Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Gyerekszáj
A legutóbbi Zsuzsi- sztori a következő :
- Zsuzsikám,ha nem vagy hajlandó lefeküdni összecsomagollak,leviszlek apához-mondtam késő este.
- Celofánba csomagolj,és köss át szitakötővel - válaszolta ő derűsen.
- Milyen kötővel ?
Válasz erre a beszélgetésre
-
Permalink Berzy Péter válasza. Dátum:
-
Fiú unokáim 6 és 4 évesek, kergetőznek. Marci a nagyobbik fut elől és kiáltja: kapj el ha tudsz ! Péter fut utána és ő is kiálltja: Elkaplak, ha tudsz !
-
Permalink dr. Csap László Attila válasza. Dátum:
-
Nagyon tetszettek! :)
Hadd írjak én is egyet.
Családunkkal a szilvásváradi Szalajka Fogadó éttermében bensőséges hangulatban vacsoráztunk, sok vendég, gyertyafény, halk zene. Kata lányom az asztalnál, halkan közli az anyjával, hogy szellenteni szeretne.
Anya halkan kiküldi a főbejárat mellé, hogy ott eressze szabadon a galambot.
Épp lépek ki a WC-ről, mellettem a lány elrohan, utána kiálltok:
- Hova, hova kisasszony?
- Anya mondta, menjek ki pukizni a kertbe - kiabálta vissza a kislány a recepcióról...
-
Permalink Dr. Bányai Erzsébet válasza. Dátum:
-
Eszter 8 éves,általános iskolába jár. Sokszor elgondolkodik az élet értelmén. Egyik alkalommal a barátnői felvilágosították hogyan készül a gyerek. Első reakciója a felháborodás, tiltakozás volt. Nem baj - gondolta,ezt megkérdem apától. Hazafelé menet ezen gondolkodott és közben dúlt-fúlt. Teljesen értetlen volt, hogy milyenek ezek a felnőttek,miket csinálnak és közben adják a nagyot, parancsolgatnak és titkolóznak.
És mégis... mi négyen vagyunk testvérek,akkor mégiscsak igaz lehet. Hazaérve apja elé állt és elmondta - még mindig felháborodva - hogy mit hallott a barátnőitől. Aztán megkérdezte: mondd apa te is?
Hát....tudod kislányom - és keresgélte a szavakat.
Eszter legyintett egy nagyot: no hagyjad csak magad, hiszen te is legalább négyszer elkövetted.
-
-
Anna 6 éves, barna hajú,kék szemű,vidám leányka .Az óvodába tanult éneket énekli:
" Volt nekem egy kecském tudod-e?
Kertbe rekesztettem tudod-e?"
Nemigen érthette,hogy mit csinált a kecskével,mert átköltötte az éneket a saját értelmezése szerint:
" Volt nekem egy kecském tudod-e?
Kertbereket szedtem tudod-e?"
Édesanyja rájött az átértelmezésre és elkezdett nevetni, hogy potyogtak a könnyei.
Anna csak azt vette észre,hogy az anyjának folynak a könnyei és vigasztalni akarta: ne sírj anya, hiszen csak kertbereket szedtem!
-
Permalink Bálint Mária válasza. Dátum:
-
- Unokám mesélte a nyáron az anyjának: Anyuci, délután fociztunk mamával, s egy bement a golba.
- Máskor, ő éppen beteg volt, a fejét is alig tudta felemelni, megkérdezte: Mama, fociztál már ma?
Bevallottam, hogy nem. Ő: amikor innen elmész, focizzál, mert az fontos!
-
-
Gyönyörű, formás, különösen fényes, zöld bogarat láttunk ma az unokámmal. Jókorát. Ott hevert előttünk a járdán. Aranymetszéstájt, akárcsak egy autónál, kis ormóvonulat futott a szárnyain, bizonyára az áramvonalasság miatt, mert a bogár fölösleges dolgokat nem produkál, s ezek szegélyén enyhén halványodó, hamvadó parázsvörös csík, lábai feketék.
- Soha életemben nem láttam még ilyet - mondtam.
- Én se - tromfolt rá Zsombi, megerősítve a dolog furcsaságát. Néztük egy darabig, hogy él-e, míg végül picit megmoccant.
- Vajon honnan jött? - morfondíroztam, mintegy magamnak, mert ha gyakran előfordulna nálunk, akkor már láttam volna ilyeneket.
- Hát a fűből, mama - mondta az unokám nevetve.
Szóltunk is neki, hogy menjen el onnan, mert valaki véletlenül ráléphet. Ő megértette, első lábaival és rövid, de takaros csápjaival valóságosan elköszönt tőlünk és felrepült a fára.
Hát így esik, ha a képeskönyvekben puccos bogarakat lát az ember fia táncolni meg bűvészkedni, azt hiszi lépten-nyomon előfordulnak a csodák.
-
-
Évike a nagymamával ment sétálni. Az úton visszafelé elkezdte kérlelni a nagymamát ,hogy vegye fel. A nagymama beteg is volt,ereje is fogytán volt és elkezdte neki magyarázni,hogy csak az öregek fáradnak el a gyerekek nem. Amikor már majdnem hazaértek Évike nagyot sóhajtva mondta: Jaj de megöregedtem!
***
Istvánka az urológiai szakrendelésen várakozik az édesanyjával. Csupán egy paraván választja el
az éppen vizsgált betegtől, és hallja, hogy vizelési gondjai vannak a bácsinak. Amikor sorba állnak
az eredményekért elkezdi húzogatni az anyja ruháját és jó hangosan megkérdi: -Anya miért nem
mondod meg annak a bácsinak, hogy szedjen DENTOS cseppeket?
***
Máté 3 éves körüli legényke, Kolozsváron szokott nyaralni a nagynénjeinél.
Budapestre hazafelé a nagyanyja jött utána. Az állomáson Máté megcsodálta az
épületeket és megkérdezte: -mondd Bettike, az állomás is a lománoké?
Igen Mátékám az övék.
Miért, ők építették? Azt nem, de sajnos akkor is az övék.
De miért?
Trianon miatt.
Azs mi ?:- kérdi Máté.
-
-
Ha megnövök, nagy leszek...
mamának autót veszek. (bólogat, hogy jó lesz az, s gondolkozik kicsit)
Anyukámnak színpadot ... (még több gondolkodás következik)
apukámnak halastót.
(Zsombi, 3 évesen)
-
-
A tanítónéni Kolozsváron történelem órán a románok eredetét tanítja.
Volt egyszer egy deli szép római legény aki szerelmes lett egy csinos szép dák leányba,
s ebből a frigyből származik a román nép.
Zolika jelentkezik és szót kapva elmondja:- hát tanítónéni ,hogy meglepődhetett a dák
anya és római apa amikor a gyerekük megszólalt románul.
***
A gyermekgyógyászati professzorunkat nagyon szerettük Kolozsváron.
Mindig látta és érezte amikor az előadáson kezdett hanyatlani a figyelmünk,olyankor tartott egy
szusszanásnyi szünetet. Az egyik szünet alatt mesélte el, hogy járt az egyik gyerekkel a nagyviziten:
-„Miközben referálnak a nagyviziten az egyik gyerekről,a mellette lévő ágyban sokat mozgott és
szövegelt Janika. A professzor odaszólt neki, hogy csak egy kicsit legyen csendben és ha jó lesz,
következő alkalommal amikor jön ide hoz neki egy lufit.
A gyermek elcsendesedett. Az egyik nap soron kívül be kellett mennie egy másik eset miatt és
Janika számon kérte: hoztál nekem lufit? Nem. Válaszolta ,de következő alkalommal hozok.
Legközelebb nagyvizitkor Janika ismét számon kérte tőle... ?- nem hozott és megint csak ígéretet
kapott. Janika arca csalódott lett és szinte sírva mondta: -nem elég, hogy kövér vagy de hazug is”.
A professzorban és a sleppben is megállt a szusz. A professzort ez nagyon szíven ütötte és amikor
vége lett a nagyvizitnek átöltözött és elment lufit venni. Teljesen rehabilitálta még kövérségét is a
több lufival és bocsánatkéréssel”.
-
-
Az ígéretekkel így megy ez manapság is. Sokan meg se fontolják, hogy miket ígérgetnek.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
