Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

 Bágyéá Joán szorosabban magára tekerte a subáját és közelebb húzodott a tűzhöz. Már érezni lehetett a tavasz lehelletét, de esténként még foga volt a levegőnek. Lupu, az öreg, fogatlan kutya ott hevert mellette, fáradtan sóhajtott álmában a hűséges jószág.  Bágyéá Joán időnként lassan megmozdult, egy-egy fenyőgallyat dobott a lángok közé, naptól és széltől kikérgesedett  bőrű arcán meglágyultak olyankor a vonások, bámulva a felcsapó szikrázó-illatos fénynyalábokat. Hirtelen megfeszült az öreg teste, a zajt hallva. Nem volt az igazi zaj, falusi ember észre sem vette volna, de a zord hegyekben felnőtt, széltől, vihartól edzett hegyi pásztor füle kiszűrte a többi közül. Lupu, szegény, már nem hallotta, süket volt az eszemadta, de gazdája megváltozott tartását azonnal észlelte. Felugrott, rekedt vakkantást hallatott. Lassan nyíltak szét a fenyőgallyak, a két apró kéz után az erdész léányka borzas feje kandikált ki a tüskék közül. Fekete varkocsai fenyőgyantától voltak ragacsosak, bogár szemeiben a tűz fénye riadalmat világított meg.

 -Jöjjön gyorsan, Bágyéá Joán, jajj, baj van, rettenetes baj! Édesanyámnak fájásai vannak, Édesapám a faluban van! Én nem tudom mit kell csináljak, én aztán nem!-  maszatos arcán fehér utat vágtak a legördülő könnycseppek.

 - Na, ne félj, fátá méá, ne félj kicsi Jolánka, sze nem rettenetes ez a dolog, nem elmenni készül, hanem világra jönni egy lélek! Az is fáj, az már biztos, de mégiscsak öröm ez. Érzi a hegy embere, hogy az Úristen itt is munkálkodik...

 Nekivágtak a rengetegnek, elindultak lefelé, az erdészlak felé. A léányka kezdett megnyugodni, már csacsogásra állt a szája:

 - Tudja Bágyéá Joán, erősen jó, hogy maga itt van nekünk, Édesapám mindig mondja, hogy maga jó ember, ha román, akkor is . Nem is értem én, miért kell azt is hajtogatnia, hogy maga román. Bágyéá Joán maguknak mijük van? Maguk mitől románok? Mert kivülről én semmit nem látok, ami magiknak lenne, s nekünk nem.

 Az öreg szája sarka felfele  görbült miközben komoly hangon válaszolt:

 - Nincsen nekünk semmink, kicsi Jolánka, ami nektek ne lenne. Emberek vagyunk mi is, akárcsak ti. Más a beszédünk, ennyi az egész.

- Más a beszédük?- tátotta el a száját a kisléány- Na, aztán , maga tréfás egy ember, Bágyéá Joán! Hásze mondaná már meg mitől lenne más? -tette csípőre a kezét, megállva- Értem én minden szavát!

 Zengett a vad rengeteg az öreg kacagásától. Rázta a vállait, és jóleső érzés lopakodott a szívébe, megmelengette azt...

 - Látod, fátá méá, látod- válaszolta elkomolyodva- Okos vagy te, sok városi embernél okosabb. Igazad van! Egy igaz beszéd van ezen a világon! Az emberi beszéd, a szeretet beszéde! Azzal megértjük mi egymást! No, kapkodd a lábad, mert anyádnak segítenünk kell!

 Sokszor csinált már ilyent az anyajuhoknál az öreg, tudta mi a dolga. A léányka is segített, vizet forralt, ügyeskedett, elővette a tiszta vászonlepedőt, okos kis szemeivel végig követte az egészet. Mikor a pici gyermek már megmosdatva,  a lepedőbe csavarva az anyja kebelén nyugodott, odament hozzá, és vékony hangján megszólalt:

 - Ugye te is érted a hegyi beszédet? Megmondjam milyen beszéd ez? Most tanultam meg! - diadalmasan vágta ki, mint aki büszke a tudására: Emberi beszéd, a szeretet beszéde!

 Bágyéá Joán sokat látott szemei megfényesedtek... Magában hálát rebegett az Úristennek amiért itt van közöttük...

Megtekintések: 955

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 26, 2012, 3:56pm

Köszönöm, kedves Emma. Meggyőződésem, hogy sokan gondolkodunk így :))

Hozzászólt László Emma Április 26, 2012, 3:51pm

Ha a vilagnak legalabb a fele a te lelkedhez/elmedhez hasonlitana,milyen mas is lenne a VILAGBEKE !

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 14, 2012, 10:07pm

Köszönöm Irénke! És neked is Lajos, a gratulációt!

Hozzászólt Borbély Irén Április 14, 2012, 8:16pm

Kedves kis történet.Tetszett :)

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 14, 2012, 7:59pm

Köszönöm, kedves Terézia

Hozzászólt Dr. Varga Terézia (vterezia) Április 14, 2012, 7:58pm

a hangulata egy kicsit hasonlít a funtineli boszorkányéhoz........

Hozzászólt Huszár Lajos Április 14, 2012, 7:42pm

668....gratulálok Tünde !  ...másodszor is !

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 14, 2012, 7:27pm

Hálás szívvel szeretném megköszönni mindenkinek aki elolvasta szerény írásomat. Számomra szinte hihetetlen, amit a számláló mutat...658 embertársam olvasta....köszönöm!

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 13, 2012, 11:30am

Köszönöm, hogy elolvastad , kedves Éva!

Hozzászólt SIMON EVA Április 13, 2012, 11:28am

Igazan szep es meghato, de ritkan fordul az ilyesmi elo, foleg manapsag.

Koszonom szepen az elmenyt, kedves Tunde.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek