Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Népi bölcsességek, hagyományok, szólások, mondások...

Annyi fele szóródtunk a nagyvilágban, sok népi bölcsesség tudatában lehetnek sokan közülünk. Erről is beszélgethetünk, egymást gazdagítva.

A retek meséjét mindenki ismeri, de azt hogyan fogyasztható azt tapasztalom nem mindenki tudja. Ezzel kezdem, mivel most a retek az egyik első tavaszi zöldségünk. Reggel méreg, délben étek, este orvosság. Tartja a mondás, és ez így nagyon is igaz. Aki szereti tartsa be, és egészségére fog válni.

Tetszik

5 tagnak tetszett

Megtekintések: 6035

▶ Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Permalink Nagy Magdolna válasza. Dátum: Szeptember 29, 2013 Idő: 2:40pm

Szeptember 29. Szent Mihály napja. Számos népszokás és időjárási megfigyelés fűződik hozzá.

Ezzel a nappal kezdődött a kisfarsang ideje, ami Szent Mihály naptól Katalin napjáig tartott. A lakodalmak és a bálok ideje volt. A Szent György napjakor kihajtott állatokat ezen a napon terelték vissza; a pásztorokat elszámoltatták és kifizették.

www.hnp.hu.jpeg" width="600"/>

Fotó: hnp.hu

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, ahol a nemcsak megtudták venni a szükséges holmit, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget jelentett az embereknek.

Fotó: mek.oszk.hu

Női munka tilalom is fűződik ehhez a naphoz: úgy tartották aki ezen a napon mos, annak kisebesedik a keze. A néphiedelem szerint Szent Mihály napjától nem szabad az ágyneműt a szabadban szellőztetni.

Szent Mihály napi hiedelem: ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú és szép őszre lehet számítani. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet. ”Mihály-nap felé az idő | Kelet felül jön a felhő, | Sírnak-rínak a bárányok, | Szegődnének a juhászok.”

▶ Válasz

Permalink Bálint Mária válasza. Dátum: Március 20, 2016 Idő: 4:02pm

Kiszehajtás

KISZEHAJTÁS

A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén: Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kiszi szó korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelent. Az énekekben szó van a kisze kiviteléről és a sódar, vagyis a húsvéti sonka behozataláról. A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég. Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy. Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak.