"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Kering az atyafi az utazási vásáron. Így, tavasszal, kedves időtöltése ez, tervezni a nyarat, gusztálni a kínálatot, összevetni a tavalyival, mérlegelni, szóba elegyedni ismerősökkel...
Nagyon rég kezdte a külföldjárást, kényszerűségből, még gyermekkorában: nyaranta pár hetet Erdélyben tölthetett a nagyszülőknél. Később, már diákként a Felvidéket járta, s '75-ben eljutott végre a Lajtán túlra is, ötvendolláros utazási keretét huszonöt napra szépen elosztva, Ausztrián át egészen Rómáig, s láthatta mindazt, amiről addig csak könyvekben olvasott. Többnyire egyedül utazott, majd már "szervezetten". Utóbb Hellász kék ege alá vágyott, s nemrég végre ez is megadatott!
Már harmadsor múlatta az időt ugyanott, egy kedves kis halászfaluban, szemben az Athosszal, élvezve a mediterrán táj derűjét, nyugalmát. A tengerparti estében hol egy olasz társaság bel cantója szólt, hol meg osztrák nyugdíjasok Lehár-dala szállt, s a sétányon, éppen napnyugtakor, mindig megjelent egy skót úr, kockás szoknyában - elébb akkurátusan összeszerelte dudáját, majd néhány szép dallal örvendeztette meg az alkalmi publikumot. És akkor... megjöttek a mieink! Egy autóbusznyi középkorú, jól öltözött, láthatóan összeszokott társaság. Már első este letették a garast. Felhajtva az otthonról hozott aranytartalékot rázendítettek, amolyan kocsmai mesterdalnokok stílusban, ki tudja jobban túlordítani a másikat, azonnal elfojtva így minden egyéb hangbéli megnyilvánulást. Ahol a magyar dal lecsapott, megszűnt az élet: az olaszok visszavonultak teraszaikról, a skót úr zavarában továbbsétált, sógorék - reménytelennek látva a helyzetet - inkább táncolni mentek. Második este már tematikus műsorral állt elő a sakálvokál: Mint a mókus fenn a fánt meg az amúri partizánok dalát énekelték, végül egymást túlüvöltve szólt a bunkócska, teli tüdővel, a végén hosszan kitartva: "segíííííts most!" Dagadt ám a büszkeségtől minden magyar kebel...
Kering atyánkfia az utazási nagyvásárban, kerülve a szokott iroda standját, s úgy határoz, idén inkább észak felé tájékozódik. Wittenberg és Heidelberg - már csak egykori stúdiumai miatt is - éppen kedve szerinti lenne, mikor megáll mellette pár tavalyi ismerős: Németbe, Németbe?
Irány Erdély, sóhajt atyánkfia, kezdjük az egészet elölről!
A képek a szerző felvételei (Fent: Görög tengerpart, lent: Királyhágó)
Szólj hozzá !
Itt ahol én élek,nyaranta minden rendű-rangú,nemzetiségű ember megfordul.Hallottam osztrákokat,olaszokat,franciákat,valódi angolokat stb.mulatni -na meg oroszokat is.látom őket enni,inni,aludni,viselkedni vagy nem viselkedni.Tapasztalom a gyermekeik szokásait.
Lehet,hogy az én nagy patriotizmusom teszi de én soha semmiben nem látom őket különbnek mint magunkat.A jódlizás,az olaszok hangoskodása-nem zavaró és nem idegen nekem.Úgy és olyannak fogadom el őket amilyenek.Tudok olyan esetről amikor gyermekeinket a nagy angol fővárosban ékes angol szóval nagyon nagyon megdicsérték udvarias,jó magaviseletükért.Én szeretem a ..mint a mókus fenn a fán-t a bunkócskát is mert hozzá tartozik az életünkhöz.Ezek is és azok is mi vagyunk mi voltunk.Hogy harsányak vagyunk és dagadunk a büszkeségtől???-hát Istenem -ilyenek vagyunk.
Nagyon jó! És nagyon szomorú is, mert igaz és ismerős. Anno török barátainknál az oroszok vodkával átitatott, fülsértő duhajkodása, primitív „erőfitogratása” hessegette el a tenger- és medencepartról a kissé kulturáltabb pihenésre vágyókat. Németországban fegyelmezetten várt mindenki a helyi buszra való feljutásra, kivéve egy gyanúsan fekete jószágot s vélhetően barátnőjét, akik hangos román szavakkal biztatták egymást könyökük hatékonyabbb hasznosítására. Hozzájuk szeretnénk felzárkózni? Remélhetőleg egyedi esetről olvashattunk. Azonban ezt tömör, szellemes és mindent elmondó formában tehettük. Köszönöm.
Egyetértek! A mai gyermekes családok nagy része már a szocializmusban "szocializálódott", a nagyszülők jelentős része szintén - hozzájuk aligha lehetne fordulni. De az iskola - egy jól átgondolt s jól szervezett oktatási- nevelési programmal - sokat tehet, valahogy úgy, mint a 20-as, 30-as években! Ehhez persze kormányzati szándék és végrehajtó akarat kellene, mint Klebelsberg idejében...
Az írásod tartalmáért gratulálok, az élmény ismerős.
Barátsággal,
egy "Hellász kék ege" alatt élő, erdélyi származású atyafi
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz