
ÜDV. Rgó
En sajnos csak kepeket lattam es embereket hallottam meselni rola. Es sirtam, mint most is a fonti sorokat olvasva...
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.