„S szelídült a Világ! 

Jó-e? Rossz-e? - Ez is, az is. 

Szép? Csúnya? - Ahogy akarom. Igen, 

ahogy akarom! Rajtam áll!” (Szilágyi Domokos: A próféta)

   A hétköznapok egyforma síkján koptatom a macskaköves utat, fejem teherként lóg a nyakamon, gondjaimat rágom töviről-hegyire, hogy a megoldásuk kopogtasson…

   Amikor az ember a völgyeket járja irígykedve néz fel a hegyek csúcsai felé. Ha ráveszi magát és felmászik egy nagyobbacska oromra, onnan már más hegyeket láthat ismét újabbakat és újabbakat, amelyek létéről a völgyben jártával még csak nem is tudott. Amikor az Olt felső folyásán járunk és bebarangoljuk Felcsíkot, annak is a legfelsőbb részét, láthatárunkon felbukkan és…

1961-et írunk. Szinte hallom Edit óvó néni enyhén dorgáló hangját, amint a számunkra olyan érdekesen, mókásan csengő, énlakai akcentusával, egy fotós segítségével néhány másodperc mozdulatlanságra próbálja inteni a kis csapatot. Izeg-mozog, tolakszik mindenki. Emlékszem, én sem oda állhattam, végül, ahová szerettem volna. Vaksin fürkészem a történéseket,…

Őrizd a titkod

Konfidenciális, inkognitó, álnév, kém, besúgás, fedett ügynök, leleplezés, diszkréció, titkosírás, magánügy, nyilvánosság, tanúvédelem, zárt rendszer, titkos beavatás, védett terület, klauzúra, üvegzseb-program, átláthatóság, kiszivárogtatás... Nincs ezekben semmi titok. Vagy mégis? Mi a közös bennük?

Egy neve elhallgatását kérő képviselő úgy nyilatkozott..., beépült a rendszerbe majd kiszivárogtatta, lásd…

Az első szünet. Az irodalom szakos  mint könyvtáros a saját irodájának  is  tekintett könyvtárban   szokott lenni szinte  minden szüneten,   ahol   hamar eltelik az a pár perc, előkészíti a következő órai szemléltető anyagot, tesz-vesz kicsit, és már be is csengetnek, legtöbbször lemarad a tanáriban folyó csevegésről. De ma valami más történik.  Amint kilép a folyosóra, és besietne a naplóért a tanáriba, látja, hogy két úriemberrel megy már az udvaron kifelé a férje. Rossz előérzete lesz,…

Ezzel szeretnénk megköszönni Mindenkinek, aki segített az Angyaloknak a Mezőségen szeretetakciónak! Ime így történt! (köszönjük a Hazajáró csapatának, hogy elkísért bennünket)

Idén újra indulunk!

Navéta

Feszengve toporgott, nyüzsgött a busznyi nép a peronon. Egyesek lerakták táskáikat a szegőkőre, mások hátizsákjukon ülve „szivaroztak”, akadt, aki a friss, még meleg bolti házikenyeret kezdte meg, s „falatérozott”. A buszállomás lassan benépesedett. Érces tavaszi szél csapott az arcokba, érezni lehetett a Hargita fagyos, csípős hidegét. A távolból jól kirajzolódtak a hegycsúcson fehérlő hófoltok. Az biztos, messze járt még a…

Azt akarom, hogy megtaláljon...

Azon a napon, esett. Pontosabban szakadt a havas eső és örökre megváltoztatott... engem.

- Ébredj! - mondtam magamnak rekedt hangon.

Az álmosan pislákolva próbáltam volna felülni. Mint kavicsokkal megtömött zsák zuhantam vissza az ágyba... megtalált. Ott állt a fekete alak egy méterre tőlem engem bámulva, egy picit meghajolva, az elmosódott arcából csak a izzó szemeit láttam. Megvillant a penge... hallom a susogását, ahogyan kettészeli a hideg…

Van-e lehetőség a már bekövetkezett borzalmas balesetek mérséklésére?

Bizony van, még akkor is ha csak egy élettel több, menekül meg, vagy kevesebb sérül, s marad nyomorék!…

Mert ha nem...!

   Volt egy „szögletes” tanárunk, aki reggel nyolckor is hűségesen magtartotta az állampolgári nevelés nevű tantárgya óráját, és nem tűrte a hiányzást. Álmosak voltunk talán, vagy egyszerűen utáltuk azt a maszlagot, nem nagyon volt kedvünk hozzá, s nem figyeltünk... Elhatároztuk, hogy egyszer sztrájkolni fogunk ellene... Az első padsorokban fogyhagymát rágunk, s nagy, mély be- és kilégzéssel ráfújjuk. Vette is a lapot, mert egy idő után ránkförmedt: „Ne…

Nagy örömünkre, az Outdoor Kid magazin szerkesztősége úgy határozott, hogy csatlakozik akciónkhoz a kommandói iskola épületének újjáépítésére.…

Január 9-én délután leégett a Kovászna megyei Kommandó iskolája. A helyiek és tűzoltók minden igyekezete ellenére sem sikerült a fa épületrészt megmenteni, így hamarosan újjáépítik az iskolát.

Alapítványunk megkeresésére Opra-Béni Béla iskolaigazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy a megsemmisült épületrészben volt az…

Kedves Barátunk, Tisztelt Támogatónk!

Köszönjük, hogy 2016-ban velünk tartottál!

Részt vettél abban a sok jóban, amit tehettünk másokért és egymásért.

Így büszkén mondhatjuk, hogy közösen sikerült segíteni és örömet okozni sok-sok kisgyereknek, rászoruló családnak és idős, magányos embernek erdélyi tanyákon és szórványtelepüléseken. Ott voltunk húsvétkor, iskolakezdéskor, és voltunk Angyalok a Mezőségen karácsony előtt.

Alkotótáborokat, festőiskolát tartottunk és…

   Aki felhők fölött jár, közelebb van az éghez, s ha valaki messziről jön, kénytelen felhők fölött is járni. A kis csapat messziről jött. Tizennyolcan voltak, tagjai egy Új-Zeland-i földrajzi expedíciónak. Mikor Aucklandból elindultak éjfél után egy órakor trópusi nyár volt. Ugyanazon napon számítottak eljutni este hétre a ferihegyi repülőtérre. Érdekes, hogy ez a huszonnégy…

Egy mindenkiért...

Gondolatok a 2017-es ökumenikus imanyolcad kapcsán

Mottó:

 Krisztus szeretete sürget(szorongat?) minket ... mert, ahogy egy meghalt, ... mindenki meghalt...(2Kor 5, 14-20)

          Valahol Európában történt. Egy kisváros katolikus hívein lassan hűvös közöny és egykedvű…

„ Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. „ (Mózes első könyve - A teremtés)

… nézem, ahogyan elfogy, csak állok és várok, körülöttem fekete foltok, szinte megvakít. Nem tudom, hol vagyok, nem látni semmit. Erősen zihálok, alig kapok levegőt, valószínű valami szűk helyen lehetek. Egy pillanat, mi ez? Világosság áramlik be minden résen, kígyóként…

Egy teljes esztendőt töltöttem munkám során ebben a szép Küküllő-menti községben.

Érdekes, különleges falu volt ez annak idején. Vegyes lakosú – fele magyar, fele román, s a hegy alatt cigánysor. Nem ez a különös, hanem az, hogy ahány ember lakott benne, mind valamilyen mesterséget űzött. Szántójuk, termőföldjük nem sok volt, csak annyi,…

Hazajárnak mind,

akik elmentek,

mint a szél,

testtelen járnak

be minden utat,

érintenek fákat,

virágokat,

szomját oltani

a vágynak

régi szerelemről

dalolnak,

kopjafák tövében

keresik a múltat,

szülőházuk helyén

eltűnt nyugalmukat,

üzenik a távolban

kéklő Hargitának, 

Oltnak, Marosnak,

hogy újra hazajárnak

keresni…

Régi viharok vén felhőket sodornak.Sötétek, hisz láttak mindent. Hova megy a világ sorsa, mivé lesz az ember…

A hajnal arra ébredt, hogy sír a tél. Nem csendben, hangtalan hóeséssel. Döngette a vihar a ház falát, kövér cseppek verték az ablakokat. Búcsúzik az Óév - jutott eszembe. De rég láttam az áldott, fényes napot!

A karácsonyunk szürke volt s rideg, mint a betlehemi jászol, de ahogy akkor rég,…

   Összeverődött a kis csapat, Ferike és két fiútestvére, s három elsőunokatestvér. Ők voltak a nagyfiúk a családból. Nagymamának tizenhét unokája, kilenc leány s nyolc fiú, csak kettő még alig jár. Előző vasárnap már megbeszélték az útvonalat, kikhez mennek. Sándor, a legidősebb közülük, ő vezeti a kis csapatot.

   Lányos házak, egyedülálló öregek, gazdagok, szegények…