Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Összes blog (3,751)

Ünnnepvárás mézeskaláccsal

Ünnnepvárás mézeskaláccsal

Amint a karácsonyi mézeskalács sütéshez készülődöm, érzem Nagyanyám jelenlétét. Ott van láthatatlanul velem, bennem, a mozdulataimban, ahogy hajszálra ugyanúgy készítek ki mindent a tészta gyúráshoz, mint Ő egykoron. Istenem, azok a mézesek! Aranybarna, roppanós kéreg alatt puhán elomló tészta, benne rapszodikusan váltakozó fahéj, szegfűszeg és ánizs bombácskák. Íz orgia.

De lássunk hozzá. Kis lábaskában melegszik a kandalló szélén a méz, aranya lágyan… Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin December 2, 2010, 2:20pm — 4 megjegyzés

Szeresd a testvérd

Szeresd a testvéred!

Dobrai Zoltán 2006. 06. 04.

Trianonba: daraboltak, szabtak, vágtak,

letargiás gyászt, adtak minden magyarnak.

Harangok szóltak fájón, a nagyvilágon,

nem engedték nemzetűnket, megmaradjon.

Szeresd testvéred, de decembert ne feled!

Akkor bűnös nációnak kellett lennünk,

senkit nem érdekelt, hogy mi mit is érzünk!

Hatalmak voltak hatalmasabbak, nálunk.

de örökre megmarad nekünk egy vágyunk!

Szeresd… Folytatás

Írta Dobrai Zoltán December 1, 2010, 8:42pm — 1 megjegyzés

Humoros egypercesek (3)

A félreértés

A cigányoknál az a szokás, hogy elhalálozás estén besegítenek a gyászoló családnak a temetés megszervezésében és lebonyolításában. Pálinkát és pénzt visznek a halottas házhoz. Egyik alkalommal egy lassúbb észjárású atyafinak is elhunyt a sógora. A virrasztóban, kártyázás közben, arról is szó esett, hogy anyagilag segíteni kellene a gyászoló családot, hogy koporsót vehessenek, valamint koszorút kellene rendelni. Atyafinkat is… Folytatás

Írta Berekméri Edmond December 1, 2010, 2:39pm — 1 megjegyzés

Humoros egypercesek (4)

Tata, te még azt sem tudod...

Az előző történet főszereplője nyugdíjba vonult. Meglátogatta őt régi ismerőse, Berekméri György, aki falufelelős volt abban az időben.

- Na, hogy vagy? Hogy állsz a szexszel? - kérdezte mosolyogva.

Az öreg nem nagyon értette a kérdést, gondolta valami szegről érdeklődik Gyuri bátyám.

- Há' most elég rasszul, Gyuri. De tudad, amíg benn dógaztam a várasba, mindig haztam neked, amennyi kellett. -… Folytatás

Írta Berekméri Edmond December 1, 2010, 2:30pm — 1 megjegyzés

Búcsúzik a tolaettpapír guriga - egy új szabadalom az USA-ból

Mit mondott George Costanza a Seinfeld-ben, amikor a barátnőjét akarta elkápráztatni általános bölcsességével? "Do you realize that toilet paper has not changed in my lifetime? It's just paper on a cardboard roll, that's it. And in ten thousand years, it will still be exactly the same because really, what else can they do?" (Feltűnt, hogy a WC papír semmit sem változott az elmúlt időszakban? Csak feltekercselt papír. Tízezer év múlva is…

Folytatás

Írta Katie Garbutt December 1, 2010, 8:00am — 1 megjegyzés

Vendégmunkás

Valami furcsa ember-állat,

Istenek eldobott játéka.

Névtelen, szinte észrevétlen,

Csillagok földre hullt árnyéka.

Hajlít vasakat, gördít követ,

Bámul vad viharok szemébe.

Teszi a dolgát, nem zavarja

Kimondhatatlan semmisége.

Parazsat markol puszta kézzel,

Ismerik olajkutak, bányák.

Erdők és mezők, országutak

Tisztelik roppant hallgatását.

Hatalmas szekerét a világ,

Hátára köti, s meghajolva

Belefeszül, - az… Folytatás

Írta Gámentzy Eduárd November 30, 2010, 11:38am — 5 megjegyzés

A mesebeli paplak III.

A falu felső részében álló jókora udvarházban született Emike néni, aki Botgabi előtt kántori szolgálatot végzett, és csintalan úri gyerekeket tanított zongorázni. Ő volt az első zongoratanárnőm. Öreg édesanyja, Marika néni még midig a rogyadozó nagy házban lakott, amelyet a falusiak csak „kustélynak” hívtak. Örökösen számtalan tyúkkal bajlódott, amelyek ellepték a házat, udvart, kertet, mindenhová bejártak, otthagyva „névjegyeiket”. Ez Marika nénit szemlátomást nem izgatta túlságosan.… Folytatás

Írta Réthy Emese November 30, 2010, 1:53am — 15 megjegyzés

Eljött a disznóvágások ideje

A disznóölés, s az utána következő disznótor december jelentős és várt eseménye. Mert azt már őseink is hirdették: disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje. A tréfás mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony. Az egykori disznóvágási szokások kezdenek kimaradni, a sertés feldolgozásának módja sokat változott.

Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig… Folytatás

Írta Berekméri Edmond November 28, 2010, 1:36pm — 4 megjegyzés

Vissza

Vissza

Dobrai Zoltán, 2009. 02. 25.

Magas hegyeken, ahol folyók folynak,

Rokona vagyok minden fenyőfának,

Ott érzem illatát az újtavasznak,

Hallom énekét az éneklő madárnak!

Visszavágyom, egyszer én visszamegyek,

Kezet fogok, s köszönök minden hegynek,

Megfürdök vad és habos patakokba,

Ájulva lubickolok boldogságba.

Csodás ott a napfény, oly más az illat,

Nyári reggelen, harmatosabb a harmat,

Miért szebbek a madarak… Folytatás

Írta Dobrai Zoltán November 27, 2010, 7:34pm — Nincsenek hozzászólások

A mesebeli paplak II.

Visszagondolok azokra a kora téli napokra, amikor apámmal a malomba mentünk, a dohogó gépből kiömlő fehér por belepte az arcunkat, a korán serkent hajnalokra, amikor anyám nem tudott ágyban tartani; oly nagyon szerettem gyúrni, nyomkodni a szép, halvány, szálas tésztát. Felidézem a sülő kenyér illatát, lesem a kemencében a kenyér mellé magam készítette „madaramat”; a nagy kés fokával leverjük a szenet a kenyerek tetejéről, s csíkos szőttes ruhákba takarva kosárba tesszük; - most tudom, miért… Folytatás

Írta Réthy Emese November 27, 2010, 2:16pm — 11 megjegyzés

Oly korban születtem én…

Oly korban születtem én… zavaros időkből csendesülve,…

Folytatás

Írta Szendrei Mikó Zoltán November 26, 2010, 12:30pm — Nincsenek hozzászólások

Granadai Nemzetközi Költészeti Fesztivál 2010

Balázs F. Attila…

Folytatás

Írta Balázs F. Attila November 25, 2010, 11:00am — 3 megjegyzés

A selyemhernyók

Elsősök voltunk a rendszerváltást megelőző tavaszon. Nem volt valami nagy meleg, de a fák szépen bontogatták leveleiket. Az egyik nap legnagyobb örömünkre nem jött a tanító néni az autóbusszal. Mi még rosszalkodtunk egy keveset, aztán szépen hazamentünk, nehogy a később érkező tejesautóval mégis megérkezzen. Másnap aztán betoppant a szokott időben.

Éppen az első órát tartottunk, amikor nagy burrogással megállt egy gyanús autó az iskola előtt. Két bőrkabátos alak ugrott ki belőle. Tanító… Folytatás

Írta Szilágyi Mihály November 24, 2010, 9:51am — 21 megjegyzés

Naftalin

A galamb riadtan simult a ház falához. Amint valaki elment mellette, suta kis próbálkozással igyekezett elrugaszkodni, apró, vörös pálcikalábain röviden nekiiramodott, majd két-három bágyadt szárnyemelgetés után csalódottan húzta össze magát.

Ez egy fióka, nézte az asszony elgondolkodva. Mikor pár tétova lépés után egy sarokba szorította és lehajolt érte, a galamb ijedt fióka-hangon mondott valamit. Elszorult a szíve, mikor megérezte tenyerén a remegő testet, két deka tollas félelem… Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin November 23, 2010, 10:27pm — 1 megjegyzés

Gyermekkorom ízvilága

Az ízekre is emlékezünk. Talán az anyatej ízére is. A nagymama szilvás lepényére, a Berta néni ordás palacsintájára, a nagybirtokos családból származó nagynéni fácánlevesére, juhtúrós puliszkatekercsére, amely a bőséges reggelik egyik gyakori fogása volt, az örmény konyha különlegességeire, amelyet a család örmény ágától tanultunk el, a rókagombából, hiripből és fenyőaljából…

Folytatás

Írta Balázs F. Attila November 23, 2010, 8:00pm — 6 megjegyzés

Közlekedés Amerikában - Az iskolabusz

“Miért van az, hogy Európa a jó kezdeményezéseket figyelmen kívül hagyja és csupán a legnagyobb ökörségeket veszi át Amerikától?" (a Los Angeles-i székhelyű antiduckface.com főszerkesztője)

Nagyon szeretem ezt az idézetet, mert minden benne van. Valóban érthetetlen a tendencia, miszerint Amerikából sikerül mindent átvenni, leutánozni, ami eszement, felesleges, romboló hatású, legyen az divat, televíziózás,…

Folytatás

Írta Katie Garbutt November 22, 2010, 2:00am — 13 megjegyzés

Amit nagyon akar az ember..

..az előbb utóbb sikerülni fog.

A sok csipkebogyó, amit sikeresen le is szedtem már, a jó időnek hála, hogy kerül lekvárként az üvegbe? Ez motoszkál a fejemben, mióta naponta gyűl a kincs. Bor már készül, teának elég van, de a gyerekkori hecserliízes kenyérhez nem lehet, hogy nem találok megoldást. Elképzelésem volt csak, mert látni csak azt láttam édesanyámtól, hogy a kész masszát becukrozza és üvegekbe teszi. Akkor volt nálunk ráérősebb ember, (meg szegényebb..., de nem lelkiekben)…

Folytatás

Írta Nagy Magdolna November 21, 2010, 1:00pm — 5 megjegyzés

Lovaim visszatérnek

Lovaim mindig visszatérnek,

Nem tűrnek kötőféket, ostort!

Keserű füveket legelnek,

Tenyérből cukrot egy se kóstolt!

- Visszatérnek, mert ők neveltek.

Nem rabnak, - gyengének! Szabadnak!

S ha arcom kezembe temetem,

Tudom sokáig úgyse hagynak!

Eljönnek értem, testvérükért,

Hogy összerezzen az éjszaka,

Ha meghallja a nagy dobogást,

Amikor indulunk haza!

Felhők foszlott hátán taposva,

( Parazsat viszünk eleségül,… Folytatás

Írta Gámentzy Eduárd November 19, 2010, 5:03pm — 4 megjegyzés

Ünnep?

Olvassátok el!!!

Nagyon szomorú, hogy itt tartunk!…

Folytatás

Írta Hencz Anikó November 18, 2010, 2:05pm — 11 megjegyzés

Megmaradas

Mint a délceg hargitai fenyő,
Úgy állunk rendületlenül,

Nem fog rajtunk sem szélvész ,sem eső
Az áldott napfény ránk vetül,

Amíg élünk szívós gyökerekkel,
A rögben megkapaszkodunk,

Bizakodva és töretlen hittel,
Őseink földjén maradunk,

Itt születtünk fenyves erdők alatt,
kárpátok ölelésében,

Hargitai fenyő ritkán hajthat,
Gyökeret idegen földben.

Írta Lengyel József November 18, 2010, 12:30pm — 4 megjegyzés