Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Metró. Zsúfolt, álmos, mint a legtöbb hétfő reggel. A szürke valóságban fekete színfolt: emós fiú ül. Talán nem is ül, inkább szétesik az ülésen. Fiatal, nagyon. A természet igencsak kibabrált vele, depis lelkéhez tejfehér bőrt és kék szemet kerekített. A haja azonban fekete, mint a holló szárnya. Hiába, a hajfesték olcsóbb, mint a kontaktlencse.

 

Cingár kis lábain telitalpú, csatos bakancs. Karikák és gombocskák az orrában, szájában, fülében. Haja szigorúan a fél szemére fésülve, pislogni is alig mer, fejtartása merevvé lesz a sok kolonctól. Szöges nyakörv a nyakában, körmei feketére festve. Unottan ücsörög.

 

Csilingelés, gépies szöveg, újabb megálló. Beszáll egy lány. Emós. Öltözete szinte ugyanaz, mint a fiúé. Ő viszont már barnább. Kicsi denevér a hajában, pókháló pókkal a nyakában. Aprócska lakk-koporsó a vállán, denevérrel. Hátizsák. Tekintetük összeér. Mintha valami élet költözne beléjük egy pillanatra. Ami persze ellentmond az irányzatnak. A fiú zavartan kezdi bámulni a földet, a lány kaparászik a lakk koporsóban. Kivesz egy papírzsebkendőt- az legalább fehér.

 

Idős néni száll be a metróba. Dagadt bokácskák tartják a hetven év súlyát. Haja fehér, mint a hó. Arcán élet-szántotta barázdák. Kezében szatyrok, mindenfélével megrakva. Nehezek.

 

A fiú automatikusan felpattan és kedves mosoly kíséretében átadja a helyét. A néni előbb méla csodálattal nézi a fekete látomást, majd visszamosolyog. Leül. Hálás-ámuló szemekkel nézi a fiút. Másodpercek telnek. Aztán a fiú észbe kap, visszavonja mosolyát, arcán újra hanyag- unott arckifejezés. Ahogy illik. Zavarban van kicsit. Haját gyakorlott kézmozdulattal húzza a szemére, mintha bújna mögé. Szeme a lányra téved. Ítéletet vár. Mosolyt kap. Fiatalosat, huncutat. Élettel telit. És akkor már nem számít sem a lakk-koporsó, sem a bakancs a cingár lábakon. Fiatalok. Élnek.

 

Aztán a lány kiszáll. A fiú ábrándos- mélán bámul utána. A néni figyeli a fiút. Szétszaladnak a barázdák: bölcs mosoly, mindent ért. Ő is volt fiatal, kicsi nosztalgia költözik a szívébe. A világ mitsem változik.

 

Valósággal bántott, hogy ki kellett szállnom a metróból. Szívesen figyeltem volna tovább az arcjátékokat. Bár a lényeget talán sikerült elkapnom: a csúnya fiúnak is van szíve- épp úgy, mint régen.

Megtekintések: 199

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Joos Kata Május 30, 2011, 11:06am
Nagyon jo absztrakt leiras es vizualis lattatas- jo grafikai tema
Hozzászólt Karsay István Május 30, 2011, 11:06am
Nagyon jóóó! köszi, megosztom a  barátaimmal is, pár ezren fogják olvasni csak! :-)))
Hozzászólt Szilágyi Mihály Május 30, 2011, 10:58am
Ügyes leírás, gyakorlott tollforgatóra vall, aki nemcsak néz, hanem lát is!
Hozzászólt Bordás Andrea Május 30, 2011, 10:21am
Tetszett!!!
Hozzászólt Verebelyi Tabajdi Marta Május 30, 2011, 10:21am

Az "emos' es "depis" szavakat nemcsak Arany Janos nem ertene meg, ha feltamadna, en sem ertem, pedig csak 22 eve elek Ausztraliaban. Azaz hogy sejtem, hogy az 'emos' az a szornyu fekete divat vasakkal az orrban-fulben es tetovalas minden mennyisegben a mai fiataloknal, a 'depis lelek' talan depresszios lelket jelent.

Tobbszor voltam otthon a 22 ev alatt, de nehany kifejezest magyarra kellett fordittatnom. Azt meg valahogy megertettem, hogy a focista golt rugott, mikor azt mondtak, hogy 'bepokhalozta a labdat a vinklibe'.

De a 'kolbaszol' szoval mar bajban voltam. Most mar tudom, hogy lezeng, mint a 'hanging around' az angolban.

Nagyon tetszett az irasod, Kata, rogton meg is neztem, hogy irtal-e tobb blogot. Remenykedve varom a folytatast.

Nekem ez a honlap a szellemi oazist jelenti, vagy ahogy az egyik hozzaszolo mondta a multkor, "ide hozom a szivemet melegedni".

Hozzászólt zsuzs Május 30, 2011, 10:13am

Szívmelengető, szépen megírt történet.

Nekem már jól kezdődik a hét.

(és a nemzeti  zászlós kép is tetszik)

Hozzászólt voros eva Május 30, 2011, 9:56am
Remek megfigyelo, csupa sziv-lelek.A felszin alatt is latja a valosagot.Gratulalok!!!
Hozzászólt Benczi Boglárka Május 25, 2011, 10:26am
Szia Katám! Nagyszerű ez az írás, de komolyan, olyan gyönyörű mondatok vannak benne, hogy nem bírom abbahagyni az olvasást. Szuper vagy! Én nénikém:D szeretlek
Hozzászólt Nagy Kata Május 24, 2011, 8:19pm

Kedves Ágnes, köszönöm szépen:)

 

 

Hozzászólt Rokonál Ágnes Május 24, 2011, 8:18pm

Hát ez fenomenális!

Az élet abszurditása "mindig felsejlik valahol". És milyen jó, hogy felsejlik :) Nagyon tetszik az írásod!

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek