Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Ezmiez?
Szegény Pista volt az utca bolondja. Vajon az hogy van, hogy amikor az ember lánya gyerekfejjel látta , pont olyan volt mint most? A ráncok talán közelebb érve látszanak, de az egész ember nem változott.
A hangja meg végképp nem: - Ezmiez? hihihi, ezmiez? -mutogatja a kezében szorongatott valamit. Mikor mit. Emlékszik, mikor kislány volt, egyszer bolond Pista egy apró madarat szorongatott a markában, mikor elétolta, hogy "ezmiez?", kinyitotta a tenyerét, és a madárka elrepült. Keserves képet vágott Pista, legörbült a szája, szeme sarkában könnycsepp csillogott: " ezmiez volt?" . Vajon hogy került a kezébe az eleven, látszólag egészséges madár?
Soha nem várt választ a kérdésére. Alighogy kiejtette a szavakat, azonnal ment is tovább. A bárgyú mosoly letörölhetetlen volt az arcáról. A lurkók állandó célpontja volt szegény. Iskolába menet, ha összetalálkoztak, kórusba kiálltották:
Ezmiez, Pista, ezmiez? Ilyenkor még szélesebben mosolygott, úgy érezte bajtársakra akadt. Egyszer aztán nagyon csúnyán megjárta a kölykökkel. Akkor is kiabáltak, hogy ezmiez, Pista, ezmiez?, s amint közelebb értek, hívogatni kezdték: Gyere Pista közelebb, nézd mit hoztunk neked, gyere no, ne félj! Kiváncsiságtól hajva, kissé oldalazva lépegetett a fiúk felé. -Na, nyújtsd a kezed, Pista- szólt a legnagyobb, a bandavezér.-Ezt csak neked adjuk, ez csak a tied. A bugyuta kinyújtotta a kezét, csillogó szemmel várta mit kap majd. Aztán magas hangon sikoltozva dobta el egy pillanat alatt a félig széttrancsírozott békát. Olyan gyorsan szaladt el, hogy szinte a lába sem érte a földet.
Sokáig nem kérdezte: ezmiez? Kerülte az embereket. A minap e sorok írója arra járt, a régi utcán bandukolt elmélázva, emlékezve. Bolond Pista hirtelen termett elé , megijedt. Vigyorogva nyújtotta feléje összeszorított markát: ezmiez?- kérdezte suttogva. - Nem tudom, Pista, mi ez? - Boldogan nyitotta ki a tenyerét. Egy apró, piros plüss-szív volt a markában...- Ezmiez?-kérdezte újra- Ez szeret, ez Pista szive, szeret. -válaszolta is meg a kérdését.
Vissza-vissza pislogva oldalazott el, suttogva mondogatva, mint egy mantrát: Pista szeret, Pista szeret...
Vajon ki adta neki a kis szivet? Vajon honnan volt a tudat benne, hogy a kis szív a szeretetet jelképezi...? Talán mindegy is. A kis jelkép hatására Pista újra emberek közelébe mer menni, kérdezgetve: ezmiez, ezmiez?
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Február 29, 2012, 9:28pm
-
Köszönöm, Erzsébet, nagyon jólesnek a szavaid. Azt gondolom, hogy Te is a megértő, szerető emberek közé tartozol :)
-
Hozzászólt gyuge erzsebet Február 29, 2012, 9:09pm
-
Tunde orulok,hogy az internet hasabjain megismertelek. Ahhoz ,hogy meglassuk a mellettunk levo nehezsegekkel kuzdo embertarsunkat szeretetre es megertesre van szukseg . Ezeket nalad is megtapasztaltam a joszivu emberek kozze sorolnalak.
-
-
Milyen megható, kedves Erzsébet...sok sok kitartást, szeretetet tanulhatnánk az ilyen emberektöl...köszönöm, hogy leírtad.
-
-
Nalunk is volt egy Bayer Arpad nevu ember felkegyelmunek tartottak. Insbrukban szuletett (Ausztria).Elvesztette a szuleit arvahazba kerult.A haborus idokben valaki kivaltotta munkara. Nem bantak vele valami jol igy megszokott Addig hanyta-vetette a sors,hogy Temesvar kornyekere kerult. Ezelott 45 eve amikor ferjhez mentem akkor figyeltem fel ra jobban. Bejaratos volt anyosomekhoz,mert nagyon szerette a ferjemet kicsi kora ota. Jozsefomnak szollitotta minden evben fel is koszontotte soha el nem felejtette.Amikor hozzank betert mindeg kapot egy tal meleg etelt.Kulonos ember volt sajat maga varta kezzel kis foltokbol ossze a ruhajat kabatjat,nadragjat. Ez egy felvett szokas lett hiaba adtunk neki rendeset.Mindenki bolondnak tartotta . Megis elmondhatom, hogy a Magyar Himnuszt minden Ujevkor elenekelte elejetol vegig kifogastalanul az osszes szakaszokat.Sajnos azt kell mondjam,hogy en nem tudom hany szakassza van. Amikor nagyon megoregedett es beteg lett a Tanacs intezkedett,hogy bevegyek az aggok hazaba de olyan nagyon szeretet itt a mi falunkba,hogy ketszer szokott el es gyalogolt 60km-ert csak,hogy koztunk legyen.Az Ur megsajnalta szenvedeset es magahoz szollitotta vegul.
-
-
Tunde nagy igazsagot mondtal mert, valoban a Pista-fele emberek a gyermek-lelkusegukkel kozelebb allnak Istenhez.
-
-
Isten gyermeke...mindannyian Isten gyermekei vagyunk, de azt hiszem, hogy a Pista-féle emberek, az örök gyermek-lelküségükkel kissé közelebb állnak Istenhez...
-
Hozzászólt László Emma Február 20, 2012, 12:37am
-
Ki adta a kezébe a kis szívet? Hát egy olyan kis szív, mint a Tied, amelyik felfigyelt erre az "Isten gyermeklre"
-
-
"érzelmekkel vagyok egy hangon...mint útjelzö táblák...." szívesen olvasnám az olvasóm gondolatait , Aurélia. Ezért meg is köszönöm mindenkinek aki olvasta írásom. Hála tölti el a szívem.
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Február 19, 2012, 2:28pm
-
Emese,köszönöm...igen ott vannak a szép történetek is de én inkább az érzelmekkel vagyok egy hangon...az írás maradjon Nektek!... írjatok csak!...majd mi mint az útjelző táblák,megmondjuk,hogy jófelé mentek,irtok-e???...ugye az útjelző tábla is csak megmutatja merre kell menni,arra nem megy soha...na ilyen az olvasó...ha írunk Neked...megtaláltad az irányt...akkor ugyebár csak keress bennünket...ott és amerre vagyunk...mint a tábla...
-
-
Kedves Aurélia! Azt érzem, hogy a te lelkedben is ott vannak a szép történetek...Csodás érzelmeket villogtatsz meg elöttünk...köszönöm
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz