Amint az lenni szokott ilyen nagy eseményeknél, már a történések zajlása közepette érkeznek a hírek, tudósítások. Éppen ezért azt gondoltam, hogy én csak arról írok, amit személyesen átéltem. Mint egy iskolás kislány, olyan izgalommal vártam a nagy napot, szombatról vasárnapra virradó éjszaka alig aludtam valamicskét. Hajnalban magamra rántottam a keményre vasalt székelyruhát, s kezemben a székelyzászlóval elindultam a megbeszélt helyre, ahonnan a busz indult. Ismerős, mosolygós arcok…

Rekedt – fáradt hangunk cseng folyamatosan a fülembe,. amint énekelünk. A székely himnuszt. A hatalmas teremnek már csak egy része volt kivilágítva, mi álltunk Márton Áron szobra előtt, éhesen, fáradtan, s akkora feszítő boldogsággal a keblünkben, amilyent nagyon rég éreztünk. Fél egykor kezdtük a lakásomból a számlálás helyszínére hordani a töméntelen sok aprót.…

Egyre-másra látnak napvilágot olyan hírek, miszerint nem vagyunk civilek. Bocsánat, nem többesszámban történik a megjegyzés. Konkrétan a személyemnek szól. Nekem. Ezért ebben az írásomban a magam nevében nyilatkozok. Az, hogy mit gondol némelyik újságíró, mennyire akar manipulálni egy magát értelmiséginek tartó “megmondó” ember, mennyire szeretne pártpolitikát belekeverni egy-egy rosszindulatú hitetlen Tamás a nemes ügybe, nem érdekel. De abban a pillanatban, amint a csángó néni, aki a…

…hegyeket is meg tud mozgatni. Elmesélem…

A piacon jártunk páran, kétnyelvű táblákat osztogattunk, ajándékba. Megbüntetett a helyi rendőrség, egy tanácsi határozatra hivatkozva. Igazságtalanul. Ez a büntetés üzenet volt az egész erdélyi magyarságnak. Feszültségkeltőnek, rossz hangulat szítónak nevezték az akciót. “Visszaeső bűnözőként” emleget a rendőrség igazgatója. Egy ismerős fejéből pattant ki az ötlet: fizessem be a büntetés felét…. 1 banisokban. Ez később változott, 5 és 10…