Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

SZEREDAI DIÁKÉVEK(3)

Hopp a jégen... Vége a fika sorsnak,hetedikes vagyok.A hagyományokhoz illően már nekem is kijár a tisztelet.A kis újoncok mindezt már jól tudják.Nem sanyargatom a kisebbeket,szót értünk,amit ők is viszonoznak,s ez mindennél többet ér.Hálából megosztják velem az otthonról kapott finomabb falatokat.Történt egyszer,hogy valamiért nem engedtek haza senkit szombaton a szüleihez.Nagy volt a felháborodás.Büntetésből egész délután a havat kellett takarítani.Szerettünk volna szánkázni vagy korcsolyázni a Nyárád jegén,de erről most szó sem lehetett,nem volt szabad elhagyni a bentlakást. Nehéz volt megszokni ezt a kalitka életet.Végeztük tehát a szokásos szombati teendőket.Kiráztuk a pokrócokat, takarítottunk a hálóban,megszegeztük az ágyakhoz tartozó deszkabetéteket.Később a pékségbe mentünk,elhoztuk a vasárnapi kenyéradagot.Ide mindig szívesen mentünk,mert haza fele rendszerint elrágtunk egy friss kenyeret,amiből nem lett ugyan nagyobb baj,de eggyel mindig kevesebb volt volt a kelletnél.Aztán este kilenckor lefekvés, villanyoltás, parancsra.Nem jön álom a szemünkre.Beszélgettünk,viccelődtünk,történeteket meséltünk,mindezt a legnagyobb csendben,mert Fabog a szomszédban lakott,mindent lát,mindent hall.Fogalmunk sincs ,mennyi lehet az idő.Szép holdvilágos téli éjszaka van.A gegesi Szabó Andrásnak különös ötlete támad.Azt javasolja,hogy menjünk sisonkázni,de...mezítláb!.Nem kötelezi,csak akinek van bátorsága.Hát hogyne lenne,mi már nagyok vagyunk.A kisebbek csak bámulják,mi lehet majd ebből?Mi,a"nagyok",óvatosan kimászunk az ablakon ingben,gatyában,s irány a sisonka.Jó tíz méter hosszú lehetett,talán több is.Felsorakozunk,majd vesd el magad,teljes erőnkből nekilódulunk a jeges pályának.Nagyot csattannak a csupasz talpak a sima jégen,aztán repülünk,a hajunk is lobog.A holdfényben, mint valami kísértetek suhanunk sorban egymás után.Az ütköző pont a szomszéd kerítése.Mit számít most mindez. Hopp a jégen,mezítláb,most ez a fontos!Úgy vágódunk neki a deszkapalánknak,mint a faltörő kos az ostromlott vár falának.A nagy nyomástól,hisz"kalangyában"vagyunk valahányan,egy okosabb deszka enged és nagy reccsenéssel kettétörik.Csak a süket nem hallhatja,de Fabognak jó a füle is.Megszeppenünk,de Andris biztat:-Gyerünk még egyszer! Nem kell kétszer mondja,újból hadrendbe állunk és nekilódulunk másodszor is.A csuszka végén belénk fagy a jókedv. Valóság,vagy rémálom?Mind a kettő.Fabog megnyúlt árnyalakja imbolyog a holdfényben...Levelezőlapot kellett beszerezzünk.A címzés a szülőknek szólt:"Kedves szüleim!Tudatom,hogy jól vagyok.Nekem cipőt többet ne is vegyenek,mert ezután télen is mezítláb járok".Így jött el a szent karácsony,de nem tízes magaviselettel.

Megtekintések: 568

Tetszik

25 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Baranyainé Tóth Éva Október 25, 2011, 4:28pm: Nagyon szeretem az írásaidat!Még és még!!!!

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 25, 2011, 9:55am: Nekem is ez a véleményen Ferenc.Csak a kezdet volt kissé"rázós"de utána a közösség összetartó ereje,a baráti kapcsolatok,diákcsínyek megszépítették ezt a fajta életmódot is.

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 25, 2011, 9:51am: Én is köszönöm Misike,hogy elolvastad.Hát a kilences magaviselet mindenképp ott volt a karácsonyfa alatt,és az ilyenkor szokásos"dicséretekben"sem volt hiány.

Hozzászólt Szilágyi Mihály Október 24, 2011, 12:48pm: Köszönöm ezt a történetet is! Várom, mit hozott az angyal!

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 19, 2011, 8:47pm: Kedves Bán Józsefné!Köszönöm figyelmét és a véleményét is.Minden eddigi írásom közölte a Szászrégen és vidéke című lap,egy részét pedig a Vásárhelyen megjelenő Népújság.Annyit elárulhatok,hogy jól fogalmazni egy irodalom szakos tanárnak illik is.Üdv.Zoltán

Hozzászólt Bán Józsefné Október 19, 2011, 7:54pm: Kedves Ősz! Nagy élvezettel olvastam ezt a szösszenetet, nagyon írigylem azokat akik ilyen szemléketesen tudnak írni! Nem régen csatlakoztam a társasághoz ,csak a hozzászólásokból tudom,hogy már jelent meg ezen az oldalon írása, kérdésem csak annyi: jelent már meg Öntől bármilyen írás nyomtatásban? Netán könyv alakban?

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 19, 2011, 9:29am: Nagyon köszönöm minden kedves ismerősömnek,barátomnak a megtisztelő figyelmet, véleményezést..Gondolni sem mertem arra,hogy ennyi visszajelzést kapok.Fogadjátok baráti üdvözletem:Ilona,Irén,János,Margit,Grama János,Éva,Szente Cs. János.

Hozzászólt zachari ilona Október 19, 2011, 8:57am: kedves ,derus kis tortenetek,nagyon tetszenek, varom a folytatast.

Hozzászólt Borbély Irén Október 19, 2011, 8:44am: Kicsordult a könnyem,nagyon jól szemléltet. Magam előtt látom a suhanó szellemsort :)

Hozzászólt Szente Cs. Janos Október 18, 2011, 9:20pm: A sisonkázás.Nem tudom, talán már az én generációm talán még művelte ezt a nemzeti sportot. Ma úgy tudom,számítógépen nem lehet űzni....

Kedves Ősz úr, remélem,olvashatok még hasonló írásokat.