Váratlan öröm ért az elmúlt hét közepén. Bálint László meghívott az "...egy falatnyi Erdély" vándorkiállítás budapesti bemutatójára. Azonnal átfutott rajtam, hogy nincs lehetőségem elmenni, és kiszakadt belőlem a sóhajtás: Istenem, pedig de szeretnék ott lenni! De nem abból a fából faragtak engem, aki hamar feladja. Kértem Lacit, hogy várjon a válasszal pár órát. Azt hiszem csütörtök volt, 18 -ika. 20-án, szombaton, pedig már ott kellett volna lennem. Nem szaporítom a szót, sikerült…

Harangoznak Rossz Pistának

Hárman poroszkálnak lefelé a Nagyutcán: Ferenc bá, eltunyult arcú, csuparongy öreg, szája sarkába ragasztott, rég kialudt vagy meg se gyújtott szivarcsikk, Nácionálé, hátán…

Akkor kezdődött
Írta:Attila-benczi

Csak arra emlékszem
Mikor felszállt a gömb
Tudom, sugárzik testem.
Merre van az a földgömb?
Magamtól ellököm,
Minden rossz emlékem,
Tükörképem eltöröm.
Kezdődik születésem,
Lelkem a világnak adom.
Szeretetre szomjazom!

          Elhunyt drága tanárnőnk és osztályfőnöknőnk, VARGA ERZSÉBET 2O13 április 17-én.   Fizikailag már idős hölgy volt, de lélekben ÖRÖK FIATAL.  Diákjaival tartotta a kapcsolatot, sokunknak támasza volt élete végéig.   

   Marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum igazgatója volt sok évig, pedagógia szakos tanár, de legfőképp  SZIGORÚ PEDAGÓGUS. Diák éveinben féltünk tőle, de kikerülve az életbe, megtapasztaltuk , hogy tanításai és követelményei szükségesek voltak…

Hó födte be a magas hegyeket,

Őrt állnak fenn a havas fenyvesek,

Leszáll a köd a völgyre fátylat von,

Jég borítja a hegyi patakot,



Március van, a tavasz merre jár,

A természet életre, enyhre vár,

Kis hóvirág, a fagyos hó alatt,

Várakozik, eljön a pillanat,



Hogy feltörjön,kibontva szirmait,

Így hirdetve, a tavasz jár ma itt,

Életre…

 Segélykiáltás. Valóban az. Marosvásárhelyen olyan ütemben pusztítja a polgármesteri hivatal a fákat, hogy mi, civilek, nem tudjuk követni lassan. Civil mozgalmunk flash mobot, azaz villámcsődületet szervezett városunk főterére 2013 április 14-én. Pontban 17:00 órakor mindenki, aki jelen volt, megölelt egy fát.  

 Nem telt el negyvennyolc óra, és ismét esztelen gyilkosságot követtek el a fák ellen.

A Somos-tetőn kivágtak huszonhét azaz 27 egészséges, gyönyörű fát! Miközben…

(naplójegyzet)

MONOLÓG…

A sziget
Írta:Attila-benczi

Van egy sziget ahol vagyok,
Másoknak is helyet adok.
Pofonokat nem kaphattok,
Csak szeretetet adhatok.
Nincs rács, kerítés
Csak a megértés.
Nincs szövegelés
Az a sok-sok "és".
Csak nagyon akarjátok.
A sziget otthonotok,
Többé ne bujkáljatok.
Ti jó emberek vagytok!

Mért nézlek úgy

hogy szemem kiszakad

s

tova viszi a pazar alkonyat

mért

hogy ámulattal bámulom

sárga kis virágod

az úton

mért

a

tükrös tátongó vizet

álmaitól

megfosztott feszes

nedves liget

egymásra dőlt

korhadt fáit

mondd mivégre

csábít

bódít

hódít

didergő telünket

szét…

Öreg vagy érzed,

álom ifjúság elveszett.

Kirabolt élet...

ki rabolt meg?

Sajog minden lépted

véka alá rejted

Tartod még a lépést.

Követőd...?

Nem volt még öreg.

Hiszékeny, sodródik árral.

  Saját kára lesz az ára.

     Én megmondtam:

Okos a más kárából tanul.

Mondta apám hasztalanul.

    Kereken negyven éves emlékemet osztom meg a kedves érdeklődővel, veletek, ami annyi de annyi szép reménnyel kecsegtetett egykor. / A mai 40 évesek jó ha megértik e lassan feledésbe merülő szavunkat..., és némi magyarázat az első oldalról: itt rövidítve szerepel a Szépreményű, a nevem után pedig, V.ó.k (ötödik éves óvónőképző)/

Maturánduszok voltunk, öt…

1.

Szülőföldem gyönyörű tája,

Őseimnek nyugovója,

Gyermekkorom varázslója

Unokáim visszavárja.

2.

Történelmünk alkotója,

Emlékeink megtartója,

Reménységünk ápolója,

Álmainknak táplálója.

3.

Vágyainknak biztatója,

Életünknek nyugtatója,

Bűneinknek feloldója,

Bocsánatnak megadója.

(naplójegyzet)

ÁRVÍZRÉMÜLET

Árvíz a műteremben.  Nem mellébeszélés, éppen tervbe vettem, hogy megfestem a hazatalálás balladáját, amikor a plafonból  –  váratlanul – elered az eső. Mire észhez kapok, bokáig ér a víz. Áznak a színes kollázsaim. Megsemmisültek. Egy évi munkám kárba veszett.  Jelképekkel és tusba mártott gondolatokkal telefirkált papírlapok úsznak a vízen.

Könnyez az ég, csurog verejtékem. Függőlegesen merengek istenek előtt. A magasröptű…

Legtöbben kellemesen bódító, semmihez sem hasonlítható illatára esküsznek. Velem egyenesen csodákat művel. Amint  kitárul a láthatáron élénk-rózsaszínű uszálya, már fog is rajtam a varázslat. Tehetetlen vagyok, hisz a levegőben is ott vibrál. Mennék közelebb – de megtorpanok. Túlságosan lenyűgöz a pillanat. Teszek néhány lépést a bujazöld mezőben, majd inkább a fűbe ereszkedem.…

Anikó és Veres Cohárd (A Gyilkos tó legendája)…

  Villogó szemű szakállas fiatalember baktatott az úton, ahogy kikanyarodtam homokfutómmal a rendelő kapuján. Sohasem láttam errefelé, de valahogyan mégis ismerősnek tetszettek a vonásai. Nem sokat törtem ezen a fejem, hanem mellé érve megkérdeztem hová igyekszik hátizsákosan, hiszen itt közel-távol nincs kirándulóhely, se vendégfogadó, a…

Hagyj elmennem

Írta:Attila-benczi

Hagyj! Nem kell ölelésed

Kerestem lelkem békéjét

Hittem melletted meglelem.

Hittem a szerelem létezésében,

De te, vagy én

Rossz irányba indultunk.

Végső elkeseredésemben

Saját világomba zárkóztam.

Békémet ott sem lelem.

Te voltál az egyetlen

Kit ily közel engedtem.

Perzselő tűzgolyó van a mellemben

Mikor meghallom hangod:

Átölel, cirógat, felhők közé emel.

Véget kell vetnem!…

Atyánkfia első állomáshelye, ahol kedves tárgyait (magyar és történelem) próbálta megszerettetni a reá bízott nebulókkal, amolyan „se nem falu se nem város” település volt. Lévén azonban járási székhely is, jobbára az utóbbi szerepében tetszelgett. Egy városias helynek pedig - sok más egyéb mellett – étterem dukál, s nem is akármilyen, hiszen meg kellett felelnie a „megyétől” kiküldöttek s a „vidékről” feljövők mellett a helyi nobilitás kulináris igényeinek is. E hármas követelményt…