A mai világ

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Égtelen ricsaji a Föld felszínén,

dübörgő,tűkölő autók,sáska

rajokként lepik el az utakat.

Hol a napfény? Nem láttam rég,

csak a szegénységet figyelem

ahogyan rongyos ruhában,

reménytelenül,szeretett nélkül

kúszik saját árnyékának védelmébe.

Tavasznak napsugara bánatot sugároz,

a bizalom,boldogság fejvesztve menekül,

keresve a megújulást. Hol a HIT!

Kiáltja fehér keresztre…

Élvezet vagy éhség

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

... velős kenyér velős!

Pirítós kenyér illata

száll a zöldellő sövényen át

s általa késztetést érzek,

hogy pihekönnyű tollként

a langyos szellő hátán

átszeljem a szomszéd udvarát

s a nyitott ablakon,mint

tolvajként besurranva egy

friss kenyeret leemeljek

az asztalon heverő tányérról,

de leírhatatlan messzeségbe

elvész minden vágy ...

-------------------------…

Demokrácia rabszolgaság nélkül
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

... és akkor most hogy?
Szomjazók,kiapadt kutak előtt,
egy cseppért ölre menők.
Gyárak kapujánál tele mézesbödönök,
mosolyognak napbarnított kövér főnökök.
Plötty-plötty,mondta a tollaslabda
s belesett mézzel telt bögrébe.
-------------------
Tollai nehezek,börtönéből ki nem nézhet.

Egy kérés

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Itt vagyok,jól látsz? Ezt akartad?

Szólalj meg ... Boruljak eléd

és hintsek hamut ősz fejemre?

Talán akkor rám figyelnél.

Mondd hát,mit tegyek!

Tíz körmömmel tépjem fel

mellkasom s vértől csöpögő

szívem eléd ledobjam?

Igen,hallgatsz,megértelek

talán én sem tennék másként

némán figyelném kínlódásom.

Jó,megteszem lelkem neked

adom,tégy vele belátásod

szerint,nekem már nem…

Színes jókedvem
Írta:Attila-benczi(Dawn Bat)

Jókedvem halvány libazöldként
tapad a szomszéd barnáskék
tűzfalára ...
De ronda az a fal!
Agyamban kotorásznak fekete
pókszerű sejtek ...
Én mit sem sejtek!
Vagy mégis?
Talán tőlük származnak
ezek a furcsa gondolatok.
"Tarts ki!"
Kiált sárga hangján
felém a kisagyam s arra
késztet,dobjam el szürke
múltam,hisz itt van a
szivárvány színű tavasz.

Odin fekete lován

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Nem találom magam az árnyak házában

s Odin fekete lován ülve áthaladok

a pillanataim alagútján,átlátszó

sós könnyeket hullatva eltékozolt

perceimért.Eredj hát,te szörny!

Tíz körmöddel kapard le a hazugság

festményeit,amiket mások életében

otthagytál.Eredj s hívd a farkasokat,

küld el hollóidat,hogy keressenek

menedéket,ahol szívedbe döfheted

dárdádat.Eredj a halál völgyébe!…

Sáros keretek
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Vajon beleférek a keretbe?
Nem,igencsak kilógok
hiába préseltek,
bele soha nem tesztek!
Vajon lenne,ki követne?
Kevesen vagy senki,
mert félnek,hogy
a keretbe nem férnek.
Ezért egyedül,csöndesen
süllyedő utakon járok
a szavakra,hangokra
már nem is várok.
Esik az eső,itt állok
nedvesen,elkeseredetten.
Száraz porszemből lettem
s érzéseim is sárosak lettek.

Ünnep volt 1953. március 3-án a börvelyi Végh-portán: Sztálin halála napján kisfiúk született! E Kraszna-parti szinte színmagyar s zömében református település ma is lakóhelye dr. Végh Balázs Bélának, a szatmárnémeti tanítóképző igazgatójának. Innen indult, s kanyargós, fordulatokban bővelkedő majd’ két évtized után ide tért vissza. Innen jár be munkahelyére, a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozatára, innen figyeli s szervezi - a határ mindkét oldalán - a Reformátusok Szatmárért…

Az eső tompa dobogása a tetőn sem tudta újra álomba ringatni. Hogy mióta forog a kemény priccsen, órája híján, amit rögtön elvettek tőle a táborba érkezés első napján, nem tudta volna megmondani. Rabtársai horkolása, a váratlan horkantások és a szellentések hangjai csak az első napokban zavarták, később, mikor a napi munkától félájultan beesett a vackába, csak valami homályos kábulatban lebegett, míg aludt. Sem társai forgolódására és sóhajaira, és néha még a hajnali ébresztő kongatására sem…

Vérző tapéták

És fölzúgnak a hamuszín egek, 

hajnalfele a ravensbrücki fák. 

És megérzik a fényt a gyökerek. 

És szél támad. És fölzeng a világ.



Mert megölhették hitvány zsoldosok, 

és megszünhetett dobogni szive – 

Harmadnapra legyőzte a halált. 

Et resurrexit tertia die.

(Harmadnapon)

Lefeküdt, magára húzta a pokrócot, de nem tudott aludni. Imádkozott, de szavak nélkül: hallgatta a szíve lüktetését. Tudta, hogy…

Húsvét 6. Vasárnapjára

A szőlőtőről szóló hasonlatot kibontva, Jézus új parancsát olvassuk ma. Ez nem más, mint a szeretet, amelynek mértéke maga Jézus. Úgy szeretni, hogy életünket adjuk egymásért. Úgy élni, hogy méltóak maradjunk Isten szeretetére. Míg Lukácsnál azt olvassuk, hogy – ha mindent megtesztek is, csak haszontalan szolgák vagytok –, itt Jézus a barát fogalmát használja tanítványai helyzetére. A szolga még nem ismeri ura belső életét, „csak”…

   Javakorabeli ember, szépen felöltözve: fehér inggallér, fekete zsinóros öltöny, kifényezett cipő, vasalt él a nadrágon, zsinóros kalap, az is fekete. Áll a bánffyhunyadi gótikus református templom előtti téren és finom kézlegyintéssel int. Megáll egy Dacia, kinyitják az ajtaját.

   – Tessék beülni!…

Ne félj, nem harap!

Két láncravert kutya beszélget:

-          Téged mikor enged el a gazdád?

-          Havonta háromszor.

-          És mikor?

-          Először, amikor a gázszámlás jön, másodszor a villanyszámlásnál, harmadszor amikor az adóellenőr érkezik...

Ez a vicc arról jutott eszembe, hogy a bukaresti adó-és pénzügyőrők eddig pártutasításra csaptak le itt-ott, olyan cégeknél vagy vállalkozóknal, ahol a bejelentés…

Húsvét 5.vasárnapjára

Az első olvasmányban Szent Pál megtéréséről olvasunk.

Saul különleges megtérése a Feltámadt Jézussal való találkozásnak, az isteni kegyelemnek köszönhető. Kezdetben az apostolok is ódzkodtak őt befogadni. Gyanakvással tekintettek rá, beépített ügynöknek vélték. Nehezen feledték múltját, keresztényüldöző előéletét. Isten szeretete azonban győzött, és Pál az egyház egyik legnagyobb apostolává, hithirdetőjévé vált. Megcsodálhatjuk bátorságát, halált megvető…

„Amikor már menni tudtam, anyám kézenfogba vitt magával a templomba. Megtanultam a vasárnapok otthoni rendjét, hogy a templomban hol a családi székünk, hol lesz a helyem, ha nagy leszek.”

Így vall indulásáról, indíttatásairól a Szilágyság szülötte, Tőtős Katalin zilahi tanárnő, aki ősszel életművéért Gyarmati-díjat vehetett át Debrecenben, Bölcskey Gusztáv püspök úrtól.

„Tőtős Katalin tanárnő személyében az 1991-ben újraindult Zilahi Református Wesselényi…

        Egyszer, nem is olyan régen, csak ehelyt, a teremtés negyedik napján, az Úristen órát teremtett. Talán attól tartott, nehogy elszámolja a napokat, s így saját parancsolata ellen vétsen. Mert hát rajta kívül kinek kellett volna számon tartani az idő múlását? Ismerjük el, az Úr órája olyan tökéletesre sikeredett, hogy a rá két napra teremtett embernek azóta sem sikerült elrontania. Pedig titokban lehet, hogy próbálkozott már vele.

        No de ne csak beszéljünk erről a csodás…

    A harmadik utca jobbra, onnan a második balra és már be is lehet állni a sorba a reggeliért. Sokan vannak ma reggel. Némán,…