Nyári nagy meleg volt. Aratás után járt az idő. Egyszer Dungó bácsi szomszédom átkiáltott a kerítésen, hogy nem mennék-e el segíteni egy kicsit szalmát hordani. Így hát félretettem a könyvet, elkaptam egy villát a színből és mentem segíteni.

                Éppen ebéd után voltunk. A hőségtől szinte lebegett az út. Kissé csodálkoztam Dungó bátyámon, hogy mi a szösz állhatott a fejébe, hogy ilyen kánikulában is…

Barátom (aki magam is lehettem volna) lassan mándrucolt felfelé a falu értelmiségi szamárlétráján. Előbb helyettes, aztán okleveles tanár, fél normával könyvtároskodott; délelőtt az iskolában tanított, délutánonként a jéghideg könyvtárszobában kellett (volna) tartózkodnia, az egykori kastélyból kultúrházzá alakított hatalmas épület elhanyagolt szárnyában, melyet részben még mindig magtárnak használt a termelőszövetkezet. (Mikor már nem volt mit tárolni benne,…

                                                Elsõ  szerelem

                             Amikor …

Gyerekkorom kedves, jó barátja volt Danika Jani. Ott laktak a város szélén egy kis házban, de mellette megtalálható volt a vidéki, paraszti élet minden kelléke. Csűr, istálló, kút, ólak, galambdúc, méhes; nagy kert is tartozott hozzá. Akkora, hogy egy részébe búzát vetettek, más részébe tengerit, s még konyhakertnek is maradt jókora darab.…

   Reggel van, a hajnali derengésben párás, ködös az udvar. Dübörögnek a gépek, folyik gőzerővel a termelés a részlegeken. Különösen nagy a zaj a présrészlegen. Tegnapelőtt véglegesítettek egy nagy rendelést Nyugat-Németországból a brassói Traktorgyárba.    Sepsiszentgyörgyön működik ez a kis üzem. Ide irányították át a traktorok gardántengelyeinek és az emelőszerkezetek…

Ott bámulnak a padlón,

vagy járkálnak álmatagon,

felmásznak a plafonra,

néha kis, néha otromba

nagy alakot öltenek,

jaj, csak széjjel ne dőljenek!



Ott császkálnak a falon,

megszöknének az ablakon,

bebújnak a pohárba,

ráncot vetnek a ruhára,

testük sokszor törpe lesz,

jaj, csak össze ne törjenek!



Ott ücsörögnek a fán,

vagy fűre dőlnek puhán,

ruhában és kalapban

lubickolnak a patakban, …

Hétköznapok rácsai közt vergődöm,

gyötör a honvágy, egyre sínylődöm,

a szerelem násztalanul nevet rám,

kopott igékkel szeretem jó anyám.

Nincs igaz, csak a visszatérő álom,

hogy voltam gyermek s volt sok ideálom,

de valahogy ez is elszomorító,

inkább kijózanít, mint mámorító.

És látom magam, mint egy kancsal babát,

ki kettőnek tudja a boldog hazát,

az egyikük elítél, már meg nem áld,

a másikuk meg…

Ránk szakad minden, mi átok,

és mégis milyen nyugtató,

hogy a dolgok, ez a város,

néha csupán a puszta szó,

néha egy idegen mosoly,

vagy egy derűs, tiszta reggel,

néha az este, a komor,

tele fáradt emberekkel,

új és új életre serkent,

feledjük szeszélyes bajunk,

s mint örök életre felkent

hősök, úgy élünk és halunk

Reményvesztett emberként

Írta: Attila-benczi

Azt reméled biztonságban vagy,

minden jóra fordulhat?

Elképzeled,TE boldog vagy

mindez álomkép ,délibáb.

De ajkad sírásra görbül

szíved össze tömörül.

Élni akartál,boldog lenni

ennyit vártál az élettől.

Nem kegyelmez,padlóra küld

s rád,homály fátyla terül.

Hited lassan elmerül.

Körülvesz a sötét űr,

érzed ahogyan összegyűr.

Reményvesztett emberként

várod valaki…

A HALOTTAK NAPJA

NOVEMBER ELSEJE A HALOTTAK NAPJA

AZ ELHUNYT HOZZÁTARTOZÓIKRA

EMLÉKEZNEK  AZ  EMBEREK  MA…

TELEPHELYEN SZESZELDE

TELEPHELYEN EGY SZESZELDE,

CSERMELY MELLETT ELHELYEZVE.

BENNE KEDVEM TETSZELEGNE,…

Csoportunk Győrből elindult a nagy menetelésre, hogy mi is a székely testvéreink mellé álljunk. A vasárnapi Istentisztelet után a harangszóval indultunk a jól megszervezett vonulásunkra. 53 km-en voltunk felsorakozva a történelmi helyszínek mentén. Most a legfontosabb a Székely Önrendelkezési folyamat. Nagyon magasztos volt az a fegyelmezett, rendezett, jó kedélyű menetelése kicsiknek, nagyoknak, családoknak, akik mélyen szívből feltörő szabadságérzetből tüntettek az évszázados jogaikért. Az…

Házasságunk első évét egy dióhéjnyi garzonlakásba „menekítettük”, a szülők nem kis csodálkozására. Itt minden pici volt, talán a folyosót leszámítva, mely hosszában végigfutott az egész tömbön, ajtó-ajtó mellett mindkét oldalon, csupa garzon. Zömében egyedülállók lakták, de akadt néhány „hites” pár is. Utolsó előtti ajtó a folyosó végén, ez volt a mienk. Leleményességgel, jól megfontolt…

Amint az lenni szokott ilyen nagy eseményeknél, már a történések zajlása közepette érkeznek a hírek, tudósítások. Éppen ezért azt gondoltam, hogy én csak arról írok, amit személyesen átéltem. Mint egy iskolás kislány, olyan izgalommal vártam a nagy napot, szombatról vasárnapra virradó éjszaka alig aludtam valamicskét. Hajnalban magamra rántottam a keményre vasalt székelyruhát, s kezemben a székelyzászlóval elindultam a megbeszélt helyre, ahonnan a busz indult. Ismerős, mosolygós arcok…

„A Minta Beolvadásból jeles díjat adományozott öt RMDSZ-es politikusnak, akik – mint kiderült – az önkormányzati üléseken nem tartják fontosnak anyanyelvük használatát, még akkor sem, ha magyar többségű a testület. A díjat oklevél formájában hétfőn Csíkszeredából postázta a Minta elnöke, Tőke Ervin az érintetteknek.…

A kulcs

Írta: Attila-benczi

Bejártam a végtelen Univerzumot

szívemet csillagok tüze hevítette.

Harcoltam élőkkel s holtakkal

nem féltem semmitől s senkitől.

Évezredes küzdelmeim végén

megtaláltam amiért megszülettem:

A Kulcsot,mely az Örökkévalóság

ajtaját nyitja.

Hittem megvan,enyém a Világ,

de közben elsuhant mellettem a Lét.

A Kulcs kezemben,mégis tétovázom.

Az ajtón túl vajon mi van,

az amiért éltem s…

Ez a karcolat a Széles utcán jár a bánat című, 2007-es kis kötetemben jelent meg. A címre az írás után találunk magyarázatot.

Cserkabala

A kastélyból nem maradt semmi. Ahol az angolkert volt, a magnóliák helyén kukorica sem terem. Annyi a föld, mondja az idős ember, nincs…

Kiszáradt sivatag

Írta: Attila-benczi

Az autóbusz lassan haladt,akár egy ház nélküli csiga. Az utasok többsége nyugodtan viselkedett a rekkenő hőségben ami az elhúzott ablakokon keresztül kiszárította még a lelküket is.

Én hátul ültem az ablak mellett,nem mertem fészkelődni mert minden mozdulatommal egy dézsányi verejték ömlött végig a hátamon. Így hát, párolódtam tovább a saját zsíromban.

--------------

Szemem becsukva.A végtelen sivatag forró,szürke homokdűnéi…

          Csinos riporternő faggatta a harc- és fogság által edzett aggastyánt. A háborús emlékeiről kérdezte az öreget. Kész csoda, hogy a kilencvenen is felüli ember korához képest fiatalosan mozgott, emlékezett és gondolkozott. Ezt használta ki a rádió formás alkalmazottja. Hosszan beszélgettek fiatalságról, háborúról, nagy csatákról és a keserű fogságról. Mesélt az öreg, hisz a kérdések egyre több emléket juttattak…