MAGÁNYOS CÉDRUS-CSONTVÁRY KÉPE UTÁN

 Mondjátok:magányos vagyok.Sajnáltok is talán.

 Igen.Társtalanul állok Libanonnak haván.

 Gyökerem az anyaföldben őssejtként szétterjedt

 Kúklopsz-szemmel felkutatott mindent,ami…

Ki vagyok én?Nézz tϋkörbe,hol magadat látod.

 Vázlat.Fél-kész agyagedény.Hős.Nem-hős.Barátod.

 Jobb kézzel ajándékoztam,balkezemmel társam loptam .…

APÁM INGE

Ma még apám ingét hordom

Vagyis inkább az hord engem

Selymes illata elbódít

Míg én játszom önfeledten

De jaj vad vágtában szállnak

Percek órák menthetetlen

Csupasz testtel inged nélkϋl

Kell majd egyszer továbbmennem

Apám ne hagyj ne hagyj…

Apámhoz

Írta: Attila-benczi

Hová, hová rejtetem dolgaim?

Apám csak nézz, haragosan leint.

Á, vagy úgy ő már nincs itt.

Emlékektől roskadnak polcaim.

Mióta nincs, beszélnek-e róla?

Nem tudom. Talán. Vagy mégis.

Hagyjuk, nekem csak lelki protézis

Még volt úgy sem szerette angyala.

Hová, hová rejtetem dolgaim?

Bennem, érte harang kondul.

Hány éve már, elvitte álmaim.

Szemem ablakán, könny csordul.

Hallod, ad vissza,…

Parasztgúnyás áldásosztó

Perben állok az idővel. Örökös perben. Könyörtelenül elveszi jogos jussát. Tudom, a vesztes fél csak én lehetek, de amíg lehet, ha csak apró dolgokban is, de megalkuszunk. Egy-két ráncért, némi kopásért itt-ott, néha kínzó ízületi fájdalomért cserébe hadd nyerjek jogerős távoltartási végzést az Idő csatlósával, a Feledéssel szemben.

Az emlékeimért.

Sokszor indultam későn otthonról iskolába. Túlkésőn, ahhoz, hogy…

Megtisztulás
Írta: Attila-benczi

Ülök, testem fényért kiállt
sötétség hercege rám talált.
Összeráncolom homlokom
végre meg kellene mozdulnom.

Testem korhadt fához hasonlít,
hajnal minden erőmet elvit.
Keresem. Bárcsak meglennének.
Remélek. Nincsenek emlékek.

Mi ez? Dobok!Nem furcsa hangok
bennem szanaszét szórt maszkok.
Kidobtam értelmetlen múltam
Ma, talán újra szülöm önmagam.

Ima

István királyhoz

Írta: Attila-benczi

Földből,hamuból szól e dal

számodra,szentek szentje,

nem mondjuk ki szavakkal

neked,Úr kegyeltje.

Te megalkottad álmodat,

erős hazát adtál e népnek.

Veled legyőztük az akadályokat

Kaptunk:reményt s békét.

Csak te tudsz újra erőt adni

fekete felhőket szétoszlatni

széthulló nemzeted feje felől,

hogy ne álljunk szégyentől

lehajtott fővel előtted.

Küldd el mennyei…

                                     KOLOZSVÁRI  KEZDET.

                                     Marianum – Kolozsvár. XIII.              

        Napok óta csak ülök és gondolkodom. Meditálok.

Ez is igaz, meg az is, hogy közben bújom a forráskönyveket, írásokat, az akkori híreket, feljegyzéseket. Próbálom összerakni az 1940-es évek történelmi eseményeinek kockáit, követni az események láncolatát.

        Mindezeket ugyanakkor összevetve a…

Barátság

Írta: Attila-benczi

- Sikerült! Végre feljutottam!

A hegygerinc tetején kapaszkodok.

Minden porcikám verejtékben úszott.

Némi pihenő után végre ott álltam,

a barlang előtt.Félelem nélkül.

Kerestem nyomokat, akármit,

reméltem valamit találni fogok

de minden szertefoszlott.

Barlang mélyéről lépések zaja,

fekete ruhás alak állt előttem.

Akármerre mozdultam

ő is ugyan azt tette,

mintha tükörképemmel…

Élet
Írta:Attila-benczi

Isten által születtem emberré
de nem Istentől halok meg Én.
A vágyam csak egy:
Éljek emberként,
még eljő az ember általi:
Vég.
..........................

Kedves Magyar Barátaim!

Örülök annak, hogy most már én is tagja lehettem az "Erdélyi Magyarok a Világban" közösségének. Köszönöm, hogy befogadtak. Isten féltő szeretete legyen továbbra is velünk.

HOZZÁTOK SZÓLOK MAGYAROK

TI MAGYAROK - OTT A HATÁRON TÚL…

     Manapság nem tudtam eldönteni, hogy sokat akar a „carka” de nincsen hozzá pharka vagy talán ez egy teljesen egy új vetülete a népmondásnak. Mert, hogy sokat akar a nép az egy dolog, de hogy  még többet szeretne, -bocsánat, akar az ország na az már biztos. Mégiscsak meg kellene kérdezni az országvezetőket, hogy ők a problémáikat házon belül vagy házon kívül oldják-e meg?…

  Boga Márton hiába szenvedte végig a hadifogság minden nyomorát,  negyvenöt évesen behívták frontszolgálatra, amikor már a várostól csak alig 40-50 kilométerre dörögtek az ágyuk, és egyre másra érkeztek a sebesült szállítmányok. Hiába üvöltött a rádió dicső csatákról és írtak a lapok taktikai visszavonulásról, benne volt a levegőben a…

Tisztelt csoporttagok, 

hosszasabb egyeztetéseket követően bátorkodtam belépni a közösségbe, hogy a következő felhívást közzétehessem, remélem nem veszik rossz néven.

Nevem Székely István Gergő, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi intézete egy kutatócsoportjának vagyok a munkatársa. Egy kérdőíves kutatást végzünk, melynek célja feltérképezni az Erdélyből származó, Magyarországra átköltözött magyarok múlt- és jelenbeli…

Végsőkig

Írta: Attila-benczi

A végső erejükig küzdöttek

sokan közülük elbuktak.

Lelkük mélyén mind tudták

a csatát soha nem nyerhetik meg.

A Tanács tagjai jól irányították

ellenük kivezényelt egységeiket.

Ők mindig ott teremtek, és rendet tettek.

Lázadókról szakadt a verejték, nem mozdultak.

Vezetőjük rég nem volt köztük.

Szelleme, tanítása összetartotta őket.

„Viharban legyetek hajlékony fenyők,

előttük térdre soha ne…

Tikkasztó a hőség, tombol a nyár. Az eső csak álom, hiába várja mindenki… aki éppen nem nyaral. A kertben a kisülés veszélye fenyegeti a zöldségpalántákat, a kukorica megsárgult a hőségtől, porzik az út, a vesénk. Egyik ismerősöm panaszkodik, hogy egyáltalán nincs vizük, a kútjuk kiszáradt, a vízhálózat náluk nem ad vizet,…

                                                      Záporízű ballada

                                                     Simogatnak

                                                     lenge fények

                                                     dombok

                                                     lankák lejtenek

                                                    …

                                             Vágyak keresztje

                                                                        A-nak.

                                             Szeretném

                                             azt üzenni,

                                             hogy vagyok,

                                             tékozló…

         

Halványan pirkad a h,
kék-vörösre rajzolja
a láthatárt.
Felleget sejtet az a,
aztán lágyan
folydogálva jő a j .         
Erőt mozgósít az  n ,
és megint komor az a.
Friss forrásból
hosszan, simán
gyöngyöz az  l.
Időznek, ráérősen,
nehezen vonulnak el.
Úr lesz
a rozsda-hajnal,
ébredj te is fel,
ébredj hát, mozdulj,
álom-morc, ásító
        reggel!

Ez a nyár szédítő, remegő forróság, lüktető hőhullámokat lövell az ég felé. A megolvadt szurok-pocsolyák ragacsosan csillognak. A tűző nap fakóvá égeti a nemrég selymes füvet. A virágokban a méz alkoholossá erjedt, méhek szédelegnek, kissé részegen. Lustán cirpel a tücsökhad esténként, a madarak portól szürke szárnnyal, szinte bambán ülnek az ágakon, erőtlenül, hang nélkül. Szellő sem rebben, a víz olyan mintha mocsár lenne, belefagyott a hőségbe. Beáll a kádba. A zuhany rózsájából langyos…