Láttam
Írta: Attila-benczi
-Zurvan-

Láttam a szerelmet ébredni,
hamvadó magányomban.
Láttam a szívemet meghalni,
sós könnyharmatban.
Láttam a bánatot táncolni,
boros korsómban.
Látod még itt vagyok,
csak egy jelre várok.

Fáklyaég
Írta: Attila-benczi
-Zurvan-

Roppant nagy fáklyaég a hegytetőn
Fénye áttör a szürke törmelékfelhőn,
Lángja, angyalok talpát nyaldossa.
Szikrái völgyben élők lelkét mardossa.

Sasok hátán fekete kámzsás alakok
Sikoltozva tűzbe szórják a tegnapot,
Mert bennük rejtőztek a hazugok.
Démonok, adjátok vissza a holnapot.

           Tanítóskodtam az egyik ezeréves mezőségi faluban. Az iskola szépen pihent a domboldalon, és szelíden tekintett le az útra. Várta, hogy vége legyen a nyárnak, és benépesedjen. Mindig örült, ha reggel megérkezett a nyolc-tízfős csapat. Így délutánig helye sem volt az unalomnak.

           Életrevaló gyerek volt mindenik. Az is megesett, hogy csak úgy heccből puszta kézzel röptében lekapták a baglyot a levegőből, ha túl alacsonyra merészkedett.

           De az is…

Háborúk nélküli Világot,kérek

Írta: Attila-benczi

Még piros a paradicsom

A napillat benne van,

Édes íze magával ragad

Ez az érzés meddig marad?

Réten zümmögnek a méhek

Házuk előtt ülnek a vének.

Lelkesen szuszog a kuvasz,

Ez így meddig igaz?

Szívem örökké zaklatott

Háborúk, halál, ennyi a világ?

Piros paradicsomot eldobod

Rajta, Ártatlanok vére szárad.

Fegyverek zümmögnek a réten

Kiégett házak, nincsenek…

Búcsú
Írta: Attila-benczi

Mint fáradt vándor
az éj sötétjében
a lebegés elsodor.
Zuhanásba kezdtem.

Már nem örülök,
mert nem látlak.
Hozzád,hogy találok?
Előttem csak árkok.

Fülemben vízhangszik
még szíved dobannása,
mint éji dal messze cseng
édes hangod dalolása.

Mikor visszatérsz
még itt találsz.
üres lett a kalitka,
szürke nélküled a Világ.

A KICSI KIS ERDÉLY ORSZÁG

ERDÉLY ORSZÁG AZ OTTHONOD

OTT SZÜLETTÉL…

A SZABADSÁGHARC EMLÉKÉRE

EZERKILENCSZÁZÖTVENHATBAN

MI VOLTUNK A LEGELSŐK AKKOR, AKIK

TENNI  IS  MERTÜNK  A …

Szeretett Kedvesem!

Percek szertelen tengere megy el, s Te nem jelensz meg, e kedves terepen merre leledzem. Meglehet, szeretlek. Lelkem nem nevet ezen, de eszemmel nem ellenzem. Mert felteszem, nem heversz, s nem merengsz feleslegesen vesztegetve megvehetetlen perceket. Eszedet, lelkedet ellenben neveled lelkesen, mert meg kell felelned…

RÉTIHÉJA

FENN AZ ÉGEN ESŐ FELHŐ KAVAROG

ALATTA  EGY  ÉHES  RÉTIHÉJA  KOVÁLYOG…

Csaknem egy hónapja keressük Frici úrnak a nyomdát. Frici úr kényes természet: annyiszor átvágták már az életben, hogy indokoltan haldokolva (öt éve annak is immár, és nem tudni, mikor dől félre végleg az útból), és immár így, mélynyomású jajgatagon  is hiába kutakodunk a küsded galaktikában, hogy hátha találtatik valami jótét lélek, akinek megtetszik, amit ez a világfájdalmú Bözödi-tanítvány, ez a siménfalvi komor székely összekaristolt vénségére a szeretet és a tisztesség bójái…

Önarckép

Írta : Attila-benczi

Csendnek némasága zúg fülemben,

ugye milyen képtelen képelem?

Körül ölel a végtelen ismeretlen,

sehol egy hősnő ki megmentsen.

Három biliárdgolyó kezemben

összegük huszonhárom.

Szerencsét el űző számok,

szívemben könnycseppek.

Kopott billentyűk kattogása

szabálytalan sorok sokasága.

Hétszer csap le az ásó,

az egész élet más képen szól.

Háromszor kukorékolt a kakas

bokámon nagyon…

    Tűnődöm, nézve házam ablakából,

   sárga leveleket hordoz már a szél.

   Zsigereimben éreztem már régen.

Itt az ősz. A halál szele borzolta kedélyem.

   Tűnődöm, s közben egy kósza levél,

   ablakpárkányra hull, imigy köszön el.

     S tudom halála érint engem is.

Könnyezlek levél testvérem. Ki meghalni…

Ezt ne kérdezzék tőlem, mert erre én nékem nincsen elméletem.

Egyet felállítani nem is merészelnék, mert bárhogy is lészen, a végén a balhét nekem kéne elvinnem.

S aztán ezzel én is úgy járnék tán, mint szegény Darwin Károly, aki volt olyan bátor a tizenkilencedik század közepe után.

Minek annak előtte úgy 1831 tájékán a Beagle vitorlásra fölszállva,

A fél föld golyóbist át utazta.

Át kelve a szoroson pont úgy mint egykor Magelan, egészen a Galapagos szigetekig…

Melegházhatás

Írta: Attila-benczi

Lent, a tó fenekén korhadás,

fent, a víz fölött,csalóka remény.

Ki tudja meddig él ez a KÉK?

Mikor eljön a szikkadás időszaka

megteszi a maga sírásó dolgát,

a természet.

Elpárolog lassan a víz,

tüzesebben éget a nap,

megsüti a föld rétegét.

Lassanként eltűnik az élet.

Meddig tűritek még,ébredjetek!

Mikor közeledik az örök sötétség,

hiába fohászkodtok …

Évek hosszú során át ajéndékkal örvendeztette meg az elsőéves hallgatókat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéke. Tudtuk, hogy nagyon érdekes lesz, nagyon különleges lesz, és ott KELL lenni. A felsőbb évesek se árulták el, hogy mi az. Volt, aki azt mondta: öltözzetek ünneplőbe. De komolyan. Ezt valamiképpen mindenki megszívlelte, de csak módjával, egy kicsit. Nehogy a többiek kinevessék, ha úgy adódik, azaz nem úgy adódik, ahogy vártuk. Aztán már a kapuban várt bennünket a…

Az elmúlt szombaton zárult a Maros Mezőségi Művésztelep egyik helyszínén, Mezőbergenyében az a 10. képzőművészeti tábor, amelynek szervezői a helyi Kincsásó Egyesület, az Erdélyi Magyarok Közhasznú Alapítvány és a helyi református egyházközség. Hadd dicsekedjek, meghívtak engem is egy estére és a záróünnepségre, mert Bálint László szervező (és szülei Kákonyi Csilla meg Bálint Zsigmond) szeretik…

Beleférek
Írta: Attila-benczi

Beleférek a keretbe?
Ez kattog a fejembe.
Talán,de nem hiszem.
Ha egyszer beletettek,
Vajon kiléphetek?

Nagyon mély a meder
múltam benne hever.
Egyedül,csendesen
járatlan utakon.

Várok egy hangra,szóra
felém nyújtott igaz jobbra
Átázva,fájdalommentesen,
fekszem a veremben.

Lelkiismeret
Írta:Attila-benczi

Tudod kivagyok? Fejeden átok.
Még ha nem akarod, lelkedbe látok.
Nekem te kevés vagy, oly kicsi,
de veled szeretnék világítani.
Kicsiny fény gyertyának lángja,
önmagad szemetesládája.
Veled vagyok, hol nincs vigasz,
ott ahol nincs csak lelki gaz.
Csak te vagy nekem.
Nem engedem,
hogy veled elbánjanak.
Együtt üvöltünk ha bántanak.

                                                  Jeges, terhes februári reggel

                                             A fák ágaira jégfüzérként fagyott a

                                                jeges, terhes februári reggel.

                                           A lombjaik megroskadtak terheik alatt.

                                                      A lelkemet nyomja a

                                             …

Holt költő

Írta: Attila-benczi

Az idő csúszik-mászik

én,mozdulatlan maradok.

Holt költő koponyája

isteni teremtmény árnya.

Itt heverek mozdulatlan

sehol egy reményszikra.

................................

.................................

Mennyben

Írta: Attila-benczi

Mennyben

tágasabbak lesznek

a virágzó kertek?

Mennyeknek Csarnokában

várjatok.

Ezernyi kérdés,

választ mikor kaptok?

Akiben…