Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Nehezen REALizált álom
Izgalmas hétvégénk volt. Anyával és a húgommal kalandtúrára indultunk egy „szupermarketbe”.
Elfogadható feltételek mellett lehet Karácsony előtt részletre laptopot venni. Megkerestük az illetékes hölgyet, és míg ő a papírmunkát végezte, megkért, hogy válasszuk ki, melyik modellt szeretnénk. Olyat választottunk, amellyel gyorsan lehet dolgozni, megfelelő a teljesítménye, ráadásul ajándék táska és router is jár hozzá. Ezt onnan tudtuk, hogy hatalmas reklámplakáton írta, akkora betűkkel, hogy egy repülőről is el lehetett volna olvasni, szemüveg nélkül!
Szombati kalandunk itt véget is ért, egy nap gondolkodási időt kért a Bankár Bácsi, hogy hitelezzen-e nekünk hatvan hónapra (persze „szolid” kamattal).
Vasárnap értesítettek arról, hogy jóváhagyták hitelkérelmünket és mehetünk az áruért. Boldogan odamentünk, ám ekkor kezdődött a lelki vadvizi evezés.
Az elektronikai osztályon percek alatt megkaptuk az áhított laptopot, az ajándékokkal együtt. Tartozom megjegyezni, hogy mind az osztályon dolgozó szakember, mind a hitelügyintéző hölgy maradéktalanul udvaris, kedves és pontos volt.
Ezután mehettünk a garancialevelet elintézni. A probléma az, hogy ehhez ki kellett jönni az előtérbe, azaz át kellett lépni a Brandenburgi kapun. A SWAT-os néni (biztonsági őr), kelet-német kollégái emlékéhez méltón, szigorú arccal vizsgálta át papírjainkat és zsákmányunkat. Minden előzetes figyelmeztetés nélkül ránkvakkantott: „Kifizették a táskát?” Mi riadtan közöltük, hogy jóhiszeműen elhoztuk, amit a kezünkbe adtak. Intett, hogy kövessük őt vissza az osztályra, a rabolt holmival együtt. Megmutattuk neki a kiállított laptopot, mellette a hatalmas plakáttal. Elvágtatott a plakátig, ott hirtelen fékezett, majd vigyázba vágta magát. Diszkréten félrefordítottuk arcunkat, hogy ne legyünk tanúi pirulásának. Mi pirultunk a gondolattól, hogy szegénykének milyen kínos lesz a bocsánatkérés. Ebben azonban tévedtünk. Katonás hátraarc után újra sebességbe tette magát, és alig bírtuk utólérni a kijáratnál. Továbbra is úgy nézett ránk, mint smasszer a zsebtolvajra, szabadkozásról szó sem volt. Még mi éreztük magunkat kényelmetlenül szemrehányó tekintetének tüzében.
Átmenekültünk a garancia-osztályra. Ott már meg sem lepődtünk, amikor az ott dolgozó úriember néhány technikai jellegű kérdésünkre őszintén közölte, hogy fogalma sincs az áru használatáról.
Ezek után nem volt egyéb dolgunk, mint viharos gyorsasággal megkeresni a kijáratot. Kellemetlen érzésünk elnyomta az új laptop miatt érzett örömünket, mert ha már meggyanúsítottak minket azzal, hogy elhoztuk azt is ami nem járt volna, legalább enyhítették volna egy rövid bocsánatkéréssel.
Levontuk tehát a szomorú következtetést: bár az akol multinacionális, a birkákat helyben toborozzák hozzá...
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Cseh Tamás Június 2, 2011, 9:02am
-
Tetszett az írás,köszi.Már az elején felkaptam a fejem,hogy miért ott kell ilyen jellegű árut venni (én már tudtam,hogy ilyesmit szakboltban kell,érdemes venni,ahol a szakmai hozzáértés és a vevővel való foglalkozás színtje jóval fölötte van a multiékéhoz képest),mert az ottani dolgozóknak halvány lila sejtelmük sincs az árúról,ez a cikk végén ki is derült.
Jó írás,csak így tovább (de nem a ) Lenini úton.
-
Hozzászólt Tállai Enikő Május 25, 2011, 10:41am
-
Nekem legjobban a levont következtetés tetszett: "bár az akol multinacionális, a birkákat helyben toborozzák hozzá..." :)))))
-
Hozzászólt Benczi Boglárka Május 23, 2011, 9:28pm
-
Nagyon köszönöm! Kicsi tüske ez, visszavágás, mert belénk millió tüskét szúrtak. Kár, hogy az illetékes nem olvassa:))
-
Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 23, 2011, 9:17pm
-
"profizmus nélküli nagyzolás" ...értettem a kereskedőkre
-
-
Én nagyon örvendek annak, hogy ez le van ide írva. Része a jelen időknek a profizmus nélküli nagyzolás, így mindenfelé,úton útfélen belebotlunk olyan tapasztalatokba melyek kissé kesernyés ízeket cseppentenek ízlelőbimbóinkra .... és ez olykor kényelmetlenségig fokozódik főleg ha előbb egyes cselekedetekre szívvel lélekkel felkészültünk volt.Nekem is volt hasonló tapasztalatom. Olyan írás melyhez gratulálni szeretnék.
-
-
Kedves Zoltán!
Köszönöm a hozzászólást, és örülök, hogy tetszett! :)
-
Hozzászólt Ősz P.Zoltán Május 23, 2011, 8:06pm
-
...és akad is belőlük bőven.Komor korunk fanyar derűje,realisztikus,életszerű látásmóddal körítve,megírva. Gratulálok az írásaidhoz!
-
-
Köszönöm Anya!
Igen, így volt, de jó erre emlékezni, humoros-bár akkor kissé idegesek voltunk :)) Na de megérte, most a "lopott" holmiról írtál nekem hozzászólást :)))
-
Hozzászólt Nagy Mária-Edit Május 23, 2011, 5:37pm
-
Ez szóról szóra így volt! Ma már csak nevetünk az egészen és fizetjük a részleteket:) Sok otrombaságon csak némi humorral lehet túljutni. És ha így van megírva egy történet, az olvasók is velünk nevetnek.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz