Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Nekem a szülővárosomban ne mondjátok…!
Nem változik semmi? Telik, múlik az idő, időnként megjelenik egy cikk, írás, arról, hogy Marosvásárhelyen semmibe veszik az anyanyelvünkhöz való jogunkat, de tulajdonképpen ennyi történik. Fel-fel lángol egy-két ügy körül némi indulat, de hamar el is hamvad. Tudatosan használom a magyar nyelvet, azaz az anyanyelvemet, mindenhol. Vásárláskor, ügyintézéskor, taxirendeléskor, szolgáltatás igénybevételekor. El kell mondanom, nagyon fárasztó. Mikor rád néznek, mint a véres ingre, mikor fölényesen rád szólnak, vagy rád ripakodnak, hogy beszélj románul, mikor kiutasítanak az üzletből, hogy ha nem tetszik tovább lehet állni, mikor az arcodba vágják, hogy nem kötelesek magyarul beszélni…hát, mit ne mondjak, megalázó.
Ritkán, de akad ellenpélda is. Van olyan is, amikor egy üzletben azt mondja az eladó, hogy mindent megért, mondjam nyugodtan magyarul, de rossz a kiejtése, inkább románul válaszol. Vagy azt mondja: “spuneti linistita doamna, ne intelegem cumva” (mondja nyugodtan, hölgyem, valahogy megértjük egymást). Ezek nem bántóak. Legalább a jóindulat megvan bennük… Az is lehet, hogy csak jó üzletemberek, akik belátják, hogy a magyarok pénze is pénz… Azt érzem, hogy annyi az ellenséges hozzáállás, hogy az ember elkeseredik, vagy dühös lesz, de mindenképpen rossz érzéseket keltenek benne. Miért olyan nehéz megérteni egy olyan városban, ahol a lakosság fele magyar anyanyelvű, ott bizony jogaik vannak, pont olyan jogaik, mint a román embereknek, és ebből a szempontból teljesen mindegy melyik országban található ez a város! Nekem a szülővárosomban, ahol magyarul jártam az iskolát, ahol magamba ittam a magyar irodalmat, ahol a magyar őseink építettek értékes épületeket, ahol nem is olyan régen alig lehetett román szót hallani, ne mondja senki, hogy beszéljek románul, mert Romániában vagyok!
Beszélem a román nyelvet, természetesen. De ettől még jogomban áll igényt tartani arra, hogy magyarul szóljanak hozzám. Jogomban áll, hogy az utca nevét, ahol lakom, magyarul is olvashassam. Hogy a kórházban biztosan megértsem az orvos milyen tanácsokat ad. És még sorolhatnám. Azt gondolom, éppen ideje lenne a sarkunkra állni, és kikövetelni a jogainkat! Mert önként és dalolva senki nem fogja felajánlani nekünk. Elvégre Romániában vagyunk, tetszik vagy sem… A választott képviselőink vegyék a fáradtságot, és tegyék a dolgukat! Határozottan, nem megalkuvó módon! És mi, hétköznapi emberek is, tegyük meg amit megtehetünk, azaz: használjuk bátran az anyanyelvünket, és követeljük , hogy magyarul szolgáljanak ki. Ha nem teszik, valóban nem kell ott vásárolni. Akármennyire fárasztó is, tegyük meg nap mint nap! Csak így érhetünk el eredményt. Ha nem tesszük, akkor ne zúgolódjunk az internetes fórumokon!
Ébredjünk végre fel, marosvásárhelyiek! Nem könnyű kibújni a kényelmesebb megoldás alól, de megéri!
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Szendrei Mikó Zoltán Szeptember 18, 2013, 1:45pm
-
Szomorúan s dühösen olvastam ezt a sajgó valóságot. Valójában, nem is az uralkodó hatalom aljassága miatt szorul már ökölbe a kezem, hanem a képmutató törvényhozók és a még képmutatóbb Európa miatt. Mert ott, ahol természetesnek veszik egy országhatáron belül, hogy több nyelven is beszélnek nyugodtan a jogaikat természetes módon gyakorolva a lakosság és "osszák agyba-főbe" az igazi demokrata /már bocsánat a szóért/ maszlagokat, s közben meg van egy csinált (rabolt) területű világ keletebbre, no az már "nem a mi világunk" szlogennel rántanak a vállukon egyet és élik tovább a hazug életüket. No, ezért vagyok én már jobban dühös. Nem is beszélve róla, hogy ha idejön egy akár angol, német, francia, stb stb. akárki, azok elvárják, hogy én tanuljam meg az ő nyelvüket (közben az életemben talán nem is jutok át soha a határvonalon) Ezzel annyira nem is volna baj, mert "ahány nyelvet beszélünk, talán annyi féle emberek is lehetünk" mert ott ahol ez a gondolat emberi módon él, ott nem is viselkednek úgy ahogyan az a fenti irományban olvasható. Csak azt tudom mondani, hogy rengeteg erőt kívánok a butaság és gonoszság elviseléséhez! Jelen helyzetben elsősorban a politikusokat teszem felelőssé, mert rajtuk áll, hogy mikor lesz végre európai ország és demokratikus össz európai nép által lakott, a román fennhatóságú terület!
-
Hozzászólt Dr. Csuták János Szeptember 18, 2013, 1:40pm
-
Kedves Amanda Csoregh! Igaz, hogy a vers nem most íródott, de most vétetett elő és tétetett fel Deák János által mintegy dörgedelemként a külhoni magyaroknak.
De ki itt a külfüldi? Az a marosvásárhelyi, aki ott született, ott kapta szép magyar anyanyelvét, és aki büszke arra, hogy vásárhelyi (vagy kolozsvári, vagy kassai, vagy szabadkai ... stb., sajnos sorolhatnám, szinte vég nélkül). Ő honi, és a honjában küzd jogaiért, védi azt, ami az övé - és általa a mienk is: a szép közös anyanyelv. Ha valamilyen irányból nézve ez most mégis külhonnak, külföldnek látszik, nos, nem ők választották le az anyaországról magukat, ítélet (megítélés, elítélés, stb.) tehát nem jár nekik. Sőt! Legyünk büszkék rájuk, hogy teszik az egyetlent, amit tehetnek, és (minimum) szurkoljunk nekik kitartásukért.
A honban (Magyarország) úgy is mindent, még az árleszállítást is csak angol(oid) nyelven hírdetnek, a pincér a Váci utcában németül kérdez, és meglepődik a magyar válaszon.
Bocsánat, hogy hosszúra sikerült az a mondandóm, amiehez igazából még csak most sorakoznak a gondolatok, amiket írhatnék.
-
Hozzászólt Dr Schneider Izabella. Szeptember 18, 2013, 1:11pm
-
Jó ez a cikk, Tünde, el is mentem magamnak, és köszönet érte. Szeretettel Isa Schneider
-
Hozzászólt Városi Mária Melinda Szeptember 18, 2013, 11:38am
-
Kedves Tünde!
Örvendek, hogy nem vagyok egyedül ezzel a hozzáállással, gondolok arra, hogy MINDENHOL először magyarul szólalok meg. Nekem nincs olyan elvárásom, hogy változtassanak, mert a magyarok pénze is pénz. Én nem akarom erőszakkal odaadni a pénzemet, olyanoknak akik ÉRDEKBŐL mézes-mázoskodnak velem és a fajtámmal. Én bízom abban, hogy kialakul IDŐVEL egy egészséges hozzáállás mindkét részről és mi is jobban meg leszünk becsülve. Persze csak, ha nem hagyjuk magunkat.
-
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Szeptember 18, 2013, 10:39am
-
Ha elkerüljük azokat a boltokat, szolgáltatókat, ahol megszólítják a magyarul beszélőket, előbb-utóbb rájönnek, hogy ők kell változtassanak a magatartásukon. Elvégre a "a magyarok pénze is pénz"!
-
Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Szeptember 18, 2013, 10:39am
-
Annamária! Nekünk, Marosvásárhelyieknek szól... Jómagam is itt élek.
-
Hozzászólt Deák János Szeptember 18, 2013, 10:37am
-
A KÜLFÖLD MAGYARJAIHOZ
Ti fekélyek a hazának testén,
Mit mondjak felőletek?
Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,
Égetném rosz véretek.
Nem vagyok tűz, nincs emésztő lángom;
De van éles hangu szóm,
Mely reátok átkait kiáltja,
Átkait irtóztatón.
Annyi kincse van hát e hazának,
Hogy nem is fér benne meg?
Hiszen e hon, e boldogtalan hon
Oly szegény és oly beteg.
És ti rablók! amit orvosságra
Izzad kínnal e haza:
Elhordjátok idegen bálványtok,
A külföld oltárira.
E hazán, mely porban esd kenyérért.
Nem esik meg szívetek;
Míg ő vért sír, poharaitokba
Kinn ti a bort töltitek.
És csak akkor tértek vissza, már ha
Koldusbot van nálatok:
Kit koldussá tettetek, hogy tőle
Ismét koldulhassatok.
Amiként ti e szegény hazából
Magatok száműzitek:
Vesse úgy ki csontotokat a sír
S a mennyország lelketek!
Pest, 1844. november
-
Hozzászólt Gyorgy (Kis) Annamaria Szeptember 18, 2013, 10:30am
-
Ébredjünk végre fel, marosvásárhelyiek!
ez kinek szól? nekünk akik ugy döntöttünk hogy itt maradunk és itt neveljük fel a gyermekeinket? mert mi minden nap szembesülünk a fent leirtakkal, de azzal is hogy lassan kizárnak minket mindenhonnan, munkahelyet már nem kapunk csak a magán szférában, "chinezu" és "boschetaru" szavakkal emlitik a magyar gyerekeket az utcában (azt gondolván hogy igy nem értik hogy róluk beszélnek), az üzletben a magyarul beszélő gyereket félre lökik, mert ugymond nem értik hogy mit akar, az ovodában román dadust tesznek a magyar csoportba, a kis gyerekek meg nem értik hogy mit mind kiabál nekik, és sorolhatnám hosszasan,
DE most éppen annak örvendek hogy sikerült kiharcolni a Dr. Bernády György iskola nevet, és azt hogy kétnyelvű legyen az iskola év megnyitója...
-
-
" A választott képviselôink" a megyei tanácsoknál pl. nem használják az anyanyelvüket annak ellenére sem, hogy törvényesen joguk lenne hozzá.
Mert, hogy így praktikusabb, mondják ôk.
Sajnos ezek nem valók oda ahova a választók jóhiszemûen odaválasztották.
Ezt az arroganciát amit meg mernek tenni velünk szemben az égbekiáltó , szégyentelen "haza-, nemzetárulás" !
-
Hozzászólt Beke Ernő Szeptember 18, 2013, 10:21am
-
Tökéletesen így igaz. Ha valahol fáj, és nem mondjuk ki, akkor senki se tudja, hogy mi a fájdalmunk, és nem tud segíteni - ha akar. A mi fájdalmunk is ilyen, de több fokkal erősebb, hisz sokszor elmondtuk de süket fülekre talált, vagy éppen nem halották meg. Tehát nem mondani, hanem kiabálni, követelni kell! Sajnos ez a mai világ. Ha szerény vagy, megértő, elnéző akkor lehengerelnek és annyi. Azért az Isten nem bottal ver, mert a háttérbe készülödik a fekete sereg, amely ha kineveli vezetőit, értelmiségit akkor már a hivatalos nyelv is másképpen fog hangzani. Igaz ehez idő kell, de ami késik nem mullik el! Én már nem érem meg, hogy ugyan azzala pénzel fizessék ki a mai hőbörgőket, mint amivel most minket fizetnek... Gratulálok a cikhez és lehet tovább fojtatni, mert van még amit meg írni ezen a téren jó bőven.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz