"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Hogy rövid legyek és velős. Amióta az eszemet tudom mindig természet közeli környezetben éltem. Gyermek koromban a játszótereink mindig a rétek, erdők voltak. Nyáron pedig a Kis-Kükűlőre jártunk fürdeni meg horgászni, és nem volt olyan alkalom, hogy zsákmány nélkül érkeztünk volna haza a horgászatról, ha nem is méretes halak de mindig akadt valami a horogra. S minden évben eltöltöttünk egy jó pár napot egy Makfalva közeli kis településen Cséjén amely egy erdők övezte völgyben terül el és ennek okán itt az erdőjárás volt a mindennapi program, és itt található egy olyan igazi forrásvíz amelyhez hasonló finomat azóta sem ittam. Biztosan sokan nem hiszik majd el de aludtam én olyan házban amelytől alig pár méterre egy anyamedve aludt bocsaival, éjszaka ha megébredtem hallhattam a mocorgásukat.
Aztán eltelt az idő és mi felnőttünk és ezzel együtt elmaradtak a nyaralásaink is. De azért ugyan úgy szeretjük a természetet a bátyámmal mint régen. Most is minden nyáron többször is ki megyünk a rétekre, erdőkbe. Igaz ugyan, hogy most már igénybe vesszük hozzá egy nagyon átalakítót Barkasz kisbusz segítségét is de azért igyekezünk minél kevesebb kárt tenni a természetbe. A „Kükűlőre” is kijárunk még mindig többször is egy évben de most már elmondhatjuk, hogy több olyan alkalom is volt amikor zsákmány nélkül tértünk haza.
Mozgássérült lévén nyaranta több időt töltök el Makfalva központjában ahová könnyebben eltudok menni az elektromos tolókocsimmal mint ki a természetbe sajnálatomra. Ezért nem tudtam nem észre venni azt az évek óta tartó nagyipari méretű fa ki termelést ami környékünkön is folyik Erdély és Románia szerte. Különösen ősz felé mutatkozik ennek mértéke. Naponta tíznél is több nagy kamion hordja el az ötven évesnél is idősebb méretes ipari fákat, hogy a több száz köbméter tűzi fáról ne is beszéljek.
Ne értsenek félre és nem azokat a személyeket akarom „megróni” akiknek ez a munkájuk és egyáltalán nem személyesítem a dolgot hiszen tudom, hogy többségük azért végzi ezt a munkát mert ez a megélhetésének módja. Én inkább azt az ostoba emberi természetet és gondolkodás módot hibáztatom amely azt gondolja, hogy még ilyen agresszív beavatkozás után a minket körülvevő természet életének folyamába az év-év után mindig regnálódni tud és észrevétlenül tűnnek el az emberi meggondolatlanság okozta nyomok. Pedig ha nyitott szemmel és lélekkel járunk a természetben mindenűt megtalálhatjuk benne az emberi kéz okozta sebek nyomait. Erre próbálom nevelni azt a gyerekekből és tinédzserekből álló kis csoportot is amelyet sikerült magam köré gyűjteni az elmúlt évben. Szeretném ha ők is megtapasztalhatnák milyen jó természetben látni például egy szarvast vagy vad nyulat. Vagy horogra akasztani egy méretes halat a „Kükűlőben”. Mert megértem én, hogy kel a fa az iparnak vagy tüzelőnek de azt is tudom, hogy időt kéne adni az erdőknek a regenerálódásra vagy akár csemete ültetésekkel amint azt más országokban teszik.
Végszóként térjünk vissza egy mondat erejéig Cséjébe gyerekkorom boldog színhelyére. Talán egy hónapja voltak ott újra szüleim, egy családi jó barát temetésén. Miközben a tiszteletes az élőktől búcsúztatta a halottat, a környező hegyekben negálás nélkül zúgtak a motoros fűrészek…
Ifj: Kovács Árpád
Makfalva.
Szólj hozzá !
Sajnos szülővárosomban Debrecenben is ez történik évek óta és hiába ültetnek helyette többször annyi csemetét,annak árnyékát már a következő generáció élvezheti,nem beszélve arról,hogy hány fészek esik áldozatul ,vele együtt más élővilággal.
Igen. Amint látom szinte ugyan az a probléma mindenűt, ugyan arról a problémáról tudunk beszámolni mindannyian. Persze azt is tudjuk mindannyian, hogy szükség van fakitermelésre az ipar számára vagy éppen tüzelőnek. S teljesen igaza van tisztelt Bírta Dezső hogy ameddig az ön által is említet „tisztítást” nem végzik el a már kivágott területeken addig ha akarnánk sem tudnánk csemetéket ültetni. Egyébként azt sem értem miért csak a vastagabb fákat (ágakat) miért nem lehet összeszedni tüzelőnek, mert szerintem az volna a logikus mivel a vastagabb fát előbb amúgy is föl kell először darabolni. Ezzel szemben még ama bizonyos kisebbség tagjai is akik állítólag a lét minimum alatt élnek, ök. is csak a fa törzsét viszik haza például.
S említette, hogy Szovátán él, én meg Makfalván tehát mint ketten tudjuk, hogy mi a helyzet a Kis-kükűlővel. A szennyezésen kívül ami egyre nagyobb mértékű itt is, úgy ahogy ön is említette mérhetetlen mértékű a túl halászás is, és ez tilalom idejére is. Ahogy ön is írta egyetlen halőr sincs a környéken.
Sok mostani „horgász” azzal védekezik, hogy „régebb is folyt az akasztás vagy hálóval való halászat is”. Csakhogy egyrészt akkor volt után telepítés is ami már több tíz éve nem volt már a folyónkon, másrészt meg egy keveset sarkítva a dolgokat mostanság több a „horgász” mint a hal, a Kükűlőben. Legalább azt meg kéne érteniük az embereknek, hogy ívás idején hagyjuk békén a halakat, hadd tudjanak békén szaporodni, és így is el kell telnie jó pár évnek, hogy valamennyire felszaporodjon a meglévő hal álomány…
Hat sajnos de ez bizony mind igaz es ugy törtenik ahogyan leirta Arpad!! Szovatan is , ket ev alatt lataroltak a siklodi erdöt , amikor elmentem gombaszni 8-15 cm. vastag agak ott vannak hagyva szerteszejel, az egesz erdöbe! Es meg ezt meri allitani az erdesz , hogy ez a szükseges gazdalkodas?? Nem is lehetne ujra ültetni , meg ha mind akarnak is , amig ki nem pucoljak a sok törmeleket amit a felelötlen kitermelök otthagytak szerte szejel!!! Bizony a Kiskükülöben is a halalomany ugyanugy all! Nincs egy halör sem szovatatol Balavasarig horgaszhat aki csak akar! nem ellenörzi senki, hogy meretes halat fogtal-e vagy sem! , van engedelyes vagy nincs , többet fogtal-e a megengedettnel ! Az utanpotlassal sem törödik senki! Akasztnak ahogy csak tudnal Harmashorgokkal , ejszaka meg haloval! Akkor hogy legyen halalomany?? Sajnos , de ez az igazsag!!!
Mennyire igaz ez a gátlástalan fairtás, a nyáron én is tapasztaltam, de az a felháborító, hogy az erdész tudományosa alátámasztotta a szükségességét.
Régen én úgy tanultuk, hogy ha egy fát kivágsz, ültess a helyébe.
Manapság nem ez történik...az utolsó mondatra válaszolva: Itt M.o.-on ugyanez tapasztalható, hogy csak zúgnak a motoros fűrészek, óriási rombolást hagyva maguk után. A fa vastag részét elviszik, a többi marad szemétként, csúfítva ezzel az szépségét, tisztaságát.
Kedves Enikő szerencsére nem vagyok az a „szívre vevő” típus, és akkor sem magam miatt bántott a dolog hanem a gyerekeket sajnáltam, hogy miután dolgoztak még ezt a meggondolatlan megjegyzést is végig kellett hallgassák.
A pólókat én is azért szeretném mert így talán vonzóbb lenne a dolog a fiatalok számára és talán komolyabban vennének a felnőttek is mert eddig a legtöbben csak azt tudták rólunk hogy hetente egy pár fiatal meg gyerek összeszedte a szétszórt szemetet és ahogy egy hozzászólásból értesültem némelyek zsörtölődtek is ha nem értünk idejében el a környékükre. Ezt pozitívan értékelve azt jelenti, hogy számítanak ránk, negatívan meg hadd ne értékeljem ezt a dolgot.
Végre elkészült az elmúlt év pontos számadása és én ebből itt a két legfontosabb adatot ragadnám ki. Pontosan 21 nap jöttünk össze 2011-ben szemét szedés céljából. Ez összesítve KB 25 munkával eltöltött óra alkalmanként átlagban 7-8 gyerek és tinédzser, és így sikerült összegyűjtenünk 2795 liter vegyes hulladékot. Én azt hiszem, hogy ezzel az eredménnyel nem kell szégyenkeznünk.
Végül elnézést kérek amiért csak most reagálok az ön írására de ez a póló ügy elég sok időmet felveszi és sok megbeszélni valónk van a csapattal ezért ritkán jut időm és energiám írogatni. De még egyszer megköszönöm önnek és mindenki másnak a dicséretet és a biztatást és remélem, hogy egy tisztább és természetesebb „világban leszünk majd otthon”.
Árpi ne vedd a szívedre (ugye tegeződhetünk?) az epés megjegyzéseket, mert ezt tényleg nem érdemled meg! Kevés az olyan ember, akinek egy kicsit is szívügye a természet megóvása és hogy, ne csak a mának éljünk, hanem a következő generációkra is gondoljunk.
Tedd továbbra is kis lelkes csapatoddal a JÓT, és hátha akadnak mág jóérzésű emberek, akik osztoznak a Ti erőfeszítésetekben. A poló dolog is jó ötlet, a nagyobb nyilvánosság felé. Lehet, hogy egy ilyen "akciós" napotokról beszámolhatna egy megyei napilap is. Kitartást kívánok Nektek és példamutató tevékenységetek akár "ragályos" is lehet, de ha már nem dobják el olyan könnyen, lazán a szemetet a környezetetekben élők, akkor is van értelme.
Sok sikert további munkátokhoz!
Először is nagyon szépen köszönöm a dicséreteket a csapatom nevében is mindenkinek és önnek is kedves Tállai Enikő. S hadd ne keljen leírnom milyen szemét lerakatok vannak itt a környékünkön is. Egy szóval megfogalmazva siralmas látvány. Természetesen én sem szeretném ha meg maradnánk egyszerű hulladék gyűjtőknek (amelyekből mi is csak azokat gyűjtjük össze amik nem bomlanak le természetes körülmények között) és így is Kb 1300 liter szemetet „sikerül” össze gyűjtenünk az elmúlt év folyamán a heti egyszeri tevékenységeinkkel, és ezt csak a településünk bel területéről. Mind ezt néhány tinédzserrel és gyerekkel úgy, hogy az eszközök (gumikesztyűk és szúróbotok) kivételével amiket egy helyi vállalkozó biztosított számukra, semmi féle anyagi támogatást nem kaptunk senkitől és júliustól minden összejövetelünkre mindenki egy lejt hozott minden tag és azóta a szemetes zsákokat is mi vettük, és így is összegyűlt az év végére több mint 50 lej, az így gyűjtött egy lejekből. Odaadásukat látva elhatároztam, hogy mielőtt az idén újra indulnák (a kikelet eljövetelével) csapat pólókat készíttetek, hogy legyen egy kis formája is a csapatnak, de ezt persze már nem tudnánk saját zsebből finanszírozni ezért a településünk tehetősebb embereihez (vállalkozóihoz) fordultam akik támogattak akik nem utasították vissza kérésemet és így talán sikerül megvalósítanunk ezt a tervünket is, és ebből azt a következtetést vontam le, hogy talán még sem csinálom rosszul amit csinálok.
De van egy negatív élményem is amit sehogy sem tudok megemészteni. Egyik ilyen összejövetelünk után amikor a szokott helyre vittük az összegyűjtött szemetet az egyik csapat tag apjának tulajdonában lévő vendéglátó intézetbe (mi egyszerűen csak kocsmának szoktuk nevezni) tehát a tulajdonos megengedi, hogy ha hátsó udvaron rakjuk le az összegyűjtött szemetet és onnan elszálltja az ezt a munkát végző vállalat. Tehát miközben lepakoltuk az-az napi „termést” az egyik ott üllő vendég gúnyosan megjegyezte és megjegyzem nem is azok közül akik egyik napról a másikra élnek, hogy „Kellene fizess (mármint én) egy-egy fagyit ezeknek a gyermekeknek mert te vagy a főnök”. Őszintén szólva akkor egy percig köpni nyelni nem tudtam ez után a megjegyzés után szerencsémre az egyik „lányom” megadta a frappáns válasz erre a megjegyzésre. „Árpi nem a főnök. Itt mindenki önmagának a főnöke. Árpi csak a vezető”. Szívem én szerint minden alkalommal vennék nekik legalább egy jégkrémet vagy egy üdítőt mert a legőszintébben, úgy gondolom, hogy megérdemelnék, de sajnos ezt nem tudom megengedni magamnak a havi 290 lejes mozgássérült nyugdíjamból. De az felháborít, hogy aki anyagilag megtehetné, annak csak egy ilyen meg jegyzésre telik…
Én is a természetet szerető és tisztelő vagyok. Nagyon szeretek kint lenni a természet lágy ölén. A gyermekkorom hasonló volt az Árpiéhoz, amikor miénk - gyermekeké - volt az egész határ, és még csak a szüleink sem aggódtak értünk.
Sajnos, már jó ideje tapasztalhatjuk, hogy folyik a rablógazdálkodás az egész világon, a profit mindenekfelett és mindenáron való képződéséért...
Sajnos a rendszerváltás után kicsiny szülőfalum határában sétálva, szörnyülködve láthattam, hogy egyes emberek, vagy inkább lakók (nem emberek), szemétlerakónak használják néhol a falu határát, egy-egy patak-és erdőszélét. De nem ám felbomló szemetet,mert az valójában nem káros, hanem pl. műanyag- és üvegpalackokat, elhasznált háztartási berendezést stb... Ezt hozta a "változás szele", ami a sok hulladékot összehordta az addig érintetlen környezetünkbe.
Szerintem nagyon elkelne sok mozgalom a természetért, környezetért, akárcsak amit Árpi végez a fiatalabb generációval. De akár filmvetítés, vagy nívós szakelőadók meghallgatását is nagyon eltudnám képzelni ezekben a még nem teljesen tönkretett kis falvakban. Szóval minden korosztály számára fel kellene hívni a figyelmet, hogy milyen következményekkel járnak (bűn)tetteink, ha meggondolatlanul cselekszünk Isten gyönyörű teremtett világával, amit egy időre használatba kaptunk.
Fontos témában emelted föl szavad, tisztes szándékodhoz csatlakozom, s kívánom: embercsemetéid fejében sikerrel tápláld tovább a gondolatot.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz