Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Alkoholista temetés
Vackor kutyámmal haladtunk lassacskán a szégyenükben ittmaradt, piszkos hóbuckák között, a sódert síró, bokatördelő, valaha járdának szánt képződményen, végig a temető téglafala mellett. Délutáni séta helyett választottuk ezt a romantikus útvonalat, mert abba az üzletbe vezet, ahol végkiárusítás van bútorokból, annak pedig lenne helye a családnál. Romantikus, vadregényes, mondja az ilyen kényelmetlenségekre a fényűzéshez, nyílegyenes vonalakhoz szokott nyugatnémet. Ámbár, válhat ez lassacskán az ő valóságukká is, hiszen már pár éve náluk is vannak (avagy csak mostanában láttatják?) hajléktalanok, hollott benne van az alkotmányukban: senki nem éhezhet és nem alhat az utcán.
Elhagytuk az első kaput, nagy gonddal kerülgetve a kirakodott élő és művirágokat, lámpácskákat, gyertyás csokrokat. Gyakran járok arrafelé, de csak ritkán látok vásárlót a bódék körül. Most is - mint mindig - arra gondoltam a távolból, hogy veszek egy csokorral, de aztán az egyik túlságosan halottnak való, a másik hamar hervad, a harmadik túl illatos, még elbódítana, a negyediknek semmi illata, a sokadik nem passzol egyik vázámba se. Megyek hát tovább "majd máskor" gondollattal, Vackor el nem tudja képzelni, hogy mit ácsorogtunk ott. Odaérérünk az alsó kapuhoz, ahol még több bódé, még több virág, még több koszorú van, egyik-egyik élővirágból. Fura kis csapat halad el előttünk. A haladásmódjukból látszik, hogy zavarban vannak, nem nagyon ismerik a járást, se a szokást, méregetik egymás virágszerzeményeit, próbálják csokorba szedni a szálakat. Midegyiké másfaja-féle, az olcsóbbikból. Amikor már jobbra nem tudják formálni, elindulnak kopottas, kissé rendezetlen, találomra felöltött ruháikban, körülöttük terjeng a tegnapi alkohol és a mai, bátorításul lenyelegetett aperitif vegyes szaga. Félszavaikból ki lehet venni, hogy a társaságuk egyik tagját temetik, szegényt. Mennek. Nyílvánvalóan elkéstek, mert a ravatalozó előtt már senki sem áll kint, csak a halottaskocsi. Tétován, de mennek.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Lengyel József Február 23, 2012, 11:53am
-
Köszönöm szepen,nagyon tetszik,tökéletesen tükröződik napjaink realitása,végkiárusítás,gyorsan hervadó virágok,stb.gratulálok!
-
Hozzászólt Stenczer Enikő Február 23, 2012, 11:51am
-
Hát kedves Mária, már rájöttem, hogy miért, mert miután megjegyzést írtam ide, megnéztem az adatlapodat és láttam a "Pécs" bejegyzést. Örülök, hogy a tehetségedből fakadó értékeket, én is magamévá tehetem. És ha nem haragszol érte, bejelöllek ismerősnek?!
-
Hozzászólt Bálint Mária Február 23, 2012, 11:38am
-
Kitaláltad? Hát te táltos vagy!
-
-
Mintha a pécsi temetőnél történt volna... Érdekes írás...
-
Hozzászólt Ozsváth Sándor Február 23, 2012, 6:37am
-
Szép írás - különösen a kontrasztok teszik érdekessé (meg a filmszerű láttatás)!
-
Hozzászólt Perczel Papp Ibolya Február 22, 2012, 7:33pm
-
Különös odafigyelés, és ahogy... Tetszik. Gratulálok!
-
Hozzászólt Halász Gizka Február 22, 2012, 6:39pm
-
...tétován a valóság és mámor közt.
Nagyon tetszik az írásod!
-
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Február 22, 2012, 5:09pm
-
A kis csoport állapota különös felhangot ad a gyászos eseménynek. Gyakran megtörténik, hogy egy villanásnyi látvány gondolatok özönét indítja el bennünk, és nehéz szabadulni tőle... Nagyon jó kis írás.
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Február 22, 2012, 9:10am
-
Érdekes momentumot rajzoltál meg nagyon találóan. Tetszik.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz