Mert van az úgy, hogy egy-egy szó, egy mondat, mondattöredék gyökeret ereszt bennünk. Mint szélfútta mag. Megkapaszkodik. Ott marad.
„Csillagúton üzenj nekem…”, énekli Pataki Attila. És nem csak ő. Most már bennem is él ez a hang. Valószínű még sokakban, ugyanúgy.
Mint egy belső visszhang. Újra és újra hallom. És nem számít, mit teszek éppen: a háttérben ott hallom ezt a…
Folytatás
Írta Bartha Terike(szül.Gellér Terike Január 29, 2018, 4:00pm —
Nincsenek hozzászólások
Három hete várom, hogy valaki azt mondja, ez egy rossz álom, aztán hamarosan felébredek, s megkönnyebbülve lélegzem fel: csak hallucináltam. Utána felveszem a telefont, órákig dumálunk a semmiről és mindenről, vagy messen látom, hogy elérhető, beszólok, hogy visszaszóljon, poénkodunk, de ha érezzük, baj van, komolyra fordítjuk a szót, és megbeszélünk egy mielőbbi…
Folytatás
Írta Csiszér Tivadar Január 28, 2018, 4:14pm —
7 megjegyzés
Rabok legyünk, vagy szabadok?
-gondolatok az ökumenikus imanyolcad alkalmából, 2018. január-
Mottó: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől!” (2Móz 15,6)
6.nap
Fil2, 1-4- senki se a maga hasznát nézze…
Lk. 12, 13-21: őrizkedjetek a kapzsiságtól...
Valaki megszólította a tömegből: ,,Mester, szólj testvéremnek, ossza meg velem az örökséget!’’ De ő…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Január 27, 2018, 11:30am —
Nincsenek hozzászólások
Nagy gonddal, minden lépésre odafigyelve haladt lefele a meredek domboldalon. Nem mintha nem ismerné az utat, hiszen több ezerszer végighaladt már rajta, de most valamiért senkivel sem akart beszélgetni, még ránézni sem. Úgy érezte, minden pillanatban kiszakadhat a szíve a mellkasából. Ez alkalommal nem a szerelmi bánattól, az egészen más. Olyankor minden egyéb rendben lehet az életben, csak a…
Folytatás
Írta Bálint Mária Január 26, 2018, 9:51pm —
Nincsenek hozzászólások
Írta Bálint Mária Január 26, 2018, 9:47pm —
Nincsenek hozzászólások
Éppen negyvennapos volt elsőszülött fiam, amikor a Szent Korona hosszú és kényszerű távollét után végre hazatért.
Január 5-e volt, az Úr 1978. évében.
Véletlenül tudtam meg a nagy hírt, a koraesti gyorson. Nehéz szívvel hagytam otthon gyermeket-asszonyt, de mennem kellett, mert másnap reggel jelenésem volt, s nem szerettem a hajnali vonatozást. Ladányban már négy korosabb férfi ült a fülkében, hová bekéredzkedtem. Egyikük édesdeden aludt, az ablak melletti épp egy vaskos…
Folytatás
Írta Ozsváth Sándor Január 25, 2018, 10:30am —
Nincsenek hozzászólások
Hasznunkra vagy üdvünkre?
Ismerőseim közül többen rám kérdeztek az elmúlt napokban: miért nem írsz, elfogytak a betűk? Nem jön az ihlet? Kifogytál a témából? Lemerült az aku?...
Van némi valóságtartalom, részigazság mindegyikben, de megnyugtatom őket: nem a ceruza hegye törött ki, nem a billentyűk betűi fogytak el. Inkább amolyan ünnepek utáni regenerálódás, a „való világ” hétköznapi feladatainak elintézése, no meg a lelkipásztori…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Január 18, 2018, 6:30pm —
Nincsenek hozzászólások
Bontogatom a csomagom,
az első réteg alatt bámuló
nagy szemek, aprócska kezek,
édes mosolyok rejlenek.
Felbátorodva bontom tovább
csupaszív kedves kis csomagom,
ölelő karok nyújtóznak felém,
puszik záporoznak az arcomon
s én gyönyörködve veszem karomba,
milyen drága, milyen szépséges
és az enyém. Ahogy tovább…
Folytatás
Írta Kondra Katalin Január 17, 2018, 6:58pm —
Nincsenek hozzászólások
Egyszer volt valahol a világ kezdetén egy paradicsomi kert, tele gyönyörű növényekkel. Ez a kert azért lett megalkotva, hogy egy tökéletes férfinak és nőnek otthona legyen. A férfi és a nő kezdetben felhőtlenül boldog volt, bár egyikük sem volt képességei tudatában, mégis gond nélkül tudták azokat használni, éppen úgy, ahogy a szív is képes működni az irányításunk nélkül. Mindez szép és jó volt addig, míg egy nap a nő rá nem jött arra, hogy szabad akarattal rendelkezik. A kerti tónál…
Folytatás
Írta Kondra Katalin Január 10, 2018, 7:05pm —
Nincsenek hozzászólások
Enyém a hajnal simogató csendje
mikor még puhán elpihen az álom
a meséről álmodó gyermekszempillákon,
és enyém az első lépés e hűvös reggelen.
Az első kávét egyedül iszom, nem szöszmötöl
itt senki míg a gondolataimmal találkozom.
Szeretem a reggel üde némaságát,
halkan pirkad a nap a sötét ég alatt,
lágy szellő bársonya lengedez a fák közt,
susogva ébreszti a madarakat.
Bent lassacskán feltámad az élet,
mocorogni…
Folytatás
Írta Kondra Katalin Január 9, 2018, 10:10pm —
Nincsenek hozzászólások
Kabaré helyett
-három felvonásban-
I. Gondolatmorzsák az elmúlt évtizedek politikai el-, ki- és beszólásaiból
- Magyarország sínen van, de mindjárt jön a vonat!
- Csuhások, imához!
- Leválthatnánk a kormányt, csak nem vagyunk úgy öltözve!
- …
Folytatás
Írta Sebestyén Péter Január 1, 2018, 8:30am —
Nincsenek hozzászólások
Jóbel
Aranymisére zúgtak a harangok. A falu első számú épületének kecses tornyában két harang lakott. Úgy tartották a helybéliek, hogy a kisebbik, a „csengettyű” virgoncabb. Egyre csak azt zöngicséli: túróó, zsendicee...! A nagyobb nyugodtabban, méltósággal kongott: sonkaa, szalonnaa! Így szólongatták vasárnaponként a híveket, hívták templomba a falu népét. Törtek meg már villámokat, rezzentek össze árvíz idején, kísértek utolsó útjára harcban…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter December 25, 2017, 12:30am —
Nincsenek hozzászólások
Büszke boldogsággal jelentjük, hogy az idei Angyalok a Mezőségen csapata ismét eddigi legsikeresebb útját teljesítette. A sok értékes adományt összesen 13 autó és 27 önkéntes szállította. A pár nap alatt több mint 50 településre és 11 gyerekotthonba jutottunk el, sokszáz gyerekhez és idős, magányos, rászoruló emberhez. Idén nemcsak a Mezőséget, hanem a Nyárádmente…
Folytatás
Írta erdelyimagyarok.com December 21, 2017, 4:30pm —
2 megjegyzés
Tamás Tomi és a cigicsikk
Írta: Attila - benczi ( Dawn Bat )
Ma délután hazafelé siettem... Hogy mért? Igazából nem is tudom mi oka volt a sietségemnek, mivel senki nem várt, talán a három cserepes virágom, talán...
A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak az utcán, amolyan havas eső szerűség áztatta az utakat és az embereket... Furcsa érzés kerített hatalmába, mintha egy filmvászonra lennék kivetítve. Ugye említettem? Eső, satöbbi, tehát én nem voltam vizes!…
Folytatás
Írta Attila Benczi December 19, 2017, 9:04pm —
Nincsenek hozzászólások
Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett számára. Mit vigyen magával, mit hagyjon, ajándékozzon el, vagy dobjon ki? Kedves könyvei mellett két tárgy ragaszkodott hozzá mindvégig: legelső fényképezőgépe (Pajtás márkájú) és egy háromnegyedes hegedű. A fotózás fél évszázados szenvedélye, de komolyan vagy negyven éve hegedült utoljára. Nemrég, mikor egy átrendezés közben ismét kézbe vette az öreg instrumentumot, meglepő…
Folytatás
Írta Ozsváth Sándor December 18, 2017, 10:08am —
Nincsenek hozzászólások
Reggeli Agónia, az agónia
Írta: Attila - benczi ( Dawn Bat )
...hajadban a nyár illata,
vajon, csak egy tűnő pillanat?
Tétova lépteim sora,
álmodom képed sóhaját...
-----
Elmondanám, de másnap minden keserű...
...ízléstelen pupillámon lógó fényről,
mi elszívja életem... igen, vízszerű...
-----------------
...megkeresem papucsomat
,amiben bátran kiálthatok:
Már fürdővizem is hideg!
Szeretem az ultrahangokat...…
Folytatás
Írta Attila Benczi December 17, 2017, 12:52pm —
Nincsenek hozzászólások
Karácsonyt hitelbe
Gazdaságkor helyi médiája büszkén közli a legújabb „lesújtó” statisztikát, amely szerint világszinten is pénzügyi analfabéták vagyunk. Csak a bangladesiek, az afgánok meg az albánok sereghajtók mögöttünk. Lásd a legújabb felmérést, amelynek alapján mi nem értünk a pénzhez, nem tudunk vele gazdálkodni, minimális ismereteink sincsenek róla…
Folytatás
Írta Sebestyén Péter December 13, 2017, 2:54pm —
Nincsenek hozzászólások
Meddő percek jajszava
Írta: Attila - benczi ( Dawn Bat )
...meddő percek jajszava,
s szépséghibás álmok gomolyognak
anyám gyermekkori emlékeivel...
A Napba nézvén szememben a holnap fényei,
amiket nem fogok soha utolérni.
... kéklő erdők csöndje sem nyugtatja
háborgó lelkem, pedig harmaton jár a reggel...
Emlékeim terének zümmögése,
Madách: Az Ember tragédiája, mint gennyes seb
felgyullad tőle minden sejtem...
Elindulok…
Folytatás
Írta Attila Benczi December 12, 2017, 8:03pm —
Nincsenek hozzászólások
Eljött a nagyon nem várt nap reggele. A férje temetésének a napja. Keveset aludt. Csak forgolódott egész éjjel.
Egyszerre sok minden zúdult a nyakába. Hogyan tovább? A legnagyobb gondját két leánya jelentette. Velük mi lesz?
Az egyik tíz a másik tizennégy éves. Apa nélkül hogyan fognak felnőni?
Csendesen fölkelt, kiment a konyhába. Főzött magának egy jó erős kávét. Szerette a férjét. Ezért nagyon, de nagyon
haragudt rá. De amikor megtudta mi is történt igazán, elszállt a…
Folytatás
Írta Ruszka Zsolt December 8, 2017, 5:20pm —
Nincsenek hozzászólások
Alig virradt s már kikelt az ágyból, papucsai után kotorászott a szoba sötétjében, majd kiment vizelni a tyúkól mellé. Kémlőn fürkészte az eget, esőfelhők után kutakodott, de azokat nem találva nyugtázta magában a napi teendőit. Ha már ott volt, gondolta felkölti a kakast, hadd kukorékolja ki a hajnalhasadást. Dolga végeztével visszaindult a házba, hogy vegyen valami rendes gúnyát magára, de a tornácra érve észrevette, hogy a huszonéves Marci unokája épp akkor lépett be a…
Folytatás
Írta Ilyés András Zsolt December 7, 2017, 10:20am —
Nincsenek hozzászólások