Bölöni Domokos
Mákleány Regina
Mákleány Regina a kapuban született, és a tornácon fürösztötte meg először Mária néni, a falu bábája. Sorsa írta elő ezek után, hogy a verandáról szemlélje a világot, és ítélkezzen fölötte. Rádőlt a rakott szekér, szétfröccsent a csontja. Kinek kell falábú asszony.
Az élete három férfival hozta volna össze, ha igazi. Mákleány Regina álomban élt. Mióta alszik, helyette figyel a kapu, hallgatózik a tornác, leskelődik a veranda.
Itt jön-megy Zsiga sógor, a vürkolák. Rendes nevén Dzsumbuj Zsigmond Cakkenyes. Regina még pendellős a kapuban, amikor annak már a harmadik szeretője megy a nagyvíznek bánatában. A sógor fáradhatatlanul ingázik valami és valami között. A portája meg a kocsma, a portája meg a szőlőhegy, a portája meg a temető között. Minden ágyat kipróbál, míg végül a hegyen megállapodik, ott várja, hogy elmúljanak az elevenek, tápászkodjanak a holtak. A vürkolák mindenkihez bejáratos, Mákleány Regina kileste, mikor a tornác alatt megejtette Kakukknét, sűrű holdfényben, orgonaillatban, két kutya ugatása között. Kakukkné szülte aztán Kicsi Kakukkot, aki a számítógépet ígérte.
A tornácról rettegte Regina, hogyan fogják el és viszik messzire az ő szívszerelmét, Dorongos Darabánt, az egyetlent, akire igazán vágyott a hús-vér emberek közül. Úgy hurcolták végig a falun, mint valami elvadult bikát, akit mindenki üthet-vághat. Dorongos Darabán sosem tért haza, regélték, hogy jön és felgyújtja a községházát, nem lett semmi. Mákleány Reginához érkezett egyszer egy levél, illetve hát ő fogta el azt a levelet, Itáliából, a postás új volt, senkit sem ismert, majd odaadom, mondta Regina, és eltette a borítékot. Nagyanyjának volt címezve, nagyságos Kiss Borbálának, a 125-ös szám alá. Ahol Mákleány Regina is lakott, időtlen idők óta. Kiss Borbála ott élt, míg föl nem költözött a Dzsumbuj Zsiga dombjára, kettő híján százesztendősen. Dorongos Darabán képét néhány legény viselte a faluban, eleinte szégyellték, aztán elfelejtődött, mint majdnem minden. Húsvétkor, püskösd idején, karácsonyi templomvonulat idején Regina gyönyörködött a pompás férfiakban, egyébként mindenre azt mondta, ha kérdezték, hogy Na, ne semmiskedj, vagy azt, hogy Kákámáká.
Szerelmi történeteket olvasott. Amikor kiürítették a kastélyt, ahol szobaleányként ismerte meg az úri modort, az öreg nagysága egy szekérderék könyvvel honorálta szolgálatait. Kedvenc regényének hőse Reginald Thomas McLean volt, egy szerencsétlen londoni árva fiú, aki a történet végén megtalálja édesapját, és roppant gazdag lesz. A lányról pedig, akit ellenségének gondolt, kiderül, hogy épp ellenkezőleg, szenvedélyesen szereti őt. Regina csak a szépen végződő regényeket olvasta el. Ha a vége nem tetszett, a közepét meg se nézte, az elejét pedig abszolúte negligálta.
Ezt a McLean-t gyakran emlegette, majdnem annyiszor, mint a semmiskedést meg a kákámákát, és persze fonetikusan mondta. Aztán csodálkozott, hogy ráragadt a mákleányság.
Kicsi Kakukk időnként hozott ezt-azt, mert Regina az utóbbi időben nem járt ki az udvarról. Kenyeret, tejet, felvágottat, kávét. Említette neki a modern technikát. Hogy az interneten mennyi szerelmi történet szövődik.
Addigra már szinte semmi néznivaló nem maradt a verandáról. Akik az utcán járnak, mind idegenek. Csak a vürkolák alakja rémlik föl egyszer-másszor. Akkor jár-kel, mikor ködöt eszik a Küküllő.
Hozzak magának komputert? Így a Kicsi Kakukk. Hozzál, hozzál. Akkor az előleg ennyi meg ennyi. Regina kinyitotta a ruhásszekrényt, a felső polcon, a fehérneműk között, amelyeket sosem hordott, levendula illatában várakozott egy fakóbarna boríték, abban az iratai, köztük a Dorongos Darabán levele is, néhai Kiss Borbálához. Ezt találják az asztalon, és egy cetlit, a Kicsi Kakukk kezeírásával. A borítékból eltűnik a sok-sok euró.
Az összevert Mákleány Regina maga is fölmegy (ideiglenesen) a dombra, mondjuk így: az Úrhoz. Valójában a vürkolák veszi magához.
Kicsi Kakukk szinte semmit sem költhet a pénzből. Elkapják, mielőtt megpucolna. Mobilon hívja a zsarukat a vürkolák. Mért kellett megerőszakolni, te átok! Nyolcvanhat éves öregasszonyt, te gazember! (Kicsi Kakukknak zúg a feje: valaki folyton üvöltözik az agyában.)
Az olasz levelet áztatja a hólé. Tanti affetuosi auguri di Buon Natale e di Felice Anno Nuovo! Mellette ázik a cetli, amivel Reginát ámította a Kicsi Kakukk. „Teljes magyar billentyűzet:
http://www.gate2home.com.” Számítógép persze sehol.
A ház nem kell senkinek. Éjjel-nappal sétál benne valaki. Mákleány Regina falába kipeg-kopog a szálkás padlón.
Üzenőfal (13 megjegyzés)
A megjegyzések hozzáfűzéséhez tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz
Köszönöm, részemről a megtiszteltetés. Édesapámtól gyakran hallottam Önről, ha tehetem, olvasom Önt.
tisztelt Domi!!az osok utan fele labom Kibedi fele Atosfalvi.a leanyom a Bolyaiba jar 11be.fele rokonsag vasarhelyen lakik.a varost ugy ismerem mint a tenyeremet,nagyon sok baratom van kulonbozo szocialis retegekbol.jo lenne osszefutni egy korso sorre vagy egy pohar joborra a weekenden vagy fent a leoba.addig is udv egy jo barat ,habar fiatalabb is.
Tekintse meg az összes megjegyzést