"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Nem változik semmi? Telik, múlik az idő, időnként megjelenik egy cikk, írás, arról, hogy Marosvásárhelyen semmibe veszik az anyanyelvünkhöz való jogunkat, de tulajdonképpen ennyi történik. Fel-fel lángol egy-két ügy körül némi indulat, de hamar el is hamvad. Tudatosan használom a magyar nyelvet, azaz az anyanyelvemet, mindenhol. Vásárláskor, ügyintézéskor, taxirendeléskor, szolgáltatás igénybevételekor. El kell mondanom, nagyon fárasztó. Mikor rád néznek, mint a véres ingre, mikor fölényesen rád szólnak, vagy rád ripakodnak, hogy beszélj románul, mikor kiutasítanak az üzletből, hogy ha nem tetszik tovább lehet állni, mikor az arcodba vágják, hogy nem kötelesek magyarul beszélni…hát, mit ne mondjak, megalázó.
Ritkán, de akad ellenpélda is. Van olyan is, amikor egy üzletben azt mondja az eladó, hogy mindent megért, mondjam nyugodtan magyarul, de rossz a kiejtése, inkább románul válaszol. Vagy azt mondja: “spuneti linistita doamna, ne intelegem cumva” (mondja nyugodtan, hölgyem, valahogy megértjük egymást). Ezek nem bántóak. Legalább a jóindulat megvan bennük… Az is lehet, hogy csak jó üzletemberek, akik belátják, hogy a magyarok pénze is pénz… Azt érzem, hogy annyi az ellenséges hozzáállás, hogy az ember elkeseredik, vagy dühös lesz, de mindenképpen rossz érzéseket keltenek benne. Miért olyan nehéz megérteni egy olyan városban, ahol a lakosság fele magyar anyanyelvű, ott bizony jogaik vannak, pont olyan jogaik, mint a román embereknek, és ebből a szempontból teljesen mindegy melyik országban található ez a város! Nekem a szülővárosomban, ahol magyarul jártam az iskolát, ahol magamba ittam a magyar irodalmat, ahol a magyar őseink építettek értékes épületeket, ahol nem is olyan régen alig lehetett román szót hallani, ne mondja senki, hogy beszéljek románul, mert Romániában vagyok!
Beszélem a román nyelvet, természetesen. De ettől még jogomban áll igényt tartani arra, hogy magyarul szóljanak hozzám. Jogomban áll, hogy az utca nevét, ahol lakom, magyarul is olvashassam. Hogy a kórházban biztosan megértsem az orvos milyen tanácsokat ad. És még sorolhatnám. Azt gondolom, éppen ideje lenne a sarkunkra állni, és kikövetelni a jogainkat! Mert önként és dalolva senki nem fogja felajánlani nekünk. Elvégre Romániában vagyunk, tetszik vagy sem… A választott képviselőink vegyék a fáradtságot, és tegyék a dolgukat! Határozottan, nem megalkuvó módon! És mi, hétköznapi emberek is, tegyük meg amit megtehetünk, azaz: használjuk bátran az anyanyelvünket, és követeljük , hogy magyarul szolgáljanak ki. Ha nem teszik, valóban nem kell ott vásárolni. Akármennyire fárasztó is, tegyük meg nap mint nap! Csak így érhetünk el eredményt. Ha nem tesszük, akkor ne zúgolódjunk az internetes fórumokon!
Ébredjünk végre fel, marosvásárhelyiek! Nem könnyű kibújni a kényelmesebb megoldás alól, de megéri!
Szólj hozzá !
Eszembe jut egy, haborus idoket idezo,`94-95 -ben hallott megallapitas : " 1 magyar - nabob , 2 magyar - harom politikai part , 3 magyar - olyan nincs,mert a harmadik mas nemzetisegu ..." / valahogy ma is a szethuzas a jellemzo magyar magatartas !
S resztvettem Vasarhelyen egy olyan reformatus temetesen is, amelyen egyidejuleg megjelent a gyaszolok soraban mindket ismert politikus, a leheto legtavolabb allva egymastol ...
Igaza van kedves Tünde....csak elhatározás kérdése...és akkor,Vásárhelyen is, mint nálunk Szeredában, mindenki beszél magyarul....Mi pedig látva a másnyelvűek igyekezetét,természetesen...önként szólunk hozzájuk az ők nyelvükön...o))
Tökéletesen egyetértek Bencze Matilddal: fásultság, vagy talán az a szándék, hogy "észre se vegyék, hogy más vagyok, simuljak bele a környezetbe". Ez egyenes út a beolvadáshoz.
Nagyon örülök , hogy szóvá teszi valaki ezt az áldatlan állapotot. Marosvásárhelyen születtem, már húsz éve élek Magyarországon de rendszeresen járok haza. Lépten-nyomon - vásárlás, ügyintézés során - szembekerülök azzal, hogy nem értik vagy nem akarják érteni amit mondok és rám szólnak beszéljek románul. Ezt megalázónak és felháborítónak tartom. Sajnos megfigyelhettem többen fásultságból vagy érdektelenségből nem is próbálkoznak, hogy használják az anyanyelvüket hasonló helyzetekben. Köszönöm a cikket.
Egyetértek,jó a cikk ,Köszönöm ,hogy olvashattam !!!
Azt beszelik, hogy a magyar-roman hatar tuloldalan az uzletekben az elarusitok megtanultak romanul, hogy zokkenomentes legyen a Romania-i vasarlok kiszolgalasa. Ez szerintem normalis. Nalunk a tobbseg sokfele, uton/ utfelen tapasztalhato modon igyekszik tudtunkra adni, hogy mi kevesebben vagyunk. Kicsinyes hozzaallas. Egy be nem vallott felelem/bizonytalansag persze a tobbseg reszerol. Mit lehet tenni peldaul Marosvasarhelyen az uzletekben? Ha beszelnek magyarul is, vasarolunk, ha nem, nem. Egyszeru.
Igazából most csak fantáziálgatok folytatásomként: Ugyan abba a (nemzetiségileg diszkrimináló boltba) be kellene mennie egy angolul, vagy más nyelvet jól beszélő magyar anyanyelvű honfitársunknak és felvételt készíteni, hogy hogyan is viszonyulnak vele akkor, és hogyan amikor megszólal magyarul is! S ezt adni oda a képviselőknek, hogy tessék, itt a tárgyi bizonyíték a valós helyzetről. Nem papíron kel demokratát játszani, hanem akkor hogy is van ez Európa ezen területén??? S persze akkor eldől, hogy az a képviselő is milyen "tökös legény" !!!! No, de nem fantáziálok tovább, mert talán egészségtelen....
Biztos vagyok benne hogy ez is egy nagyonjo irany, mert az uzletnek erdeke hogy minel tobben ohozza menjanek. Jobb helyeken '"MINDIG A VEVONEK VAN IGAZA" jelszo uralkodik akarmilyen nezetelteresnel.
Gratulalok az irashoz.
Nagyon jó írás, elismerésem! Valóban fel kell ébredni, s élni kell az anyanyelv használat jogával. Bárhol ... és mindenütt. A kétnyelvű cégtáblákat legalább a magyar nemzetiségű vállalkozóknak feltétlenül ki kellene tenni. De sajnos, kevesen vannak, akik szívügyüknek tekintek az anyanyelv használatát, ápolását... Marosvásárhely főterén például alig találkozunk kétnyelvű (román-magyar) cégtáblával. Inkább angol nevet választanak a tulajdonosok, de akkor sem adnak a kocsmának, étteremnek, vegyesboltnak stb. magyar elnevezést. És ez nagyon fáj! De sajnos csak kevesünknek...
Tökéletesen egyetértek, nagyon örülök a cikkednek. A napokban fontolgattam, hogy valahol hangot kell adni a tieddel azonos véleményemnek. Én ugyan Marosvásárhely "vonzáskörében" élek, nem a városban, de dolgaimat Marosvásárhelyen intézem, ott vásárolok stb Kolozsvárt voltam a Kolozsvári Magyar Napok néhány rendezvényén, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kb 18-20 %-nyi kolozsvári magyarság - szervezettebb? jobbak a város magyar és román vezetői? - jobban él a jogaival, és büszkén viseli a magyarságát.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz