Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Székely Himnusz - egybeírva, kisbetűvel
Hibáztam, fekete pont és (ön)megrovás. Egy jól sikerült családi „juniálison”, az egyesületünkkel csorbát főztünk és kürtőskalácsot sütöttünk, népszerűsítendő az általunk szervezett Székely Napot, folyóiratunkat, az erdélyi partneregyesületünk által kiírt diákpályázatot, illetőleg egyéb programjainkat. Ételeinknek nagy keletje volt, üzeneteinket a vásári forgatagban kevesen hallották meg és úgy tűnt nem is igen érdeklődnek iránta – pedig sokan voltak, éppen elegen, de az éhség nagy úr, no meg a szomjúsággal is folyton küzdeni kell, még csatát veszt az ember és elanyátlanodva elmélkedhet, ahelyett, hogy kurjongatna és túlüvöltene mindent és mindenkit. No ezen nem is lepődtem meg, nem mondom, hogy megszoktam, mert ezt nem lehet – mindig újra és újra kell csinálni, addig ameddig az ember csalódni fog és érdeklődő emberek sokaságával találja szembe magát, mert hinni kell az emberben, hinni a fennvaló gondoskodásban és hinni az ideában és akkor egyszer, egyszer biztos... De hol itt a hiba? Szóval, a szemközti sátorban adva van egy kétfős „zenekar”, akik a mulatós és mulatóssá tett dalok legjavát hozzák, koponyát összetörő hangerővel, infúziószerűen folyó sör- és panyolaipálinka-üzemanyaggal. A délután folyamán ráeszmélve, hogy szemben, reggel nyolctól valami erdélyi ihletésű dolog van, meg emberek akik ezzel a dologgal kapcsolatban sürögnek-forognak az énekes (SIC! kornyikus) egy nótát küld nekünk, közvetlenül a nádaházamteteje, vagyvalamihasonló után, a székelyhimnuszt (így egybe, kisbetűvel). Elhangzik, túléljük, végére érünk. Úgy, ahogy: hamisan, szintivel, alkoholtól remegős-hajlítgatott csavargatott hangon. Elhangzott, túléltük, végére értünk. Majd belecsapnak egy ugyancsak méltán híres lakodalmas nelegyélválogatós, ugyanazazütem dalocskába. Egy óra múlva odalépek az énekeshez és a billentyűshöz, megköszönöm a nem kért, de kapott kívánságszámot és megkérdezem, hogy mondhatok-e valamit, lehet-e észrevételem az előadásukkal kapcsolatban. Igenlésük után jelzem, hogy himnuszt nem kellene ilyen környezetben játszani, legyen szó bármilyen himnuszról, akár az egyenlítői-guineairól is. Kérem, hogy helyettesítse be, a magyar himnuszt eljátszotta volna....? Nem találtam megértésre és kötekedőnek lettem minősítve: hibáztam, fekete pont és megrovás. „Hallgatóba játszottuk...Te vagy az első, akinek nem tetszett...Mindenhol sírtak eddig. Érted? Sírtak. Ez nem igazi himnusz...Nem olyan éjféli, a magyar az igen, az olyan...Mé ide tartoztak ők is...Mi itt kűdjük nektek...te meg itt kötekedsz. A vásárba négyszer is eljátszom...sírnak a kürtőskalács sütők...sírnak...mindig sírnak...” Giccses műdal mondta egyszer valaki. Mindegy, hogy ki. A tévében. Valami vitaműsorban. Szerintem nem az – szerintem ebben a körítésben az volt. A Székely Himnusz műfaja himnusz. /Értelmező szótár: a himnusz (görög) jelentése ünnepi dal, valamely nemzet dala, magasztalás, dicsőítő ének, dicsének, óda, örömének./ A himnuszhoz – tudom, tudom: a teljes varázstalanítás korát éljük – szerintem hozzátartozik a pátosz és a rendkívüliség. Abban a szituációban amiről a fentiekben szóltam, nem volt pátosz és nem volt rendkívüliség. Nem volt odaillő a himnusz, s én, aki magaménak érzem azt (ismerve természetesen a sok jogos és jogtalan kritikát, a túldimenzionált szentimentalistát és a felületes elutasítót is), kínosan éreztem magam, a kombinékombinécsipkéskombiné s kicsigesztenyebarnaaszeme között nem volt magasztosság, csak mulatozás és éhes, szomjas embertömeg. Rendben van hibáztam, fekete pont és (ön)megrovás, kivel akartam én megbeszélni ezt a témát...? A Nemtefogodmegmondanimitjátszunk..ezutánis...nehogymátemondmeg...kötekedsz itt – emberrel? Fekete pont. Jó nagy fekete pont.
"te András ezt akár ennek a sárga sátorvászonnak is mondhattad volna!" R
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Csíki András Július 6, 2014, 8:28am
-
Nagyon igaz! Érdeklődéssel olvastam a hozzászólásaikat, köszönöm szépen, András.
-
Hozzászólt Dr. Csuták János Július 6, 2014, 3:24am
-
Igaz!
-
Hozzászólt Gáspár Attila Július 5, 2014, 10:15pm
-
Ajánlom a módszert minden "egy fecskének". Valamikor csak el kell kezdeni. És ki más, ha nem mi, magyarok?
Áldás, békesség Istentől, GA
-
-
Kedves GA!
Gratulálok a Zilahon bevezetett gyakorlatához, de - ne vegye rossz néven - ez sajnos, csak egy fecske, ami legalább is nehezen csinál nyarat. A magyarországi helyzet talán még ettől is szegényesebb.
üdvözlettel:: Cs.J.
-
-
Igen, tisztelt dr. Csutak János, a Székely himnuszt, a Magyar himnuszt, az EU-Örömóda himnuszt és a Román himnuszt tanítják iskolában, pl Zilahon - eddig én tanítottam. Mindenkinek, egyformán. Szépen megszerkesztettem egy A4-es lapra elől-hátul ráfért a négy himnusz és minden gyerek megkapta, haza vihette, eltehette, és megtanulta, számon is kértem, többször. Vannak dolgok, amelyeket illik tudni és tisztelettel viszonyulni hozzájuk. Mindezt gyermekkorban kell megtanulni: senki nem izeg-mozog, nem fújja az orrát, nem... amikor egy himnuszt hall. Mindenkinek, minden nemzetnek szent (kellene legyen) a saját himnusza. A viselkedési normák ismerete, az illemtan szabályainak ismerete elengedhetetlen az internet korában. Még a borgőzös lagzilajcsis-társaságnak is. Isten helyezett bennünket egymás mellé, az ő szemei előtt élünk, mindent lát és a feltétel nélküli egymás iránti tiszteletet, a szeretetet bízta ránk. Talán megérjük végre, ennyi viszály és próba után. Tisztelettel köszön töm, GA
-
-
Azokat az embereket, akik nem érzik, mikor van helye egy himnusz elmuzsikálásának és mikor nincs, sajnos nem lehet meggyőzni. Ők a mindignekembvanigazam emberek, kár velük vesződni. A baj csak az, hogy egyre többen vannak, így valahogy mégis csak meg kellene nekik mondfani, mi az elfogadhatóbb norma. No, ehhez kell tehetség.
Sajnos, egyébként, hogy a Székely Himnuszt szinte "übtre" éneklik zenélik, akár illik az eseményhez, akár nem. Sokszor lakodalmat is azzal fejeznek be, vagy alapszervezeti párttaggyűléseket, olyanok, akik nem biztos, hogy tudnák definiálni a székely szó jelentését. Ez a fokozatos lejáratás gyakorlata. Lehet, hogy ez azért van, mert soha senki nem foglalkozott "hivatalosan" ennek az éneknek a jelentőségével, jelentésével. Először, a hetven-nyolcvanas években csak a nyagyon bátrak énekelték nagyon halkan és bezárkózva. Aztán ránk szakadt a szabadság (?) lehetet hangosan énekelni, harsogni, senki nem szólt ellene. Lassan-lassan a borgőzös éjszakák kötelező énekévé vált, vagy, amint a kitűnő kritikai írás is mutatja: a vásárok zenéjévé degradálódott. De kérdezem: tanítják most iskoláinkban ezt a művet. Bizonyára nem mert talán a kodályi-népzenei-ének oktatásba nem is fér bele, a történelem oktatásunk pedig még mindig ott van, ahol harminc évbvel ezelőtt volt. Felnőnek ifjú generáckiók, akik először kocsmában, mulatságokon, alkoholos állapotban találkoznak ezzel a Himnusszal, amely szerintem - jelentőségét tekintve - felküzdötte magát pl. a Rákóczi-induló nemzetösszefogó hatású szintjére. Persze, a mai generációknak a már a Rákóczi induló sem mond semmit.
Nem folytatom, mert elszomorodom(tam). Pedig még lenne mit boncolgatni.
-
-
Van egy jó nagy számú erdélyi-partiumi-székely-magyar, akinek ezt soha senki nem fogja tudni megmagyarázni: piával, borgőzösen nem szabad, nem lehet himnuszt énekelni. Csak elrontani, lejáratni, lehozni a "csipkés kombiné" alvilági szintjére, ahol - Hofi szerint - a "vakondok is csak érdeklődik..." De csodállak, hogy merted megkísérelni. Nem sikerülhetett, mert " a kürtős kalács sütők sírtak a vásárban" és "mindenkinek tetszett, csak neked nem". Kérem, ezen a szinten ez a reális reakció. Ha másképpen reagált volna, hazudott volna. Pedig egy igazi székelyhimnuszos diszkzsoké soha nem hazudik...-mondaná ő, ha megkérdezném. De őt nem kérdezem! És senki mást, aki nem a miliőnek megfelelő éneket, nótát tesz fel, diszkrét hangerővel, hogy halláskárosodás nélkül hallgathassuk meg nagy számú gyönyörű magyar - és nemcsak magyar - dalainkat. És, Uram bocsá, tényleg élvezzük a zene jótékony hatását. Azaz: Jó ízléssel válogatni az alkalomhoz illő dalainkat, ezeket pedig kellemes hangerővel lejátszani, ha netán valaki beszélgetni is akar közben (a szabadban, vagy a lakodalomban), akkor ne rekedjen be az ordibálástól. A túlhangosított zene agresszivitást eredményez. Erre meg senkinek (normális embernek) nincs szüksége, csak a "megrendelőknek". Ez pedig egy másik műfaj.
-
Hozzászólt Bartha Irén Anna Június 16, 2014, 10:41pm
-
Talán igaza van András!!!A túros puliszka nem székely étel,de én szeretem!!
-
Hozzászólt KÁLMÁN Lévay EDIT MÁRIA Június 16, 2014, 10:25pm
-
szeretnék levelezni uj barátokra régi ismerösökre találni én Csikszentdomokoson születtem a szeretet és akapcsolattartás összetart bennünket Edit
-
-
Én nem is állítottam, hogy székely étel, viszont az erdélyi magyarok körében népszerű, könnyen elkészíthető és nagyon finom - Erdély több nemzeti, vallási stb. kultúra hazája, a kultúraköziség a gasztronómiában is jól tetten érhető. Talán egy román eredetű és a magyarok által előszeretettel fogyasztott étel is segíti a népek közötti megértést, talán. András
- ‹ Előző
- 1
- 2
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz